A volt szovjet tagállam több mint harminc éve szerelte le nukleáris fegyvereit, az iráni-amerikai békemegállapodás érdekében pedig őrizné az iráni uránkészletet.
Kazahsztán közölte, hogy kész tárolni Irán csaknem fegyverminőségűre dúsított uránkészletét, a vállalás pedig választ nyújthat az amerikai-iráni béketárgyalások egyik kulcsfontosságú kérdésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok és Irán a tűzszünet ellenére lövik egymást, Teherán pedig bejelentette, hogy felfüggesztette a Washingtonnal folytatott, Pakisztán által közvetített kommunikációt. A témát érintő kijelentései miatt Donald Trump a béketárgyalásokkal kapcsolatban követhetetlenné vált: egyik nap azt mondja, hogy közel a megállapodás, máskor pedig fenyegetőzik, hogy ha nincs egyezség, akkor "el kell végezzük a munkát Iránban", ami a katonai erő mélyebb és aktívabb bevetését jelenti. Tegyük hozzá: mondott már olyat is, hogy középkori állapotokig rombolja a perzsa államot.
A tárgyalások egyik kulcspontja Irán magasan dúsított uránkészlete. Teherán jó ideje hangoztatja, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál, mégis van a birtokukban közel 60 százalékosra dúsított urán, mely megközelíti a 85-90 százalékos fegyverszintet, és bőven túlmutat azon a 3-5 százalékos dúsításon, mely egy atomerőmű üzemeltetéséhez szükséges.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi azt mondta, hogy Kazahsztán befogadhatná a meglévő iráni uránkészletet, felvetését pedig Kaszim-Zsomart Tokajev kazak elnök is támogatja. Grossi a múlt héten Asztanában találkozott az elnökkel, később pedig a készlet semleges letéteményeseként pozicionálta az országot. „Jelezni szeretnénk, hogy készek vagyunk műszaki segítséget nyújtani, feltéve, hogy megszületnek a szükséges nemzetközi megállapodások az érintett felek között” – mondta hétfői tájékoztatóján Jerlan Zsetibajev, a kazahsztáni külügyminisztérium szóvivője.
Kazahsztánt a nukleáris leszerelés mintapéldájaként szokás emlegetni. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után az ország a világ egyik legnagyobb nukleáris arzenálját örökölte (mintegy 1400 robbanófejet), melyet 1995-ig önként leszerelt, majd bezárta a szemipalatyinszki atomkísérleti telepet, és teljesen lemondott a nukleáris fegyverekről.
Zavaros kommunikáció
Egy héttel ezelőtt az iráni sajtóban jelent meg az a hír, hogy Teherán közölte, hogy mielőtt érdemi tárgyalásokba kezdenének a nukleáris programjukról, szükségük van 12 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon felszabadítására. Ezzel együtt „alaptalannak” minősítették Trump korábbi kijelentését, miszerint megsemmisítik dúsított uránkészletüket. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Iránnak 440,9 kilogramm, legfeljebb 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránja van, és ha tovább dúsítják, akkor 10–12 nukleáris robbanóeszköz előállításához is elegendő lehet.
Irán nyilvánosan még nem közölte, hogy lemondana a dúsított uránról, márpedig ez Trump egyik kulcsfontosságú követelése. Maszúd Peszeskján iráni elnök korábban az iráni állami televíziónak azt mondta, készek biztosítani a világot arról, hogy nem akarnak nukleáris fegyvert építeni. Teherán korábban is azt hangoztatta, hogy nukleáris programja békés célokat követ, ezzel kapcsolatban viszont ismét meg kell jegyezni, hogy egy atomerőmű működtetéséhez elég az uránt maximum 5 százalékosra dúsítani.
Hol van az urán?
A NAÜ szerint Irán uránkészlete a natanzi, a fordói és az iszfaháni nukleáris létesítményeinek romjai alatt található, melyeket még 2025-ben, az izraeli-iráni tizenkét napos háború során rombolt le az amerikai haderő.
A létesítmények föld alatti részeiben keletkezett károk mértéke továbbra is kérdéses. A csapásokat követően közzétett műholdfelvételek Natanzban csak korlátozott felszíni sérüléseket mutattak, a NAÜ pedig közölte, hogy nem tudta ellenőrizni a létesítmények állapotát, mivel Irán nem engedte be az ügynökség embereit az országba.
Grossi szerint az anyag áthelyezésének ötlete „elfogadható lehet” mindkét fél számára a tárgyalások kimenetelétől függően, hozzátéve, hogy „van egy hely, ahol ezt biztonságosan lehetne tárolni”. Kazahsztán már most is otthont ad a NAÜ alacsony dúsítású uránbankjának, melyet 2018-ban hoztak létre az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével együttműködésben. A létesítmény az ország északkeleti részén fekvő Öszkemennél, az Ulba Metallurgiai Üzemben található, és 2019 októberében vált teljesen működőképessé. A bank célja, hogy ellátásbiztonsági garanciát nyújtson a polgári nukleáris programok számára, és hogy csökkentsék az urán túlzott dúsításának kockázatát.
Irán a 2015-ös, JCPOA néven ismert nukleáris megállapodás egyik kulcselemeként mintegy 11 tonna alacsony dúsítású uránt szállított Oroszországba, cserébe természetes uránért. Donald Trump amerikai elnök még első hivatali ideje során kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, és egyértelművé tette, hogy bármely új megállapodásban Oroszország és Kína nem vállalhat letéteményesi szerepet.
Trump múlt héten a Truth Socialön azt írta, hogy Irán magas dúsítású uránját
- vagy Washingtonnak kell átadnia,
- vagy a helyszínen kell megsemmisíteni,
- vagy egy, a Fehér Ház számára is elfogadható helyre kell szállítani.
Ebrahím Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának elnöke elutasította a dúsított urán harmadik országba szállításának ötletét, kijelentve, hogy Teherán nem hajlandó külföldre vinni készleteit, és hangsúlyozva, hogy Irán nukleáris programja nem képezi alku tárgyát.