Európa Ázsiára és amerikai techcégekre támaszkodik az MI-infrastruktúrában: függősége kockázatot jelent a kontinensnek
Európa annak kockázatával néz szembe, hogy technológiai „függőségi csapdába” esik, miközben a mesterséges intelligencia (MI) átalakítja a globális kereskedelmet és a gazdasági erőviszonyokat, derül ki egy friss jelentésből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Allianz biztosítótársaság (forrás: angol) jelentése szerint a világgazdaság olyan technológiai ágazatok köré szerveződik újjá, mint a felhőszolgáltatások, az adatközpontok és a félvezetőipar, amelyekben Európa gyengébb az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest.
Ázsia uralja az MI-hez kapcsolódó termékek exportját: a világgazdaság ezen szegmensének 65 százalékát adja, és a tíz legnagyobb MI-exportőr közül hét innen kerül ki. Az ágazat mérete 2014 és 2025 között 1 ezermilliárd dollárról (880 milliárd euróról) 3,8 ezermilliárd dollárra (3,3 ezermilliárd euróra) nőtt.
Az Egyesült Államok 2023 óta megháromszorozta MI-hez kapcsolódó importját, elsősorban az adatközpontokba és felhőalapú számítástechnikába irányuló beruházásainak köszönhetően. Az ország ad otthont a világ adatközpontjainak csaknem felének is.
Európa MI-hez köthető importja ezzel szemben ugyanebben az időszakban mindössze 40 százalékkal nőtt, ami az Allianz szerint egyre táguló „infrastruktúra-szakadékot” jelez.
Az unió csak „visszafogott” szereplő az MI ellátási láncában; a jelentés szerint ez azt eredményezi, hogy a régiónak „korlátozott a stratégiai mozgástere, miközben érdemben ki van téve az ellátási lánc zavarainak”.
Amerikai „kill switch” árnyékában
Az amerikai technológiai óriások Európa működő számítási kapacitásának akár 40 százalékát is ellenőrzik, és a készülő adatközpont-projekteknek csaknem a felét irányítják.
Ezek a cégek profitálnak abból, hogy gyenge a magánberuházások piaca, és a helyi szereplők részéről is csekély a verseny, teszi hozzá a jelentés.
Az USA az európai felhőalapú számítástechnikai piac 80 százalékát uralja, részesedése az európai vállalati szoftverbevételekből 59 százalék, az ügyfélkapcsolat-kezelő szoftverek piacán pedig 73 százalék. Így a nem amerikai szereplőknek „a megmaradó haszonért kell megküzdeniük”. „A strukturális korlátok, a széttagolt szabályozás, az összetett engedélyezési eljárások, a hálózatra kapcsolás késlekedése, a hazai hiperszintű szolgáltató hiánya, valamint a korlátozott kockázatitőke- és állami finanszírozás tovább erősíti ezt a függőséget” – fogalmaz a jelentés.
Európa az ázsiai hardverekre is rá van utalva, például azokra a grafikus feldolgozóegységekre (GPU-kra), amelyekre az MI-modellek betanításához van szükség. Az unió minden informatikai eszközének 57 százalékát, valamint az adatközpontjaihoz szükséges hardverek több mint felét öt ázsiai országból importálja: Tajvanról, Kínából, Dél-Koreából, Malajziából és Vietnámból.
Ez az ázsiai hardverektől való függés „kiegészíti” az Egyesült Államoktól való függést, amely „tovább nő”, ha ezen a területen nem születnek önálló beruházások, állapítja meg a jelentés.
„Ebben a helyzetben Európa folyamatosan annak a veszélynek van kitéve, hogy az Egyesült Államok egy „kill switch” segítségével lekapcsolja a felhőben tárolt adatokat, vagyis az ország bármikor leállíthatja ezeket a szolgáltatásokat” – olvasható a jelentésben. „Ha az MI-vel kapcsolatos piacok külföldön jönnek létre, ez tovább növeli az EU és az USA közötti szolgáltatásegyenleg-hiányt.”
Európa „kettős hiánya”
A kontinens a jelentés által „kettős hiánynak” nevezett problémával küzd: egyszerre szűkös a magántőke és széttagolt a közpolitika. Ez ellentétben áll az Egyesült Államokkal, ahol a magáncégek több százmilliárd dollárt fektetnek az MI-infrastruktúrába, illetve Kínával, ahol az állam célzottan irányítja a beruházásokat.
Európának enyhítenie kell szabályozási és tőkekorlátait, hogy „elkerülje, hogy technológiai függőségi csapdába essen”, áll a jelentésben.
Példaként a jelentés megemlíti, hogy a nagyvárosi terület szűkössége, a bonyolult engedélyezési eljárások és a környezetvédelmi előírások együttesen nehezítik új adatközpontok építését. Egyes projektek esetében akár négy év is eltelhet, mire ténylegesen elindulhatnak.
Bizonyos európai régiókban akár öt évig is eltarthat egy adatközpont-projekt megvalósítása, mivel a szolgáltatók nem tudnak rácsatlakozni a korosodó, korlátozott kapacitású villamosenergia-hálózatokra, amelyek nem bírják el egy új központ rendkívül nagy áramigényét, teszi hozzá a jelentés.
Mindezek ellenére a jelentés szerint Európa továbbra is rendelkezik bizonyos versenyelőnyökkel az ipari mérnöki tudás, az automatizált MI és a szabályozási célú MI területén.
A dokumentum üdvözli a Franciaországban és Svédországban elindított úgynevezett szuverén számítástechnikai projekteket, amelyek célja, hogy a közszolgáltatásokat leválasszák az olyan amerikai technológiai óriásokról, mint a Google vagy az Amazon Web Services (AWS), és inkább európai megoldásokba fektessenek.
A jelentés szerint ezek a kezdeményezések ígéretes „ellensúlyt” jelentenek, de egyelőre még viszonylag kis léptékűek.