Lukasenka Oroszország érdekeit szolgálja, nem a belarusz népét - nyilatkozta Szvjatlana Cihanouszkaja az Euronewsnak.
Aljakszandr Lukasenkára, Belarusz elnökére senki sem tud hatni Vlagyimir Putyin orosz elnökön kívül – mondta Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője.
„Putyin minden utasítását teljesíti, de ezt a belarusz nép akarata ellenére teszi” – mondta Cihanouszkaja az Euronews Europe Today című reggeli műsorának kedden.
A hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök vasárnap arra figyelmeztette Lukasenkát, hogy ne fokozza országa részvételét Oroszország Ukrajna elleni, totális háborújában.
A ritka telefonbeszélgetésre Minszk esetleges, Észak-Ukrajnát fenyegető katonai lépései, egy orosz–belarusz nukleáris hadgyakorlat, valamint az ezek nyomán a balti térségben történt drónbetörések által szított feszültség miatt került sor az európai NATO-tagállamokkal.
Cihanouszkaja szerint ezek a lépések nem hoznak kézzelfogható eredményt.
„Lukasenkát Oroszország érdekei vezérlik, nem a belarusz nép érdekei. Készen áll arra, hogy elárulja szuverenitásunkat, függetlenségünket, csak hogy hatalmon maradjon. Ne higgyék tehát, hogy Lukasenkát el lehet szakítani Putyintól” – mondta.
Kijevből nyilatkozva azt mondta az Euronewsnak, hogy senki sem tud éket verni Lukasenká és Putyin közé.
„Lukasenka és Putyin szimbiotikus barátságban élnek: támogatják és felhasználják egymást. Illúzió azt hinni, hogy el lehet őket választani egymástól.”
Belaruszból érkező fenyegetések
Kijev számos figyelmeztetést adott ki, hogy Oroszország Belarusz segítségével új offenzívára készülhet Észak-Ukrajna ellen.
Amikor Moszkva 2022-ben megindította Ukrajna elleni, teljes körű invázióját, belarusz területet használt arra, hogy átlépje az ukrán határt, és csapatait az északi régiók, illetve a főváros, Kijev felé vonultassa.
Az Ukrajnába tett első hivatalos látogatásán ezen a héten Cihanouszkaja azt mondta, hogy „Ukrajna az egész régiót védi az orosz imperializmussal szemben”, és hangsúlyozta, hogy a belarusz nép „szövetségese, nem ellensége” Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt mondta, hogy Kijev kész megelőző intézkedéseket hozni Oroszországgal és a belarusz vezetéssel szemben az Észak-Ukrajnát fenyegető lehetséges katonai lépések miatt.
„Belarusz de facto vezetésének résen kell lennie – vagyis világosan értenie kell, hogy következményei lesznek, ha agresszív lépéseket tesznek Ukrajna, a mi népünk ellen.”
Ahogy 2022-ben is, Lukasenka most is tagadta, hogy be akarná vonni országát a háborúba, kivéve, ha „agressziót követnek el (belarusz) terület ellen”, és ezzel nemcsak Ukrajnára, hanem a balti államokra is utalt.
Áprilisban alaptalanul azzal vádolta Lengyelországot és a balti államokat, hogy agressziót követnek el Belarusz ellen, és megígérte, hogy Minszk Moszkvával közösen minden rendelkezésre álló eszközzel, akár nukleáris fegyverekkel is válaszol.
„Az a feladatom, hogy figyelmeztessem szomszédainkat, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot és bizonyos mértékig Ukrajnát is. Isten óvja őket attól, hogy agressziót kövessenek el Belarusz ellen. Nem akarunk háborút, nem készülünk harcolni velük” – mondta Lukasenka.