Elon Musk a davosi Világgazdasági Fórumot vette célkeresztbe. Donald Trump újonnan alapított "Béketanácsa" ellen, amely amúgy is ellentmondásos testület. A megjegyzés fájó pontra tapintott: Trump és Musk kapcsolatát hónapok óta ingatagként jellemzik.
A davosi Világgazdasági Fórumon Elon Musk egy szójátékkal gúnyolódik Trump újonnan alapított "Béketanácsán", megkérdőjelezve az amerikai elnök tekintélyes projektjét. A pillanat azért is robbanásveszélyes, mert Musk és Trump kapcsolata 2025 óta láthatóan ingoványos - a kormányzati környezetben való együttműködéstől a nyilvános sárdobálásig.
Davosban, ahol politikusok és vezérigazgatók versengenek az értelmezési hatalomért, általában egyetlen mondat elég egy új narratíva megalkotásához. De mit is mondott valójában Musk? Az X-en körbejáró videóban először a testület hivatalos angol nevén, a "Board of Peace"-en élcelődik.
Amikor meghallotta a nevet, először a "piece" jutott eszébe a "peace" helyett. Ezt a gondolatot aztán szatirikusan megforgatja, és utal arra, hogy "egy kis darab Grönlandról" vagy "egy kis darab Venezueláról" van szó, vagyis diplomácia helyett területi zsákmányról. (Itt arról van szó, hogy a peace szó kiejtve darabot is jelenthet.)
Mi Trump "Béketanácsa" - és miért kritizálják?
Trump hivatalosan "Béketanács" néven alapította meg Davosban a "Béketanácsot"; a testület a konfliktusok kezelésére hivatott, és az ENSZ lehetséges riválisaként vagy párhuzamos formátumaként vitatják. Kritika érte, hogy maga Trump áll az élén, és hogy a tanács erősen elnöki fókuszú.
A tervezett pénzügyi struktúra nemzetközileg is felemeli a szemöldököt: az országok csak korlátozott ideig lesznek rendes tagok, míg 1 milliárd dollár befizetése egyfajta állandó státuszt tehet lehetővé. Ez megerősíti azt a vádat, hogy itt kevésbé a klasszikus diplomáciáról, mint inkább egy olyan exkluzív klubról van szó, ahol a hozzáférés és a befolyás az ártól is függ. Az aláíró államok közül sokakat tekintélyelvű kormányok irányítanak.
Pontosan azért, mert Trump külpolitikai zászlóshajóként adja el a projektet, minden nyilvános megjegyzésnek kettős súlya van - különösen, ha éppen Elon Musk-tól származik, aki nem csupán néző, hanem Trump második hivatali ciklusa alatt egy ideig maga is a hatalmi struktúra része volt - sokak szerint pusztító hatással.
Trump és Musk: a szuperhatalmak közötti on-off kapcsolat
Az elnökválasztási kampány során Musk a legnagyobb egyéni adományozóként több mint 230 millió dollárral támogatta Trumpot, ugyanakkor az X-et nagy hatósugarú megafonként használta Trump üzeneteinek felerősítésére.
A Trump-kormányzat kezdetén a tech-milliárdos aztán a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DOGE) vezette, és 2025 május végén fejezte be ottani munkáját, miután lejárt a "különleges kormányzati alkalmazott" státusza.
Már korábban is voltak súrlódások, például amikor Musk 2025 tavaszán nyilvánosan megsértette Trump kereskedelmi tanácsadóját, Peter Navarrót, akit a vámemelések apostolaként ismernek. A nagy áttörés nem sokkal Musk DOGE-ból való távozása után következett: Musk frontálisan támadta Trump adó- és kiadási törvényét, elindítva ezzel a veszekedési láncolatot.
Ebből 2025 nyarán nyílt sárdobálás lett, amelyben Trump még arra is célzott, hogy Musk kitoloncolásának felülvizsgálatát is kezdeményezi, és egyúttal megkérdőjelezte a Musk cégeinek nyújtott támogatásokat és kormányzati szerződéseket, például a SpaceX-et..
2025 őszén aztán ismét a feszültség enyhülését jelezték: Musk megjelent a szaúdi koronaherceg vacsoráján a Fehér Házban, ahol Trump demonstratívan barátságosan vállon veregette. A kettejüket figyelők az utóbbi időben inkább "törékeny fegyverszünetnek" vagy bizalmatlan kényelmi szövetségnek nevezték a kapcsolatot, amelyben mindketten tudják, hogy sokat árthatnak egymásnak politikailag és a médiában.
Musk máris jelezte, hogy a 2026 novemberében esedékes félidős (midterm) kongresszusi választások előtt ismét hajlandó hatalmas pénzösszegeket mozgósítani a republikánus jelöltek számára.
Miért van most akkora súlya a davosi mondatnak?
Ennek fényében Musk davosi szóvicce több, mint egy szájbarágós megjegyzés. Jelzi, hogy bár ez a viszony taktikailag időnként megnyugodhat, bármikor újra felborulhat. Musk legalábbis nem fél nyilvánosan nevetségessé tenni Trump presztízsprojektjeit.
Ez azért különösen kényes Trump számára, mert a "Béketanácsnak" meg kell magyaráznia, hogy mit képvisel egyáltalán, hogyan legitimálják, és milyen konkrét hozzáadott értéket kellene nyújtania a meglévő intézményekhez képest. Musk számára ez a pillanat a maga nemében hatalmi demonstráció, mert megmutatja, hogy a kormányhoz való (korábbi) közelsége ellenére nem szorul rá a lojális társjátékos szerepére, hanem bármikor képes kommentátorrá és kritikussá válni.
Konfliktusos üzemmód: Musk a Ryanairrel is összecsapott
Még ettől a davosi pillanattól távol is feltűnően konfrontatívnak tűnik jelenleg Musk mozgása. Épp most váltott nyilvános ütésváltást a Ryanair főnökével, Michael O'Learyvel a Starlink műholdas internet fedélzeti használata miatt. Miután O'Leary "idiótának" nevezte Muskot, Musk az X-en azzal vágott vissza, hogy O'Leary "komplett idióta", és ki kellene rúgni. Még egy X-szavazást is indított arról, hogy meg kellene-e vennie a Ryanairt - ami rövid időre megmozgatta a részvények árfolyamát.
A Ryanair főnöke, Michael O'Leary elsősorban a költségek miatt utasította el a Starlink WLAN-t a fedélzeten. Évi akár 250 millió dollárról beszélt, és megkérdőjelezte, hogy a Ryanair rövid járatain az utasok egyáltalán fizetnének-e az internetért.