Ügyvédek: a gázszolgáltatók versenyjogot sérthettek, amikor akadályozták a hőszivattyúk elterjedését.
A gázvállalatokat azzal vádolják, hogy „aláássák” a hőszivattyúk elterjedését, jóllehet az iráni háború élesen rámutatott a fosszilis energiahordozóktól való függés kiszámíthatatlanságára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A ClientEarth környezetvédelmi jogvédő szervezet ügyvédei arra figyelmeztetnek, hogy tíz cég összejátszhatott a brit lakossági fűtési piac fejlődésének fékezésére, például azzal, hogy „feltehetően félrevezették a fogyasztókat”, és elhitették velük, hogy a hőszivattyúk nem jelentenek számukra életképes megoldást.
A szervezet azt gyanítja, hogy a gázóriások összehangoltan terjesztenek félretájékoztatást a hőszivattyúkról, miközben a hidrogént igyekeznek a zöld fűtés jövőjeként beállítani.
Lengyelországban a Klíma- és Környezetvédelmi Minisztérium szintén „dezinformációs hullámot” észlelt a hőszivattyús technológiáról, amely hátráltatja az ország fűtési rendszerének korszerűsítését.
Úgy tűnik azonban, a közvélemény egyre inkább átlát ezen a dezinformáción: az Octopus Energy energiavállalat adatai szerint az Egyesült Királyságban több mint 50 százalékkal nőttek a hőszivattyú-eladások március első három hetében az előző hónap azonos időszakához képest.
„A hőszivattyúk rossz színben feltüntetése”
Catherine Derenne, a ClientEarth jogásza szerint a hőszivattyúk környezetbarát megoldást kínálnak, ráadásul csökkenthetik a háztartások energiaszámláit.
„Akár félretájékoztatással, akár megtévesztőnek tűnő marketingfogásokkal vagy a látszólagos árkartellezéssel, a gázipar láthatóan kész messzire elmenni azért, hogy rózsás képet fessen a gáztermékekhez való ragaszkodásról, miközben a hőszivattyúkat igyekszik rossz színben feltüntetni” – teszi hozzá Derenne.
„Ennek következtében az Egyesült Királyság messze lemarad más országokhoz képest a hőszivattyúk elterjedésében, és ennek árát végső soron a fogyasztók fizetik meg.”
Jess Ralston, az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) (forrás: angol) munkatársa szerint az is hozzájárult ahhoz, hogy az országot ennyire súlyosan érintette a legutóbbi energiaválság – amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen –, hogy az Egyesült Királyság ennyire rá van utalva a gázkazánokra.
„Aki a hőszivattyúkra való átállás késleltetéséért lobbizik – amelyek egyre inkább brit szél- és napenergiával fognak működni –, valójában amellett érvel, hogy az emberek továbbra is ki legyenek szolgáltatva a nemzetközi gázpiacok, általunk nem befolyásolható áringadozásainak” – teszi hozzá.
Hogyan működnek a hőszivattyúk?
Típustól függően a hőszivattyúk a levegőből, a vízből vagy a talajból nyerik ki az energiát, és azt fűtésre vagy hűtésre hasznosítják.
Működésük hasonlít a hűtőszekrényéhez, csak fordítva: egy folyékony vegyi anyagot használnak, amely a kompresszió hatására forró gázzá alakul.
Ez a forró gáz adja át hőjét a fűtési rendszernek, felmelegítve az otthont. Ezután lehűl, ismét folyadékká válik, és a folyamat elölről kezdődik.
Működnek-e a hőszivattyúk hideg országokban?
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg országokban.
Valójában épp Európa leghidegebb országai közé tartoznak azok, ahol a legtöbb hőszivattyút telepítették. Az Európai Bizottság adatai szerint Norvégiában, Finnországban, Svédországban és Észtországban lakosságarányosan itt a legmagasabb a hőszivattyúk száma Európában.
