Miért nem használnak MI-eszközöket az európai vállalkozások

Az Európai Unió azt keresi, hogyan ösztönözhetné a mesterséges intelligencia használatát és alkalmazását az európai vállalkozások körében, ezzel növelve Európa versenyképességét és termelékenységét, miközben a döntéshozók az adminisztratív terhek csökkentése és az átfedő előírások megszüntetése érdekében igyekeznek egyszerűsíteni a mesterséges intelligenciára és az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Ebben az összefüggésben a Eurostat legutóbbi felmérésének (forrás: angol) adatai – amely egy nagyon egyszerű kérdésre keres választ, vagyis hogy miért nem használnak az európai vállalatok MI-eszközöket – rendkívül hasznosak a további politikai vitákhoz, különösen az AI Omnibus, a Digital Omnibus és a 2028–2032-es uniós költségvetésről szóló tárgyalások fényében.

Szakértelem hiánya és megfelelési aggályok

A közepes és a nagyvállalatok körében is a legbeszédesebb eredmények a technikai szakértelem hiányára vonatkoznak. Ezt az okot 10,51% az 50–249 főt foglalkoztató cégek, valamint 10,32% a 250 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalatok közül jelölte meg az MI-eszközök használatának akadályaként.

Emellett az európai cégek adatvédelmi és adatbiztonsági kockázatoktól, illetve a jogi következmények tisztázatlanságától is tartanak: a közepes méretű vállalkozások 7,95%-a és a nagyvállalatok 9,31%-a említette az adatvédelem és a magánszféra megsértésétől való félelmet, míg a közepesek 7,51%-a és a nagyok 8,12%-a a jogi következményekkel kapcsolatos bizonytalanságot emelte ki.

Összességében az eredmények nagyon vegyesek: arra utalnak, hogy az európai cégek érzékelik, hogy az MI-eszközök hasznosak lehetnének számukra (mindössze a közepes vállalkozások 2,09%-a és a nagyvállalatok 1,55%-a tartja azokat nem hasznosnak a saját cégük számára), ugyanakkor nem tudják egyértelműen megfogalmazni, miben tudna nekik segíteni az EU.

Egy hasonló, kifejezetten az adatigényes és MI-intenzív vállalkozásokra fókuszáló felmérés rendkívül hasznos lenne a jövőbeli jogalkotási keret kidolgozásához, valamint a következő többéves pénzügyi keret prioritásainak meghatározásához.

Miért nem használnak MI-eszközöket az 50–249 főt foglalkoztató vállalatok?

Mindössze az 50–249 főt foglalkoztató vállalkozások 5,67%-a említ (forrás: angol) költségokokat, a rangsort a portugál cégek vezetik 9,56%-kal.

A legelterjedtebb vélekedés mindenhol a technikai szakértelem hiánya: 10,51% jelöli meg ezt fő okként. A dán cégek 15,44%-a, a németek 14,63%-a, a finnek 13,99%-a osztja ezt a véleményt, ők állnak az élen. Dánia és Finnország általában az MI-alkalmazások összesített használati listáinak élén szerepel, így ez az önkritikus elismerés különösen figyelemre méltó.

6,38% gondolja úgy, hogy technikai problémák – például a meglévő berendezésekkel, szoftverekkel vagy rendszerekkel való összeférhetetlenség – jelentik a fő akadályt; ezzel 11,82% a finn, 9,44% a máltai és 9,42% a német cégek körében ért egyet.

Az európai vállalkozások 6,51%-a szerint az MI-eszközök bevezetését az szükséges adatok hiánya gátolja, a finnek 10,31%-a és a németek 9,12%-a a legkritikusabb ebből a szempontból.

Az adatvédelmi jogsértésektől való félelem és a jogi következményekkel kapcsolatos bizonytalanság a második leggyakrabban említett akadály a technikai szakértelem hiánya után. Az európai cégek 7,95%-a szerint az adatvédelemmel és a magánszféra megsértésével kapcsolatos aggályok tartják vissza őket az MI-eszközök alkalmazásától, míg 7,51% a jogi következmények tisztázatlanságát nevezi meg.

Mindössze a vállalkozások 3,45%-a sorolta fel az etikai megfontolásokat az MI-eszközök mellőzésének okaként.

Végül úgy tűnik, a többség érti, hogy az MI-eszközök valójában hasznosak lehetnek a vállalkozása számára: csak 2,09% állította, hogy az MI-eszközök nem hasznosak a cégüknek.

Miért nem használnak MI-eszközöket a 250 főnél több embert foglalkoztató vállalatok?

A nagyobb, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében hasonló a kép (forrás: angol) arról, miért nem használnak MI-eszközöket.

Csak a vállalatok 5,51%-a jelöli meg a költségeket fő okként, miközben 10,32% a megfelelő szakértelem hiányát, 6,02% a meglévő szoftverekkel és rendszerekkel való összeférhetetlenséget, 6,94% pedig az adatok rendelkezésre állásának és minőségének hiányát említi.

A nagyvállalatok valamivel jobban aggódnak az adatvédelem és a jogi következmények tisztázatlansága miatt, mint a kkv-k: 9,31% az adatvédelmi és magánszféra-sértési kockázatokat, 8,12% pedig a jogi következményekkel kapcsolatos bizonytalanságot sorolja fel.

Mindössze 3,36%-ukat aggasztják az etikai szempontok, és csak 1,55% gondolja úgy, hogy az MI-eszközök nem hasznosak vállalkozása számára.

A cikk eredetileg a EU Tech Loop (forrás: angol) oldalán jelent meg, és egy megállapodás keretében került át az Euronews felületére.