Az ügy szálai 2021-ig, a Capitolium ostromáig nyúlnak vissza, amiből az elnök most gigantikus nyereséget szeretne húzni.
Az ügy túlmutat egy üzleti vitán - politikai diszkrimináció, pénzügyi kockázatkezelés és hatalmi határvonalak kerülnek bíróság elé.
Donald Trump egy floridai bíróságon indított keresetet a JPMorgan Chase ellen, azt állítva, hogy az Egyesült Államok legnagyobb bankja politikai alapon „kirekesztette” őt és érdekeltségeit a 2021. január 6-i drámai események után. Az elnök keresete szerint számláinak lezárása nem üzleti kockázatok miatt történt, hanem politikai nyomás és hitelrontási szándék eredménye volt.
Trump beadványa szerint a bank súlyos pénzügyi kárt okozott neki, ellehetetlenítette üzleti működését, és informális „feketelistára” helyezte őt a pénzügyi szektorban. Trump nemcsak a JPMorgan Chase-t, hanem Jamie Dimon vezérigazgatót személyesen is beperelte, aki tavaly mintegy 43 millió dollárt keresett. Eszerint ha minden egyes centet félretenne, nagyjából 116 évig kellene dolgoznia, hogy egyedül kifizesse Trump kártérítési igényét.
A JPMorgan Chase határozottan visszautasítja a vádakat
A védelem szerint a számlák megszüntetése nem politikai, hanem kizárólag kockázatkezelési döntés volt, amelyet számos más bank meghozott Trump és környezete esetében 2021 után. A bank nem „vette el” a pénzt, és a betétekhez Trump és cégei hozzáfértek. A JPMorgan a számlakapcsolatot szüntette meg, nem az ott lévő összegeket.
Kulcskérdés lesz a perben, hogy történt-e kimutatható politikai diszkrimináció, vagy a bank a jogszabályok által is elismert kockázati döntést hozott. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy egy számlakezelő nem köteles fenntartani üzleti kapcsolatot olyan ügyféllel, aki a bank jó hírnevére nézve kockázatot jelent, még akkor sem, ha pénzének eredete tiszta.
A 2021. január 6-i capitoliumi ostrom után, ami halálos áldozatokkal is járt, Trump személye és üzleti köre politikailag és közéletileg terheltté vált, amit kongresszusi vizsgálatok és egy leváltási (impeachment) eljárás is erősített. Távozása után a Kongresszus hosszas vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy játszott-e felbujtó szerepet a lázadásban, és a meghallgatások újra meg újra felélesztették az elítélő hangulatot.
Mindez a bank számára üzleti és megítélési kockázatot jelentett, mert egy olyan ügyféllel állt kapcsolatban, aki folyamatosan negatív közfigyelmet gerjesztett. Banki szempontból Trump nem „tiltott” ügyfél lett, hanem kellemetlenné vált, mert nevének puszta említése közéleti nyomást és sajtófigyelmet irányított a pénzintézetre.
Ha Trump jogi érvelése akár részben is megáll, az precedenst teremthet: korlátozhatja a bankok kockázatkezelési szabadságát, növelheti a politikai szereplők jogi védelmét, és főként új frontot nyithat a pénzügyi szektor és a nagypolitika amúgy is kényes és vitatott kapcsolatában.
Ki és mi a JPMorgan Chase?
A JPMorgan Chase nem egyszerűen csak egy bank, hanem az amerikai pénzügyi rendszer egyik pillére. Elődjei között ott van a 19. századi J.P. Morgan & Co., amely szerepet játszott bankmentésekben, az államadósság-finanszírozásban és válságkezelésben. Alapítójának híres mondása ma is érvényes a pénzintézet filozófiájában: "Menj el addig, ameddig ellátsz; és amikor odaérsz, még messzebbre fogsz látni".
A mai JPMorgan az USA legnagyobb bankja a mérlegfőösszeg alapján, globálisan is hatalmas lakossági és vállalati jelenléttel.
Ezért különösen érzékeny, ha egy volt és jelenlegi amerikai elnök azt állítja hogy politikai alapon döntöttek arról, hogy ki maradhat meg a pénzügyi rendszerben, és kit ültetnek a kispadra.
Trump jogi offenzívája nem új jelenség
A per nem csak az 5 milliárd dollárról szól. A valódi kérdés az, hogy hol húzódik a határ az üzlet és a politika között. A JPMorgan elleni kereset illeszkedik Donald Trump általános stratégiájába, amelyben párhuzamosan támad bankokat, médiacégekeket és politikai ellenfeleket, fegyverként használva a jogot.
Az elmúlt években Trump több nagy médium ellen is fellépett: a CNN-t 2022-ben százmilliós nagyságrendű rágalmazási perrel támadta meg, amely végül elbukott, de világossá tette, hogy a sajtót is politikai ellenfélként kezeli.
A Capitolium ostromát követően Trump a BBC és más nemzetközi médiumok tudósításai miatt is jogi lépéseket helyezett kilátásba, elsősorban a „felkelés” és „lázadás” kifejezések használata miatt. Nyilvános támadásai nyomán a BBC-nél belső vizsgálatok indultak a Capitoliumi tudósítások miatt, és a folyamat végén több vezető szerkesztő távozott, még ha az ügy nem is jutott el formális bírósági szakaszba.