„Bármelyik támaszpont célpont lehet”: az ENSZ-nagykövet nem zárja ki Európa elleni támadásokat

Ali Bahreini, Irán genfi ENSZ-képviseletének nagykövete és állandó képviselője nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Teherán európai országokat is támadjon, miközben a háború a harmadik hetébe lép.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Leszögezném: fegyveres erőink egyértelművé tették azt az elvet, hogy minden létesítmény, minden bázis, amelyet Irán elleni támadásra használnak, jogos célpontnak minősül hadseregünk számára” – mondta a diplomata az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában.

Arra a kérdésre, hogy ez Európában található helyszíneket is jelenthet-e, Bahreini úgy válaszolt: „Hazánkat úgy fogjuk megvédeni, ahogyan arra szükségünk van ahhoz, hogy biztonságban tudjuk országunkat, és hogy ne érje agresszió.”

Emmanuel Macron francia elnök pénteken közölte, hogy egy francia katona meghalt Irak autonóm Kurdisztán régiójában egy támadásban; ez az első francia katonai haláleset a közel-keleti háborúban. Hat másik katona megsebesült.

Az Ashab al-Kahf nevű, Irán-barát síita fegyveres csoport anélkül, hogy magára vállalta volna a támadást, közleményben jelentette be, hogy ezentúl „Irakban és a térségben minden francia érdekeltséget” célba vesz, különösen azt követően, hogy megérkezett, és immár a keleti Mediterráneumban működik egy francia repülőgép-hordozó.

Emellett a háború kezdete után két nappal egy feltételezhetően iráni gyártmányú drón csapódott be a ciprusi RAF Akrotiri légibázisra. Másnap két, a bázis felé tartó drónt elfogtak.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közölte, hogy álláspontjuk szerint a bázist eltaláló drónt egy Irán-barát milícia indította Libanonból vagy Nyugat-Irakból. Keir Starmer miniszterelnök megjegyezte, hogy a drónt még azelőtt indították, hogy az Egyesült Királyság bejelentette volna: engedélyezi az Egyesült Államoknak brit támaszpontok „védelmi célú” használatát.

Közben Törökország, ahol az amerikai hadsereg incirliki légibázisa működik, szintén az eszkalálódó háború középpontjába került. A NATO az elmúlt napokban két közeledő iráni rakétát lőtt le.

Bahreini az Euronewsnak azt mondta, hogy az iráni tisztviselők visszautasították a török légtér megsértéséről szóló híreket. „Elnökünk egyeztetett a török elnökkel, és azt hiszem, számukra is teljesen világossá vált, hogy országuk ellen nem indult támadás a mi részünkről.”

Hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök megerősítette, hogy beszélt iráni partnerével, Maszúd Pezeshkiannal, és közölte vele: Törökország légterének megsértése „semmilyen okkal nem menthető”.

Az iráni ballisztikus rakéták török légtérbe történő belépésére reagálva a NATO azt közölte, hogy „készen áll” tagállamai területének megvédésére. A NATO-források az Euronewsnak azt mondták, egyelőre semmi nem utal arra, hogy Törökország hivatalos eljárást indítana a szövetségen belül Irán elleni lépések kezdeményezésére.

Irán: „nem célozzuk az öböl menti államokat”

Az iráni diplomata élesen bírálta az országát érő amerikai–izraeli támadásokat, mondván, azok sértik a nemzetközi jogot. Elítélte továbbá az általa az iráni civil infrastruktúra ellen végrehajtott amerikai csapásoknak nevezett akciókat, felhívva a figyelmet a minabi általános iskolát ért találatra, amelyben az iráni hatóságok szerint 168 ember halt meg, többségük gyerek.

Bahreini ugyanakkor tagadta, hogy Teherán polgári célpontokat támadna az egész öböl térségében. Az Euronews Dubajban és Dohában dolgozó tudósítói repülőterek, lakóépületek és szállodák elleni iráni támadásokat dokumentáltak, a diplomata azonban elutasította ezeket a beszámolókat, mondván, „nem nyertek megerősítést”.

Az összes, a háború kezdete óta iráni támadásokat elszenvedő öböl menti ország többször is leszögezte, hogy határozottan „elítéli az indokolatlan iráni támadásokat” velük szemben.

A nagykövet nyilatkozata néhány nappal azután hangzott el, hogy Irán elnöke, Maszúd Pezeshkian bocsánatot kért öböl menti szomszédaitól a csapásokért.

Elmondása szerint az iráni fegyveres erők utasítást kaptak arra is, hogy „mostantól ne támadjanak szomszédos országokat, és ne lőjenek ki rájuk rakétát, kivéve, ha ezekből az országokból indítanak támadást ellenünk”.

Ezt a kijelentést még azelőtt tette, hogy kinevezték volna az új, keményvonalas ajatollahot, Modzstaba Hameneit.

Az érintett országokban egyre növekvő halálos áldozatokon túl a tartós közel-keleti háború egyre súlyosabb gazdasági következményekkel jár, az egekbe hajtja az olajárakat. Donald Trump amerikai elnök azonban csütörtökön a Truth Socialön közzétett bejegyzésében megpróbálta kedvező színben feltüntetni az elszálló olajárakat, azt sugallva, hogy ez végső soron az amerikaiak javára válik.

Közben továbbra sem világos, milyen menetrendet és milyen végcélt képzel el Trump elnök a háború számára. A hét elején egymásnak ellentmondó üzeneteket küldött: előbb azt mondta, hogy a háború „nagyon is befejezett, nagyjából”, néhány órával később viszont már úgy fogalmazott, hogy „tovább is mehet (...), és tovább is fogunk menni”.

Az iráni elnök, Maszúd Pezeshkian viszont megfogalmazta a háború lezárásának feltételeit: az „X” közösségimédia-platformon azt írta, hogy „a háború befejezésének egyetlen módja (...), ha elismerik Irán jogos jogait, kártérítést fizetnek, és szilárd nemzetközi garanciák születnek a jövőbeli agresszió ellen”.

Bahreini szerint Irán célja, hogy „véget vessen ennek az ördögi körnek, amikor tárgyalunk, majd ránk támadnak”.

„Folytatni akarjuk védelmi lépéseinket addig, amíg el nem jutunk oda, hogy az agresszió megszűnik. Meg kell érteniük, hogy nem tudják legyőzni Iránt.”