Hirdetés

Az MI sötét oldala: az amerikai adatközpontok több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint Dánia

Az adatközpontok Európa-szerte kezdenek elszaporodni, mivel egyre inkább előtérbe kerül a szén-dioxid-kibocsátásuk költsége.
A szén-dioxid-költségeik megjelenésével az adatközpontok egyre jobban elterjednek Európában. -  Szerzői jogok  Geoffrey Moffett / Unsplash
Szerzői jogok Geoffrey Moffett / Unsplash
Írta: Craig Sauers
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Egy Harvard-tanulmány feltárta, hogy az ígéretek önmagukban talán nem elegendőek, még akkor sem, amikor a COP31 tárgyalói tisztább energiát követelnek az adatközpontokban.

Évek óta figyelmeztetnek az aktivisták és a szakértők az adatközpontok környezeti hatására. Most a Harvard Egyetem egyik tanulmánya meghökkentő számmal írja le szénlábnyomukat.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az Ivy League egyetem kutatói (forrás: angol) szerint az Egyesült Államok 403 legnagyobb adatközpontja által egy év alatt felhasznált villamos energia nagyjából annyi CO2-t termelt, mint Dánia, egy mindössze hatmillió lakosú ország.

Az egyik első olyan tanulmányban, amely a hiperskálázott adatközpontok villamosenergia-fogyasztását és kibocsátását becsüli fel a mesterséges intelligencia térnyerése óta, a kutatók arra jutottak, hogy ezek villamosenergia-fogyasztása 2024 májusa és 2025 áprilisa között 25,7 millió tonna CO2-kibocsátást eredményezett.

Ez körülbelül két-háromszorosa egy korábbi, 2018-as adatokon alapuló becslésnek. A felhasznált energia több mint fele ráadásul a bolygót melegítő fosszilis tüzelőanyagokból származott, főként földgázból és szénből.

„Visszafelé haladunk a CO2-kibocsátás ellenőrzésének céljához képest” – mondta Francesca Dominici, a Harvard biostatisztikai professzora az AP hírügynökségnek.

A tanulmány éppen akkor látott napvilágot, amikor a COP31 tárgyalói önkéntes vállalást indítanak, amelyben arra kérik az adatközpontok üzemeltetőit, hogy tisztább energiát használjanak, és hozzák nyilvánosságra környezeti hatásukat.

Közben Európa is saját adatközponti boomjára készül.

Európa adatközponti boomja már elkezdődött

A következő hét éven belül az EU a jelenlegi adatközponti kapacitásának megháromszorozását tervezi, hogy versenyben maradjon a globális MI-versenyben. Az építési fellendülés már megkezdődött. Az ingatlantanácsadó CBRE szerint csak 2026-ban 20 százalékkal nő majd az európai kapacitás.

Miközben London, Frankfurt és Párizs már jelentős csomóponttá váltak, az áramhiány arra kényszerített más városokat, köztük Amszterdamot és Dublint is, hogy egyes új beruházásokat felfüggesszenek (forrás: angol), ami arra ösztönzi a befektetőket, hogy másutt keressenek lehetőségeket az űr betöltésére.

Finnországban az elmúlt években országszerte 145 adatközponti projektet jelentettek be, ebből 60-at csak az idei évben. Spanyolországban is több mint 50 van előkészítés alatt, ezek közül 17 már épül.

Olaszország szintén vonzza a fejlesztőket. Pugliában a helyi hatóságok 29 kérelmet kaptak villamosenergia-hálózati csatlakozásra lehetséges adatközpontok számára, a CBRE pedig arról számol be, hogy várhatóan Milánó 2028-ra megelőzi Dublint, és Európa ötödik legnagyobb adatközponti piacává válik.

Az adatközpontok építésének ára van

Az IEA becslése szerint 2030-ra az adatközpontok adják majd az EU többletvillamosenergia-igényének 10 százalékát, ami tovább terheli az öregedő villamosenergia-hálózatokat.

A lakosok is komoly aggodalmakat fogalmaznak meg többek között a vízfogyasztás, a zajszennyezés és az adatközpontok számára átengedett hatalmas földterületek miatt.

Júliusban a brit kormány felülírta egy helyi önkormányzat döntését, és jóváhagyta azt a 585 millió eurós tervet, amely szerint az egykori Truman Breweryt Kelet-Londonban vegyes hasznosítású fejlesztéssé alakítanák át, üzletekkel, irodákkal, lakásokkal és egy adatközponttal. (forrás: angol)

Az aktivisták (forrás: angol) az utcára vonultak tiltakozni, mondván, hogy már önmagában az adatközpont annyi áramot fogyaszthatna, mint 15 000 otthon. A projekt ugyanakkor mindössze 44 új lakást hozna létre, és ezek közül is csak hat lenne szociális bérlakás.

Októberben több mint 1000 ember, mintegy 40 helyi bizottság képviseletében, gyűlt össze Milánóban, hogy tiltakozzon Olaszország adatközponti terjeszkedése ellen, és az új beruházások leállítását követelje.

Kevesebb mint egy hónappal később aktivisták hatoltak be egy Microsoft építési területére Amszterdamban, felmásztak egy darura, jelzőrakétákat gyújtottak, és összetűzésbe kerültek a rendőrséggel.

Majd novemberben a Stop Dirty Data Centres (forrás: angol), több mint 100 környezetvédelmi, digitális jogi és helyi közösségi szervezet koalíciója, 15 országban szervezett demonstrációkat, hogy új adatközpontok létesítésének befagyasztását követelje mindaddig, amíg a kormányok nem foglalkoznak azok hatásával a közüzemi számlákra, a lakhatásra és az erőforrásokra.

Hogyan tervezi Európa csökkenteni a környezeti hatást

A Harvard kutatói azt találták, hogy egy adatközpont környezeti lábnyoma nagyrészt attól függ, hol épül. Ugyanaz a mennyiségű villamos energia például több mint kétszer annyi szén-dioxidot eredményezett Wyoming államban, ahol az áram főként szénből származik, mint Oregonban, ahol a vízenergia jelentős részét adja az energiamixnek.

Azt is megállapították, hogy az üzemeltetők ritkán hozzák nyilvánosságra villamosenergia-fogyasztásukat, ami megnehezíti az egyedi kibocsátások kiszámítását.

Az EU abban bízik, hogy elkerülheti az ehhez hasonló buktatókat.

Az Energiahatékonysági irányelv (forrás: angol) értelmében azoknak az adatközpontoknak, amelyek legalább 500 kilowatt számítási teljesítményt használnak, jelenteniük kell energia- és vízfogyasztásukat.

Szeptemberben az Európai Bizottság A-tól G-ig terjedő besorolásokat javasolt az energia- és vízhatékonyságra, hasonlóan a háztartási gépeken használt címkézéshez.

Egyes üzemeltetők azt állítják, hogy ők is találnak módot hatásuk csökkentésére.

Portugáliában például a Start Campus egy 1,2 gigawattos adatközpont-komplexumot fejleszt Sines (forrás: angol)ben, amely a tengervizet használja hűtésre. Helsinkiben (forrás: angol) pedig a városi közműcég azt tervezi, hogy egy új adatközpontból annyi hulladékhőt nyer vissza, amellyel évente mintegy 70 000 lakást tud majd fűteni, amikor a létesítmény teljes kapacitással működik.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Earthshot-díj 2026: Ørsted, PFAS-Free France és Bhután a nyertesek között

A hőhullámok egészségnek és gazdaságnak a legrosszabbak, Spanyolország súlyos árat fizet

UNESCO–UCL jelentés: hízelgő AI miatt kockázatos rá bízni klímapolitikát