A hőszivattyúk gond nélkül működnek azokban az országokban, ahol a téli hőmérséklet ritkán süllyed -10C alá – ez Európa nagy részére igaz. Még -30C-os hidegben is hatékonyabbak lehetnek, mint az elektromos fűtés.
Ennek az az oka, hogy fagypont alatti hőmérsékleten is jelentős mennyiségű hőenergia található a külső levegőben és a vízben.
A kifejezetten zord teleiről ismert Finnország vezeti az európai rangsort: ezer háztartásra átlagosan 524 telepített hőszivattyú jut.
Működnek-e a hőszivattyúk régi épületekben?
Az a meggyőződés, hogy a hőszivattyúk csak új építésű házakban működnek, az egyik fő akadálya lett az elterjedésüknek, különösen olyan európai országokban, mint az Egyesült Királyság.
Korábbi jelentések arra figyelmeztettek, hogy a technológia a brit háztartások több mint felénél (54 százalékánál) lenne kivitelezhetetlen a rossz hőszigetelés vagy a szűkös hely miatt.
Azonban a Fraunhofer Társaság, Európa legnagyobb, alkalmazott kutatásra fókuszáló intézménye szerint a hőszivattyúk még a százévesnél idősebb épületekben is jobban teljesítenek, mint a gázkazánok.
Egy 2019-es tanulmányban (forrás: angol) 15 és 150 év közötti épületeket vizsgáltak, amelyeket részben vagy teljesen energetikailag felújítottak, többek között hőszivattyú telepítésével.
A kutatók azt állapították meg, hogy a levegős hőszivattyúk átlagos szezonális teljesítmény-együtthatója 3,1 volt, vagyis több mint háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok.
Zajosak-e a hőszivattyúk?
Bulvárlapok szenzációhajhász cikkei gyakran állítják, hogy a hőszivattyúk túl hangosak, állandó zümmögésük pedig könnyen összetűzéseket okozhat a szomszédok között.
Valójában egy működő hőszivattyú átlagos zajszintje 40 és 60 decibel közé esik. Akusztikai szakértők egy 2023-as vizsgálatban arra jutottak, hogy nagyjából olyan hangosak, mint egy hűtőszekrény.
Hideg időszakokban, amikor nagyobb teljesítménnyel működnek, valamivel hangosabbak lehetnek, de a szakértők szerint ilyenkor is „teljesen normálisan el lehet beszélgetni valakivel közvetlenül mellette állva”.
Ha a hőszivattyú a vártnál hangosabban működik, az gyakran arra utal, hogy nem megfelelően lett beállítva vagy karbantartásra szorul.
Csökkenti-e a hőszivattyú az energiaszámlákat?
A hőszivattyúk legfőbb vonzereje, hogy jelentősen visszafoghatják a háztartási energiaköltségeket – ezt az állítást azonban sok kritika éri.
A brit kormány szerint az okosmérős tarifát használó háztartások évente mintegy 100 fonttal (kb. 115,20 euróval) spórolhatnak, mivel a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak a hagyományos kazánoknál. Ahogy a gázárak tovább emelkednek, ez a megtakarítás várhatóan csak nőni fog.
Természetesen mindez függ a helyi átlaghőmérséklettől, a radiátorok méretétől és a beépített hőszivattyú típusától is.
A legnagyobb akadályt az induló költségek jelentik: az EU-ban egy hőszivattyú ára átlagosan 8 000 és 18 000 euró között mozog, a telepítés pedig további 3 000 és 20 000 euróba kerülhet.
Ez azt jelenti, hogy a háztulajdonosok rövid távon nem feltétlenül érzékelnek jelentős megtakarítást, ezért egyre több kormány kínál támogatásokat a beruházási költségek csökkentésére.
Angliában és Walesben a kormány jelenleg 7 500 fontos (kb. 8 638,76 eurós) támogatást kínál a telepítési költségek fedezésére. A Kazáncsere Programra azok pályázhatnak, akik saját tulajdonú ingatlanban élnek, és rendelkeznek érvényes energetikai tanúsítvánnyal (EPC).