Az Élysée-palota adatai szerint az első, 2018-as „Choose France”, Macron hatalomra kerülése utáni év óta több mint 230 projektet jelentettek be, amelyek több ezer munkahelyet jelentenek.
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn egy nemzetközi konferencián közölte, hogy „rekordnak” számító, 93 milliárd eurós külföldi befektetésre számít, többek között a mesterséges intelligencia és adatközpontok területén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A világ minden tájáról mintegy 200 cégvezetőt várnak Párizstól nyugatra, a versailles-i kastélyba Macron éves „Choose France” rendezvényére.
A tavalyi konferencián 20 milliárd euró értékű, bejelentett beruházással dőlt meg a korábbi rekord.
Macron hivatalának adatai szerint azonban az idei évre már most lekötött összegek meghaladják az elmúlt nyolc évben együttesen beáramló 87 milliárd eurót.
„Ennek a Choose France-kiadásnak az egyedüli mérlege 93 milliárd eurónyi, megerősített beruházás lesz, több mint 15 000 munkahellyel. Ez messze a legnagyobb eddigi kiadás, történelmi jelentőségű” – mondta Macron.
A vállalások között szerepel a japán technológiai befektető, a SoftBank 45 milliárd eurós csomagja is – tette hozzá Macron.
A vállalat alapítója, Masayoshi Son a hétvégén közölte: 75 milliárd eurót fordítanak a mesterségesintelligencia-infrastruktúrára, ebből 2031-ig 45 milliárd eurót észak-franciaországi adatközpontokra.
Macron szerint a többi beruházás is „mesterséges intelligenciára, adatközpontokra”, valamint félvezetőkre, kritikus nyersanyagokra, traktorokra és teherautókra, acélra és az egészségügyre irányul.
'Európai számítási kapacitások'
Macron szerint a projektek segítenek abban, hogy „Franciaország messze a legfontosabb adatközpont-fogadó országgá” és „Európa számítási kapacitási központjává” váljon, valamint „előretolt bázissá az MI-robotok gyártásában és az iparosításban az MI révén”.
„Egyértelműen ledolgozzuk azt a lemaradást, amelyünk Európában a számítási kapacitások terén volt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest” – tette hozzá.
A SoftBank első embere, Masayoshi Son szerint a francia nukleáris energiára épülő villamosenergia-termelés kulcsfontosságú szempont volt Franciaország választásánál.
Most pedig „az áramot mint nyersanyagot nagyobb hozzáadott értékű intelligenciává tudjuk alakítani” – tette hozzá, akár exportra is.
A kanadai Brookfield vagyonkezelő 10 milliárd dollárt (8,5 milliárd eurót) fektet egy adatközpontba az észak-franciaországi Escaudain térségében.
Az Ardian befektetési társaság és az északi Verne adatplatform 5 milliárd dollárt (4,2 milliárd eurót) fordít egy adatközpontra a Párizs környéki régióban.
Az amerikai Salesforce 2 milliárd dollár (1,7 milliárd euró) beruházást jelentett be 2030-ig, többek között egy párizsi MI-központ létrehozására.
A tajvani Foxconn-csoport várhatóan 120 millió eurót fektet be az ország nyugati részén fekvő Angers-ben egy, az MI-hez tervezett alaplapokat gyártó termelősorba, a francia szuperszámítógép-specialista Bull-lal együttműködésben – közölték források az AFP hírügynökséggel.
A kiskereskedelmi óriás Amazon, amely a hónap elején jelentette be, hogy a következő három évben több mint 15 milliárd eurót fektet be Franciaországban, 7000 munkahelyet teremtve, most közölte: további 1000 munkahelyet hoz létre három logisztikai központjában.
'Legtöbb külföldi beruházás'
A konferencián a ritkaföldfémekkel kapcsolatos bejelentések is várhatók.
Az első, 2018-as „Choose France” óta – egy évvel Macron hatalomra kerülése után – több mint 230 projektet jelentettek be, amelyek több ezer munkahelyet jelentenek az Elizeus-palota összesítése szerint.
Franciaország immár hetedik éve vonzza a legtöbb külföldi beruházást Európában az EY tanácsadó cég szerint, de Macron hangsúlyozta: ez „nem a semmiből jön”.
Az EY adatai szerint tavaly 47 európai országban összesen 5026 projektet regisztráltak, ebből 852-t Franciaországban, ami 17 százalékos visszaesés a nehéz nemzetközi környezetben.
Az ország különösen sok, mesterséges intelligenciához kapcsolódó projektet vonzott, többet, mint Európa bármely más része, ugyanakkor az ipar megszenvedte az elmúlt éveket, főként az autóipar, a vegyipar és a fémipar.
Sylvain Bersinger közgazdász szerint a versailles-i bejelentések „nem fedhetik el azt a tényt, hogy a vállalati beruházások összességében nyomottak Franciaországban, az újraiparosítás inkább jámbor óhaj, mint valóság, és hogy Franciaország nem feltétlenül tűnik vonzóbbnak a külföldi befektetők szemében, mint szomszédai”.
Macron azt szeretné, ha Franciaország a mesterséges intelligencia egyik világszintű vezetőjévé válna, és 1,55 milliárd eurónyi állami beruházást jelentett be a kvantumtechnológiák és a félvezetők fejlesztésére.