Az Irán elleni háború váratlanul növeli a hőszivattyúk terjedését Nagy-Britanniában: megéri a beruházás?
A hőszivattyúk megszabadítják az európaiakat az ingadozó gázáraktól, még ha közben bele is keveredtek a nettó zéró körüli kultúrharcba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat 2023-as adatai szerint az EU-ban felhasznált teljes energia csaknem 50 százalékát fűtésre és hűtésre fordítják, de ennek döntő része még mindig fosszilis tüzelőanyagokból (főként földgázból) származik. Az Európai Bizottság szerint a hőszivattyú-technológia ma már „kulcsfontosságú” a tiszta energiára való átállásban és az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérésében.
2022-ben mintegy 2,8 millió hőszivattyút szereltek fel az EU-ban. Ez 2023-ban 2,7 millió új berendezésre lassult, majd 2024-ben 2,11 millióra. Tizenhárom tagállam előzetes adatai szerint a hőszivattyúpiac 2025-ben 11 százalékkal bővült, az értékesítés 2,34 millió darabra nőtt ezekben az országokban.
Felmérések ismételten azt mutatják, hogy a zajjal, kinézettel és hatásfokkal kapcsolatos tévhitek lefékezték a technológia terjedését, annak ellenére, hogy a háztartások akár évi 270 eurót is megtakaríthatnak vele.
Ahogy azonban az Irán elleni háború továbbra is rávilágít a fosszilis energiahordozóktól való függés kockázataira, a hőszivattyúk ismét reflektorfénybe kerültek. Az Egyesült Királyságban, ahol hagyományosan az egyik legrosszabb a hőszivattyúk elterjedtsége Európában, az értékesítés március első három hetében – amikor kirobbant a Közel-Keleten az amerikai–izraeli konfliktus – 51 százalékkal nőtt az előző hónap azonos időszakához képest az Octopus Energy energiavállalat adatai szerint.
Megéri-e a hőszivattyú?
A 43 éves, az angliai Bathban élő Dominic King egyike azon briteknek, akik igénybe veszik a brit kormány Kazáncsere Programját. A kezdeményezés, amely Angliában és Walesben élők számára elérhető, jogosult pályázóknak 7 500 fontos (kb. 8 658 eurós) támogatást nyújt levegős vagy talajszondás hőszivattyú beszerzésére.
Így Dominicnak 3 500 fontot (4 040 eurót) kellett fizetnie a telepítésért, amely a kétszintes, az 1950-es évekből származó ikerház alsó szintjére felszerelt három új radiátort is tartalmazta. További 3 000 fontot (3 463 eurót) költött egy 10 kWh-s akkumulátorra, hogy „elkerülje a csúcsidős árazást”.
2026 februárjában, az első teljes hónapban, amikor a hőszivattyú működött, Dominic 180 fontot (207 eurót) költött gázra és villamos energiára, szemben az egy évvel korábbi, azonos időszakban fizetett 255 fonttal (294 euróval) – vagyis 78 fonttal (90 euróval) kevesebbet.
„Ha ez tartósan így marad, nagyjából hét év múlva már úgymond nyereséget termelünk” – mondja Dominick Euronews Earthnek.
Megszabadulva a fosszilis energiahordozók ársokkjaitól
A havi megtakarítások mellett Dominic szerint a hőszivattyú „sokkal nagyobb kiszámíthatóságot” biztosít a rezsiszámláknál.
„Sajnálom azokat, akiknek meg kell küzdeniük az ingadozó gázárakkal, például amikor a geopolitika miatt az árak az egekbe szöknek, de én nagyon örülök, hogy nekem ezzel már nem kell törődnöm” – teszi hozzá.
Dominic hőszivattyúja egész nap körülbelül 20 fokon tartja az otthonát, függetlenül a kinti hőmérséklettől. Az egyik legmakacsabb tévhit, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg országokban, jóllehet Európa leghűvösebb államai között találjuk a legnagyobb arányú elterjedtséget.
A hőszivattyúk tökéletesen működnek azokban az országokban, ahol télen ritkán süllyed -10 fok alá a hőmérséklet – ez Európa nagy részére igaz. Még -30 fokos hidegben is hatékonyabbak lehetnek, mint a sima villamos fűtés.
Ennek az az oka, hogy fagypont alatti körülmények között is hasznos mennyiségű energia található a kinti levegőben és a vízben.
„A feleségem nem panaszkodik” – mondja. „Régebben rendszeresen összekaptunk a termosztát miatt, most viszont a szóban forgó szobahőmérséklet tekintetében tökéletes házastársi harmóniában élünk.
„A gyerekeim sem panaszkodnak. Olyan forrón szeretik a zuhanyt, hogy a fürdőszoba gőzfürdővé változik, de eddig nem érkezett panasz a forró víz mennyiségére sem.
„Már nem hordok gyapjú sapkát, amikor otthonról dolgozom: így kisebb az esély a „sisakhajra” a videóhívásoknál, ráadásul sokkal produktívabbnak érzem magam, ha nem fázik az orrom.”
A hőszivattyúk esztétikájával kapcsolatos aggályokra reagálva Dominic szerelője, az Octopus Energy munkatársa rámutat: a házak homlokzatát így is gyakran csúfítják el a kukák és csövek, ami miatt senki sem emel kifogást.
„Azért a biztonság kedvéért megkérdeztem a szomszédomat is, mit szól az új berendezéshez” – meséli Dominic. „Megerősítette, hogy emiatt nem valószínű, hogy a közeljövőben összeveszünk, ami megnyugtató.”