Az energiaválság fékezi a gazdasági növekedést és hajtja fel az árakat. A DIW ezért felére vágta idei növekedési előrejelzését: az expanzív fiskális politika csak mérsékli, de nem ellensúlyozza az inflációt.
A német gazdaság fellendülése kisebb a tavasszal még vártnál. Erre a következtetésre jutottak a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szakértői. Az idei évre vonatkozó növekedési prognózisukat 0,5 százalékra felezték.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az energiaár-sokk érezhetően fékezi a fellendülést” – mondja Geraldine Dany-Knedlik, a DIW konjunktúrakutatási részlegének vezetője. Ugyanakkor szerinte nem ismétlődik meg a 2022/23-as helyzet. Ekkor kezdődött Ukrajnában a nagyszabású orosz támadóháború. „A mostani sokk kisebb, az energiaellátás továbbra is biztosított, és Németország ma kevésbé függ a fosszilis importoktól, mint az ukrajnai háború kezdetén” – magyarázza Dany-Knedlik.
„Annak, hogy a gazdaság idén egyáltalán még növekszik, kizárólag az államhoz köthető” – hangsúlyozza a konjunktúrafőnök. A magánháztartások gyengélkednek, és a vállalatok is óvatosabbá váltak. Ezzel szemben a növekvő állami kiadások – például a magasabb védelmi költségek és a különalap – támaszt nyújtanak a gazdasági növekedésnek.
A kormány már tavaszi előrejelzésében lefelé módosította növekedési prognózisát. Az eredetileg várt 1,0 százalékos bővülés helyett április végén már csak 0,5 százalékos növekedéssel számoltak. Ez megegyezik a Kiel-i Világgazdasági Intézet (IfW) értékével. A szövetségi kormány ugyanakkor kifejezetten hangsúlyozza, hogy a magánfogyasztás továbbra is a gazdaság egyik pillére. A közberuházások viszont fontos növekedési impulzusokat adnak.
Stabilitás a védelmi kiadásoknak köszönhetően
A DIW egy friss közlemény szerint azzal érvel, hogy a növekvő védelmi kiadások, valamint – némi késéssel – az infrastruktúrára és a klímasemlegességre szánt különalap forrásai támaszt nyújtanak a német gazdaságnak, és mindkét előrejelzési évben mérsékelt növekedést biztosítanak.
„A fiskális impulzusok azonban nem tudják teljesen ellensúlyozni a konjunkturális visszaesést” – teszi hozzá Dany-Knedlik. „Döntő, hogy a különalapokból származó források gyorsan, valóban kiegészítő jelleggel áramoljanak ki, és ne csupán az amúgy is tervezett beruházásokat finanszírozzák.”
A DIW a német gazdaság további problémáit „strukturálisnak” nevezi. Az ipar már nem olyan versenyképes, mint korábban, különösen az autóipar áll nyomás alatt. A magas termelési költségek és a demográfiai változások szintén rontják a versenyképességet. A DIW szerint ezek a tényezők korlátozzák a növekedési potenciált, és megnehezítik a gyors konjunkturális felpattanást – függetlenül az aktuális geopolitikai helyzettől.
Energiatermelőként az USA a nyertes, az euróövezet a vesztes
A DIW nemzetközi előrejelzése szerint miközben az Egyesült Államok, mint nagy energiaelőállító, továbbra is viszonylag stabil – valamivel 2 százalék fölötti – növekedési ütemet ér el, az euróövezet teljesítménye jóval gyengébb lesz.
Az USA mára a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz- (LNG-)exportőrévé vált, és részben profitál a magasabb gázárakból, miközben Európának energiát kell importálnia. Az orosz gázszállítások leállása után az első számú beszerzési irány a tengerentúl lett.
Európa ugyanis önmagában nem termel elegendő energiát, ezért rá van utalva az importra. A hozzá kapcsolódó ársokkok megterhelik a gazdaságot és a vásárlóerőt. A DIW nem számol mennyiségi sokkal, vagyis az olaj- és gázellátás biztonsága szerintük nincs veszélyben, főként a források diverzifikáltsága miatt.
A különösen energiaintenzív ágazatok, mint a vegyipar, az acél- és a papíripar ugyanakkor szenvednek az emelkedő áram- és gázáraktól. Ezért a DIW feltételezései szerint Németország az európai országok közül erősebben érintett.
Az expanzív fiskális politika mérsékli, de nem ellensúlyozza az inflációt
Mivel a sokk visszafogja a növekedést, miközben az árakat felfelé hajtja, Dany-Knedlik „kellemetlen helyzetről” beszél. Eddig az expanzív fiskális politika különösen a magasabb inflációt tudta enyhíteni. A kívánt növekedést azonban ez sem hozta meg.
A magasabb energiaköltségek a fogyasztók mindennapjaiban is megjelennek – a fűtés, az áram és a közlekedés terén –, így kevesebb pénz marad magánfogyasztásra, ahogyan arra az ifo intézet a 2026 tavaszi közös diagnózisában rámutat. Egyelőre nyitott kérdés, hogy az Európai Központi Bank a holnapi, csütörtöki ülésén kamatemeléssel reagál-e.
Ez problémát jelent, mivel a kormány szerint a fogyasztás jelenleg a német gazdaság egyik fontos növekedési motorja. A DIW ezt kritikusabban látja: álláspontjuk szerint a növekedés kizárólag az állami szektornak köszönhető.
Ehhez járulnak a munkaerőpiac strukturális változásai. A feldolgozóiparban és a kereskedelemben több munkahely szűnik meg, miközben a közszférában folyamatosan, ha kis mértékben is, de bővül a foglalkoztatás. Jól látszik az eltolódás a szolgáltatások felé, összességében azonban csökken a munkaképes korú népesség száma.
A munkaadói szervezetek, a szakszervezetek és a kormánykoalíció vezetői ma a kancellárián találkoznak, hogy a reformokról tárgyaljanak. A szociális partnereknek többek között azt a kérdést is előre végig kellene gondolniuk, melyek Németország tartós strukturális növekedési gyengeségének fő okai.