A kormány egy kulcsfontosságú energiaügyi ütemterv parlamenti elfgadtatására készül, amely 2030-ra 60%-os villamosenergia részesedést céloz meg, hat új atomreaktor építése és megújuló energiaforrások fenntartása mellett.
A francia kormány a költségvetéssel kapcsolatos hónapok óta tartó patthelyzet után döntő lépésre készül az energiaügyek terén.
Sébastien Lecornu miniszterelnök megerősítette, hogy "a jövő hét végén" aláírja a régóta várt többéves energiaprogram (PPE), Franciaország 2035-ig szóló energiaügyi ütemtervének közzétételét hivatalossá tevő rendeletet.
Az Ouest-France-nak adott interjújában a kormányfő a helyzet "sürgősségével " indokolta ezt a döntést. A több mint két és fél éve esedékes PPE-t az atomenergia és a megújuló energiaforrások közötti egyensúlyt érintő mélyreható politikai nézeteltérések miatt késleltették.
Központi célkitűzés: a gazdaság villamosítása
A stratégia középpontjában egy ambiciózus célkitűzés áll: 2030-ra biztosítani kell, hogy Franciaország energiafogyasztásának 60%-át a villamos energia adja, szemben a jelenlegi 30%-kal. "Az ország szén-dioxid-mentessé tétele a villamosenergia-termelés újjáélesztését jelenti"- hangsúlyozta Sébastien Lecornu, aki teljes mértékben egyetért ezzel a célkitűzéssel.
A tét nagy. Franciaországban a teljes fogyasztást még mindig a fosszilis tüzelőanyagok uralják, különösen a közlekedésben és a nehéziparban. Ugyanakkor a villamos energia iránti kereslet a vártnál lassabban nő, ami megnehezíti az éghajlati célok elérését.
Ennek orvoslására a kormány azt tervezi, hogy a PPE közzétételét egy "nagyszabású tervvel kíséri a felhasználások villamosítására", amely a mobilitást, az épületeket és az ipart célozza meg.
Nukleáris és megújuló energiaforrások: egy gerincvonal
Sébastien Lecornu megerősítette, hogy hat EPR atomreaktor "szerepel majd a PPE-ben, további nyolc pedig opcióként", összhangban Emmanuel Macron 2022-ben Belfortban tett bejelentéseivel.
A kormány azonban ragaszkodik a megújuló energiákkal való kiegészítő jelleghez. "Az atomenergia és a megújuló energiaforrások szembeállítása zsákutca. Az igazi harc a szénből való kilépés és az importfüggőségünk csökkentése"- hangsúlyozta a kormányfő.
A végrehajtó szerint azonban az EPP-nek a gazdaság vártnál lassabb villamosítása miatt lassulnia kell a szárazföldi szél- és napenergia fejlesztésének ütemében. Ez a kilátás aggodalomra ad okot az ágazat szereplői körében, akiknek befektetéseik és foglalkoztatásuk nagymértékben függ a hosszú távú láthatóságtól.
Nincs moratórium, az ágazatok megnyugtatása
A megújuló energiaforrások ágazatának képviselői múlt pénteken Matignonban találkoztak a szöveg közzététele előtt, és megnyugtatóan nyilatkoztak.
A találkozón megerősítették, hogy "nyilvánvalóan nem lesz moratórium a megújuló energiaforrásokra", amit az ágazat alapvető fontosságúnak tartott.
"Valóban lesznek pályázati felhívások a nap- és szélenergia fejlesztésére" - üdvözölte Jules Nyssen, a Syndicat des énergies renouvelables (SER) elnöke, rámutatva, hogy ezek a projektek elengedhetetlenek a CO₂-kibocsátás csökkentéséhez és az ország energiafüggetlenségének megerősítéséhez.
Sébastien Lecornu mindazonáltal kitart az irányvonal mellett: az állam "a tengeri szélenergiába, a fotovoltaikába, a geotermikus energiába", valamint a szárazföldi szélenergiába fog befektetni. Ez utóbbi azonban "helyenként konfliktusok forrása a helyi viszonyok között, ezért a meglévő szélerőművek erősebb turbinákkal történő újratelepítése élvez majd prioritást, hogy elkerüljék a tájképi zavarokat".
Egy másik fontos üzenet a háztartásoknak és a vállalkozásoknak szól: a miniszterelnök szerint a PPE közzététele nem fog magasabb villanyszámlákat eredményezni, köszönhetően egy "ambiciózus ellátási stratégiának", amelynek részleteit még nem részletezték.
A villamosenergia-igény növekedése azonban hatalmas beruházásokat igényelhet a hálózatokba és az infrastruktúrába, miközben támogatja az olyan új felhasználási módok fejlesztését, mint az elektromos járművek, a hőszivattyúk és a hidrogén.
Erős politikai kritika
Marine Le Pen "súlyos hibát" ítélt el, és azzal vádolta a végrehajtó hatalmat, hogy "át akarja erőltetni" a projektet, amelyet "legalább 300 milliárd euróra" becsült.
Ezzel szemben Olivier Faure, a Szocialista Párt első titkára a PPE közzétételére szólított fel, hogy _"_ne tegyék tönkre a megújuló energiákat".
Sébastien Lecornu a maga részéről azt feltételezi, hogy nem kér a Parlament támogatásából, mivel úgy véli, hogy a viták már eldőltek.
A miniszterelnök az energetika mellett egyéb prioritásait is részletezte. A katonai fronton a katonai programozásról szóló aktualizált törvény áprilisban kerül a nemzetgyűlés elé, hogy júliusban elfogadják. A 2026-os költségvetés 57,2 milliárd eurót tartalmaz a védelemre, ami 13%-os növekedést jelent.
A decentralizációs tervezet több szövegre oszlik majd: az elsőt, amely a helyi önkormányzatok életével foglalkozik, az önkormányzati választások előtt terjesztik elő; a második az államreformmal és a hatáskörök tisztázásával foglalkozik majd; a harmadik pedig kifejezetten a Párizs környéki nagyvárosi térséggel foglalkozik majd.