Activisták az EU Bizottságától kérik egy „társadalmi finanszírozású” európai közösségi háló támogatását. A Bizottság bejegyezte a polgári kezdeményezést, így akár 18 hónapig gyűjthetnek egymillió aláírást, miközben a költségek és a menetrend továbbra is bizonytalan.
Mióta Elon Musk 2022-ben felvásárolta az X-et, az egykori Twittert, sőt már azelőtt is, egyes európaiak vagy alternatív közösségimédia-platformokra költöztek (gyakran aztán visszatérve a már létezőkhöz nagyobb felhasználói bázisuk miatt), vagy arról vitáznak, hogy szükség lenne egy európai közösségimédia-platformra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Jelenleg a legnépszerűbb közösségimédia-platformok amerikai vagy kínai hátterűek, és gyakran érik őket bírálatok európai döntéshozók részéről adatkezelési gyakorlatuk és káros hatásaik miatt.
Ennek ellenére, két évvel később még egyetlen magántulajdonban lévő európai alternatíva sem tudott a meglévő közösségimédia-platformokhoz mérhető népszerűségre szert tenni (közéjük tartozik például a Mastodon is), így most úgy tűnik, az aktivisták az Európai Bizottsághoz fordulnak segítségért.
A legújabb kezdeményezés arra szólítja fel (forrás: angol) a Bizottságot, hogy lényegében dolgozzon ki egy újabb jogszabályt, és segítsen létrehozni egy olyan európai közösségimédia-platformot, amelyet „a társadalom finanszírozna” – vagyis nagy valószínűséggel legalább részben az európai adófizetők pénzéből működne:
„alternatívát kínálna a jelenlegi platformokkal szemben, a társadalmat szolgáló szolgáltatásként működne, a társadalom finanszírozná, és annak felügyelete alatt állna”, valamint „képes lenne pártatlan és a politikai nyomástól független maradni, miközben minden ember jogait különbségtétel nélkül garantálja”.
Következő lépések és korlátok: egyelőre több a kérdés, mint a válasz
Március 4-én az Európai Bizottság nyilvántartásba vette (forrás: angol) az európai közösségimédia-platform létrehozását célzó, úgynevezett európai polgári kezdeményezést. A rá jellemző, többlépcsős európai eljárásrendnek megfelelően a Bizottság jóváhagyta, hogy legfeljebb a következő hat hónapon belül megkezdődhessen az aláírásgyűjtés, amelyre aztán 12 hónap áll rendelkezésre, ez idő alatt pedig legalább 1 millió aláírást kell összegyűjteni az EU legalább 7 tagállamából.
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az aktivistáknak legfeljebb másfél évük van az aláírások összegyűjtésére. Ha pedig a Bizottság úgy dönt, hogy lépni kíván, a fent említett jogszabály kidolgozása és elfogadása várhatóan legalább egy évet venne igénybe.
Ezt követően valamilyen közbeszerzési eljárásra is szükség lenne, ami szintén jócskán időigényes. Így egyelőre az sem látszik, mennyi időre lenne szükségük az európaiaknak ahhoz, hogy egy ilyen platform ténylegesen elinduljon. Az is kérdés, hogy teljesen új platform jönne-e létre, vagy meglévőket támogatnának.
Az sem tudni, hogy az EU hajlandó-e mélyen a zsebébe nyúlni egy felhasználóbarát, globálisan versenyképes platform finanszírozására, amely képes lenne tartósan működni az uniós pénzek rendszeres utántöltése nélkül.
Összehasonlításképpen: húsz évvel ezelőtt, 2005-ben 13 millió dollár befektetés állt a Facebook mögött; két évvel később, 2007-ben a Microsoft mai értéken számolva mintegy 373 millió dollárral szállt be, ami a Facebookot nagyjából 15 milliárd dollárra értékelte (ez 2025-ös dollárban körülbelül 23,3 milliárdot jelent).
Az ötlet kezdeményezői úgy magyarázzák (forrás: angol), hogy a platform fejlesztése és működtetése évente 1 euróba kerülne polgáronként, ami legalább évi 450 millió eurót jelent.
„A platform fejlesztésének és működésének teljes költsége, ha elosztjuk az összes, internetkapcsolattal rendelkező uniós polgár között, nagyjából évi 1 euróra (mindössze havi 0,08 euróra) jönne ki, egy olyan összegre, amely senkit sem hozna érdemi anyagi hátrányba, és az Unió, illetve tagállamai számára is megfizethető lenne.”
Ezt a cikket eredetileg a EU Tech Loop (forrás: angol) közölte, az Euronews pedig megállapodás keretében jelentette meg újra.