Olaszország négy tartalék széntüzelésű erőműve újraindulhat, ha súlyosbodnak a gáz- és olajellátási gondok
Olaszország 2038-ig halasztja széntüzelésű erőműveinek végleges leállítását, vagyis 13 évvel az eredeti határidő utánra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A halasztást a kedden elfogadott legújabb energiatörvény tartalmazza.
Ez része Giorgia Meloni jobboldali kormánya azon lépéseinek, amelyekkel visszafogják a klímacélokat az iráni háború nyomán egyre súlyosbodó energiaválság közepette.
A döntés ellentétben áll több uniós tagállam gyakorlatával, ahol a megújulóenergia-infrastruktúra pufferként tompítja a válság hatásait.
A halasztás „helyes és felelős döntés”
Gilberto Pichetto Fratin energiaügyi miniszter a hónap elején közölte: Olaszország négy széntüzelésű erőművét, amelyek jelenleg tartalék üzemmódban vannak, újból beindíthatják, ha tovább súlyosbodnak a gáz- és olajellátási problémák.
Az ország korábban azt tervezte, hogy 2025 végéig teljesen felhagy a szén használatával, a 2024-es energia- és klímatervben (PNIEC) rögzítetteknek megfelelően.
A leállítás 2038-ra történő elhalasztását a szenátusnak még jóvá kell hagynia, de várhatóan támogatni fogják.
A döntést a kormány tagjai széles körben támogatják.
„Minden energiaforrást – legalábbis a közeljövőben – a lehető legteljesebb mértékben ki kell használnunk” – mondta Tommaso Foti, az európai ügyekért és a nemzeti helyreállítási és reziliencia-tervért felelős miniszter.
A kormánykoalícióban részt vevő Liga, amely a halasztást javasolta, „helyesnek és felelősnek” nevezte a lépést az energiaválság súlyosságára tekintettel.
Környezeti szervezetek és a balközép ellenzék viszont bírálták a döntést; az Europa Verde zöld párt vezetője, Angelo Bonelli „éghajlati mulasztással” vádolta a kormányt.
Beérnek a megújulóenergia-beruházások
Németország szintén jelezte, hogy az ellátásbiztonság érdekében lassíthatja a szénerőművek leállítását.
„Most gyorsan kell gáztüzelésű erőműveket építenünk” – mondta egy konferencián Friedrich Mer kancellár, hozzátéve: „előfordulhat, hogy a meglévő szénerőműveket is tovább kell a hálózatra kapcsolva tartanunk, ha az energiaválság elhúzódik, és valóban hiány alakul ki.”
Más uniós országokban viszont már megtérülnek a megújulóenergia-beruházások.
Spanyolország 2019 óta megduplázta szél- és naperőművi kapacitását, több mint 40 gigawattal bővítve azt – ez több, mint bármely más uniós országé, kivéve Németországot, amelynek villamosenergia-piaca kétszer akkora, mint a spanyol.
Ennek eredményeként Spanyolország áramára jóval kisebb mértékben hat a folyamatosan ingadozó gázár, amely az iráni háború kezdete utáni napon 55 százalékkal ugrott meg, és azóta is emelkedik.
Az Egyesült Királyságban a rekorderejű szél újabb megújulóenergia-rekordhoz segített. Március 26-án a brit szélerőművek termelése 23 880 megawattra emelkedett, ami 23 millió háztartás ellátásához elegendő.
A SolarPower Europe friss elemzése szerint a napenergia hasznosítása március 1-je óta naponta több mint 100 millió eurót spórolt meg Európának, ami összességében több mint 3 milliárd eurós megtakarítást jelent.
Szakértők szerint, ha a gázárak magasak maradnak, a megtakarítások összege 2026-ban elérheti akár a 67,5 milliárd eurót is.