Tanulmány: az amerikai kibocsátások 1200 milliárd eurós kárt okoznak Európának.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az évtizedek óta tartó CO2-kibocsátás jövőbeni gazdasági kárai messze meghaladják az eddig okozott veszteségeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A globális felmelegedés jelentősen érinti a világ GDP-jét, és sok tudós szerint a jelenlegi modellek „súlyosan alábecsülik” a klímaváltozás gazdasági terheit.
1980 és 2023 között csak az EU-ban több mint 783 milliárd euró kárt okoztak az időjárási és éghajlattal összefüggő események; ez az összeg a hőmérséklet emelkedésével várhatóan tovább nő.
A klímaváltozás globális externália, vagyis egy ország kibocsátása a Föld valamennyi más országára hat. Ezért készült a Stanford Egyetem új tanulmánya, amely számszerűsíti az egyes országoknak és a világnak okozott károkat az alapján, hogy a nagyvállalatok és államok idővel mennyi hőcsapda-gázt bocsátottak ki.
Amerikai kibocsátások hatása az EU gazdaságára
A tudományos Nature (forrás: angol) folyóiratban megjelent elemzés szerint az Egyesült Államok 1990 óta keletkezett kibocsátásai több mint 10 000 milliárd dollár (mintegy 8650 milliárd euró) globális gazdasági kárt okoztak.
Ez különösen a fejlődő gazdaságokra, például Brazíliára és Indiára mért csapást: az előbbit 330 milliárd dolláros (286 milliárd eurós), az utóbbit 500 milliárd dolláros (433 milliárd eurós) veszteség érte.
A károk csaknem 3000 milliárd dollárja (2600 milliárd euró), vagyis nagyjából egyharmada magán az Egyesült Államokon belül jelentkezett, Európát pedig elképesztő, 1400 milliárd dollár (1210 milliárd euró) veszteség sújtotta.
Noha Európa a GDP-ben mért egyik legnagyobb összesített kárt szenvedte el, a jelentés szerint a nemzeti gazdasági teljesítmény arányában a veszteségek a világ alacsony jövedelmű térségeiben sokkal nagyobbak.
„Kiderül, hogy az amerikai kibocsátások az Egyesült Államok saját gazdasági teljesítményét is komolyan visszavetették” – mondja Marshall Burke, a tanulmány vezető szerzője, a Stanford Doerr School of Sustainability professzora.
A kutatás azt is megállapította, hogy a Saudi Aramconak, a világ legnagyobb vállalati kibocsátójának az olajkitermeléséhez és -felhasználásához köthető emissziók 1988 és 2015 között 2020-ig 3000 milliárd dollár (2600 milliárd euró) globális kárt okoztak.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha ezek a kibocsátások a század végéig a légkörben maradnak, a kár elképesztő 64 000 milliárd dollárra (55 420 milliárd euróra) nőhet.
Ezt is „visszafogott” becslésnek tartják, mivel a tanulmány nem számol a GDP-ben nem megjelenő hatásokkal, például a biológiai sokféleség csökkenésével vagy az őshonos kulturális otthonok elvesztésével.
Hogyan mérik ezeket a klímakárokat?
A tanulmány kutatói az üvegházhatású gázokra úgy tekintenek, mint a háztartási hulladékra a szemétszállító iparág: a „veszteség és kár” költségeit a ki nem fizetett szemétszámlákhoz hasonlítják.
„Amikor szemetet termelünk, törvény tiltja, hogy bárhová csak úgy lerakjuk, mert ezzel másoknak okozunk költséget” – mondja a tanulmány társszerzője, Solomon Hsiang.
„Általában fizetünk valakinek, hogy elvigye a hulladékunkat. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának öröksége ehhez hasonló, csak éppen soha nem fizettük ki a számlát, amely így folyamatosan kamatozik.”
Szakértők szerint a tanulmány rámutat, mennyire sürgős felfuttatni azokat a technológiákat, amelyek képesek eltávolítani az üvegházhatású gázokat a légkörből, és figyelmeztetnek, hogy alkalmazásuk időzítése „kritikus”.
A kutatók számításai szerint ha egy tonna szén-dioxid 25 évig a légkörben marad, mielőtt eltávolítanák, az általa várhatóan okozott kár fele addigra már bekövetkezik.