Nincs alternatívája a teljes jogú uniós tagságnak – mondja ukrán kormányfő-helyettes az Euronewsnak

Kijev számára „nincs alternatívája a gyors, érdemeken alapuló, de teljes jogú európai uniós tagságnak” – mondta Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese az Euronewsnak adott exkluzív interjúban.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A hónap elején Friedrich Merz német kancellár vetette fel annak lehetőségét, hogy Ukrajna teljes jogú tagállammá válása előtt „társult tagként” csatlakozhatna az EU-hoz.

Kacska elutasította az elképzelést, „elfogadhatatlannak” nevezve, ha a teljes jogú tagság alternatívájaként merül fel.

Leszögezte, hogy Ukrajnának „gyors, átfogó, normális csatlakozási folyamatra van szüksége, amely az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke alapján megkötött csatlakozási szerződés aláírásával zárul”.

Minden más – mondta – „nem számít”.

Ukrajna csatlakozásának menetrendje

Az EU-csatlakozási folyamat felgyorsítására tett újabb kísérletként Kijev arra kéri Brüsszelt, hogy már idén júniusban nyissa meg Ukrajna valamennyi tárgyalási klaszterét, megelőzve a korábban jelzett júliusi ütemtervet.

„Úgy véljük, mind a hat klasztert már júniusban meg lehet nyitni” – mondta Kacska kedden az Euronewsnak. „A mi nézőpontunkból már most is kicsúsztunk a határidőből.”

Kacska megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy a bővítésért felelős európai biztos, Marta Kos közölte: az első tárgyalási klasztert már júniusban megnyithatják Ciprus soros uniós elnöksége alatt, a fennmaradó ötöt pedig júliusig, miután Írország veszi át a soros elnökséget.

A tárgyalási klaszterek olyan kulcsfontosságú reformterületekhez kapcsolódnak, amelyek az uniós normákhoz való igazodást szolgálják, az igazságszolgáltatási reformtól a jogállamiságig.

A pályázó országoknak klaszterenként teljesíteniük kell az előírt mérföldköveket, a végső jóváhagyáshoz pedig mind a 27 uniós tagállam egyhangú beleegyezése szükséges.

Kacska ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna már elvégezte a szükséges előkészítő munkát, vagyis a csatlakozási klaszterek formális megnyitása nem jelentene új rajtot az ország számára.

„Vagyis mindennel megvagyunk, éppen ezért vagyunk már most is lemaradásban” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette, hogy Ukrajnával szemben „bizonyos előítélet” tapasztalható az ország EU-csatlakozási folyamatának kezdetét övező időzítést és körülményeket illetően.

„Ukrajna számára ez úgy 15 éve, sőt még korábban kezdődött, amikor a társulási megállapodásról tárgyaltunk” – mondta. „Az Európai Unió által már meghatározott valamennyi mérföldkő gond nélkül teljesíthető a következő 12–18 hónapban.”

Ukrajna csatlakozási lépéseit hosszú ideig a magyar vétó blokkolta, amelynek feloldásában most Kijev az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter hivatalba lépése után reménykedik.

Magyarország: „semmit sem blokkolunk”

Évekig tartó feszült viszony után Magyarország és Ukrajna konzultációkat kezdett a háború sújtotta országban élő magyar kisebbség jogairól, amely régóta vitás kérdés a két ország között, és a kijevi EU-csatlakozási törekvésekre kimondott budapesti vétó egyik fő oka volt.

Kacska hangsúlyozta, hogy „Ukrajna teljes tisztelettel bánik az ukrajnai magyar közösséggel”.

„Számunkra ők az ukrán társadalom teljesen szerves részei, maradéktalan tisztelettel nemzeti identitásuk iránt” – tette hozzá.

„Közel száz magyar tannyelvű iskolánk van, amelyek minden igényt kielégítenek. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában gyakorlatilag minden diák, minden gyerek, aki magyarul akar tanulni, vagy ukrán tannyelvű iskolában szeretné elsajátítani a magyar nyelvet, megteheti ezt.”

Kacska elmondta, hogy Kijev most ugyanazt az előrelépést lehetővé tévő ajánlatot teszi Budapestnek, mint korábban a volt miniszterelnöknek, Orbán Viktornak: „finomhangoljuk a jogszabályokat, hogy mindenki biztos lehessen abban, ez a rendkívül jó légkör nem fog megváltozni”.

Budapestnek azonban – Kacska szerint – nem kellene tovább várnia vétója feloldásával, mivel „az Ukrajna és Magyarország közötti párbeszéd a nemzeti kisebbségekről folyamatos lesz”.

Vetózhatnak-e más országok is?

Miközben a magyar vétót jó eséllyel belátható időn belül feloldják Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban, felmerült az aggodalom, hogy más tagállamok is megakaszthatják Kijev következő lépéseit.

Ezen országok egyike lehet Lengyelország.

„Köztudott, hogy a lengyel agrárium versenytársként tekint az ukrán mezőgazdaságra” – mondta Kacska kedden.

Elmagyarázta, hogy Kijev már egyeztet Varsóval, de más fővárosokkal is az esetlegesen felmerülő, ágazatspecifikus problémákról.

„Nem látunk szándékot a klaszterek megnyitásának blokkolására, viszont jóhiszemű akaratot tapasztalunk arra, hogy megoldást találjunk ezekre az érzékeny és bonyolult kérdésekre Lengyelországgal, szomszédainkkal és más tagállamokkal is, de ez lesz a legkényesebb ügy.”