A feltételezett dróncsapás nem sokkal azután történt, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság beleegyezett abba, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokat használjon az iráni rakéták és indítóállások elleni támadásokhoz.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma bejelentette, hogy feltételezhetően drón csapódott be a ciprusi Akrotiri katonai bázisán, ami az első nyilvánvaló hatása a jelenlegi közel-keleti konfliktusnak, amelyet az amerikai-izraeli csapások váltottak ki Irán ellen, és amelynek következtében Ali Khamenei ajatollah szombaton életét vesztette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
John Healey brit védelmi miniszter korábban azt mondta, hogy éjfél körül ballisztikus rakétákat lőttek ki Ciprus felé, hozzátéve, hogy a feltételezett csapásnak nincsenek áldozatai.
A támadást Ciprus megerősítette, a kormányszóvivő arról számolt be, hogy a szigetország déli partvidékén lévő brit légibázison történt "incidens" egy "pilóta nélküli drónt érintett, amely korlátozott károkat okozott".
Constantinos Letymbiotis szóvivő elmondta, hogy az incidens a RAF Akrotirinél történt nem sokkal hétfő éjfél után.
"A különböző csatornákon keresztül kapott információk" dróncsapásra utaltak - mondta Letymbiotis, hozzátéve, hogy egyelőre nincsenek részletek arról, hogy "milyen drón volt, honnan jött, vagy mekkora kárt okozott".
A RAF Akrotiri Nagy-Britannia fő légi támaszpontja a közel-keleti műveletekhez, és brit felségterület.
Letymbiotis szerint a ciprusi hatóságok biztonsági protokollokat léptettek életbe, és az Egyesült Királysággal és annak két ciprusi katonai bázisával összehangoltan figyelik a helyzetet.
A csapás azután történt, hogy Starmer hozzáférést biztosított az Egyesült Államoknak a brit támaszpontokhoz a régióban
A feltételezett dróncsapás nem sokkal azután történt, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság Washington kérésére hozzáférést biztosított az Egyesült Államoknak a brit bázisokhoz.
Starmer elmondta, hogy az Egyesült Királyság nem fog csatlakozni az Irán elleni csapásokhoz, de beleegyezett abba, hogy az Egyesült Államok használhassa a brit támaszpontokat az iráni rakéták és indítóállásuk elleni támadásokhoz.
"Az Egyesült Államok engedélyt kért arra, hogy a brit bázisokat erre a konkrét és korlátozott védelmi célra használhassa. Azért döntöttünk úgy, hogy elfogadjuk ezt a kérést, hogy megakadályozzuk, hogy Irán rakétákat lőjön ki a térségben, ártatlan civileket ölve" - mondta Starmer.
Korábban szombaton az E3 nemzetek néven ismert országcsoport - Németország, Franciaország és Nagy-Britannia - kollégáival együtt elítélte a szomszédos országok elleni iráni támadásokat, és követelte, hogy Teherán hagyjon fel a válogatás nélküli katonai akciókkal, és vegye fel újra a tárgyalásokat.
Az Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral közös nyilatkozatban kijelentették: "határozottan elítéljük a térség országai ellen intézett iráni támadásokat".
Vasárnap az iráni külügyminiszter azt sugallta, hogy országa katonai egységei jelenleg minden központi kormányzati irányítástól függetlenül cselekszenek, miután az Öböl menti arab országok elleni támadásokról kérdezték őket, amelyek a múltban Teherán közvetítői szerepét töltötték be.
"Ami azt illeti, a mi, tudja, katonai egységeink most valójában függetlenek és valahogyan elszigeteltek, és a nekik előre adott utasítások - tudja, általános utasítások - alapján cselekszenek" - mondta Abbász Araghcsi egy közel-keleti műsorszolgáltatónak.
Irán támadásokat indított Katar ellen, amely tárgyalásokat folytatott Teheránnal, és amely egy jelentős tengeri földgázmezőn osztozik az iszlám köztársasággal a Perzsa-öbölben.
Támadta az Egyesült Arab Emírségeket (EAE) és Ománt is, amely közvetítőként működött közre az Egyesült Államokkal folytatott legutóbbi nukleáris tárgyalásokon.
Teheránnak az Öböl menti államokban elkövetett támadásai már most is áldozatokat követelnek, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatja az iráni célpontok bombázását, hatalmas bombákat dobva ballisztikus rakétaállomásokra és hadihajókat semmisítve meg az egyre intenzívebbé váló katonai kampány részeként.