A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás egyre inkább a gazdák legnagyobb kihívása, miközben a bárány ára tovább szárnyal.
Miközben európaiak milliói készülnek nekilátni húsvéti báránysültjüknek, a gazdák riadót fújnak az árak elszállása miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Zero Carbon Analyticsnek az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) megbízásából készült friss elemzése kimutatta, hogy a 2022 óta bekövetkezett egymást követő klímasokkok minden egyes alkalommal 7 és 21 százalék közötti mértékben hajtották fel a bárányhús árát az Egyesült Királyságban.
A kutatás arra figyelmeztet, hogy a rendszeresen bárányhúst fogyasztó 2,6 millió brit háztartás számára ez az elmúlt három évben összesen 168 font (körülbelül 192,64 euró) többletköltséget jelentett.
Európa szárazföldi részén is meredeken nőttek a húsárak, egyes országokban több mint 20 százalékkal. Az Eurostat adatai szerint tavaly összességében 3,3 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, ami kissé meghaladta az uniós átlagos, 2,5 százalékos inflációt.
A bárányhús ára döbbenetes, 7,2 százalékos növekedést mutatott, így az egyik leggyorsabban dráguló élelmiszer lett Európában. A húsvét másik kedvelt finomsága, a csokoládé drágult a legnagyobb mértékben, mivel a szélsőséges időjárás továbbra is fenyegeti a kakaótermesztés jövőjét.
Az egekben a bárányhús ára
„Ahogy a családok és közösségek összegyűlnek, hogy megünnepeljék a húsvétot, a klímaváltozás költségei egyre inkább a saját bőrükön érződnek” – mondja Chris Jaccarini, az ECIU (forrás: angol) földdel, élelmiszerrel és mezőgazdasággal foglalkozó elemzője.
„A bárányhús ára az egekben jár, miután az aszályok, a szélsőséges hőség és a heves esőzések megemelték a termelési költségeket, visszafogták a fű növekedését, és nem hagytak időt arra, hogy helyreálljanak a gazdák számára létfontosságú, amúgy is megcsappant szénakészletek.”
Az ember okozta klímaváltozás miatt a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és súlyosabbá válnak. Minden egyes 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel a légkör nagyjából 7 százalékkal több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb, nagyobb mennyiségű csapadékot eredményezhet.
Az elemzés szerint a 2023–2024-es télben tapasztalt heves esőzések 5 fonttal (5,73 euróval) növelték meg egy húsvéti báránysült árát 2024-ben, és további 7 fonttal (8,03 euróval) a 2025-ös húsvétkor.
Szakértők szerint mindez azt mutatja, hogy még egy mérsékelt égövű, magas jövedelmű, fejlett mezőgazdasággal rendelkező országban is „meglepően tartós áremelkedéseket” idézhetnek elő a szélsőséges időjárási események.
„Itt, Nyugat-Walesben a szélsőséges időjárás jelenti a legnagyobb kihívást” – mondja Jack Cockburn, ceredigioni juhtenyésztő.
„Két egymást követő nagyon csapadékos telünk volt, ami a vízzel telített talaj és a borús időjárás miatti alacsony fényviszonyok következtében gyenge fűnövekedést eredményezett. Emiatt a bárányokat kisebb súllyal visszük a vágóhídra, így állatonként kevesebb hús kerül a piacra.”
Le kellene venni a bárányhúst a húsvéti menüről?
Világszinten az élelmiszeripar és a mezőgazdaság a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyharmadáért felelős, ezzel közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok égetése után a második legnagyobb forrás.
Az EU-ban az állati eredetű élelmiszerek adják az élelmiszer-termelésből származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 81–86 százalékát, miközben a kalóriabevitelnek mindössze 21, a fehérjebevitelnek pedig 64 százalékát biztosítják.
A bárányhús különösen következetesen az élelmiszer-ágazat egyik leginkább környezetkárosító termékeként jelenik meg; éppen azokhoz a feltételekhez járul hozzá, amelyek most a gazdákat sújtják.
A CO2 Everything (forrás: angol) karbonlábnyom-kalkulátora szerint 100 gramm bárányhús elfogyasztása 29,6 kilométernyi autózással egyenértékű, és 5,84 kilogramm CO2-egyenértékű kibocsátást okoz.
A mérföldkőnek számító, 2025-ös EAT–Lancet bizottsági jelentés, amelyet 35 ország 70 vezető szakértője állított össze, arra jutott, hogy az agráriumból származó üvegházhatású gázok kibocsátása 15 százalékkal csökkenthető lenne, ha a világ nagyrészt növényi alapú étrendre térne át. A kutatók szerint egy ilyen váltással évente mintegy 15 millió haláleset is megelőzhető lenne.
Állatvédő szervezetek régóta bírálják Európa bárányhús iránti étvágyát; a bárányokat jellemzően négy és nyolc hónapos koruk között vágják le.
Az Eurostat adatai szerint tavaly március és április között megdöbbentő, 153 863 bárányt importáltak Olaszországba Európa többi országából. Ezeket az állatokat gyakran akár 30 órán át tartó, hosszú útra kényszerítik, sokszor szűkös, zsúfolt körülmények között.