„Ez emlékeztető azoknak, akik vízummal vagy zöld kártyával tartózkodnak ebben az országban. Vendégek vagytok itt – viselkedjetek is úgy”.
Az Izrael-ellenes aktivistát és a Columbia Egyetem korábbi végzős hallgatóját, Mahmúd Halilt kitoloncolják, véget vetve a bevándorlói státuszával kapcsolatos elhúzódó bírósági csatározásnak.
A szíriai születésű politikai szervezőt az ICE tartóztatta le 2025 elején. A deportálást elrendelő bíró indoklása szerint Khalil, aki 2024 októberében diplomázott az egyetemen, előzőleg nem osztott meg minden lényeges adatot az amerikai hatósággal zöldkártyája igénylésekor és hamis kijelentéseket tett a személyazonosságáról.
Hasonló eset már többször is megtörtént, El Salvadori, guatemalai és venezuelai állampolgárok ügyében, és további deportálások is folyamatban vannak. A kormány segítséget és kedvezményeket nyújt azoknak, akik önkéntesen távoznak, azzal fenyegetve őket, hogy ellenkező esetben még rosszabb következményekre számíthatnak.
„Úgy tűnik, Khalil Algériába fog menni. Nekünk is ez a gondolat jár a fejünkben” – mondta Tricia McLaughlin, a belbiztonsági miniszterhelyettes államtitkára a NewsNation műsorában szerdán, aki a döntést azzal kommentálta, hogy „kiváltság, nem pedig jog, hogy valaki ebben az országban éljen, tanuljon vagy dolgozzon”.
A Trump-adminisztráció azóta küzd a 31 éves férfi kitoloncolásáért, mióta az elsők között gyűjtötték be az Izrael-ellenes egyetemi tüntetések főszereplői közül. Marco Rubio külügyminiszter már tavaly márciusban jelezte, hogy a kormány nem tekinti alapjognak a zöldkártyák birtoklását, és visszavonja azokat, ha az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei ezt megkövetelik vagy indokolják.
Ezt az érvelést terjesztették ki a tavalyi palesztinpárti lázongások szervezőire is, főként a New York-i Columbia egyetemen, ahol a legsúlyosabb incidensek zajlottak. A demonstráción megjelentek a Hamász és a Hezbollah küldöttei és propaganda-anyagai is, ami nemzetbiztonsági aggályokat vetett fel a tüntetések békés jellegét illetően.
Khalil, akit a kormány a Hamász támogatójának tart, három hónapot töltött egy louisianai bevándorlási börtönben.
A szövetségiek egy ritkán használt törvénnyel indokolták letartóztatását, amely lehetővé teszi a nem állampolgárok kiutasítását, ha nyilvános szereplésüket az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeire nézve fenyegetőnek ítélik.
Tavaly júniusban egy New Jersey-i szövetségi bíró egy új végzésben elrendelte Khalil szabadon bocsátását, miután úgy ítélte meg, hogy az indoklást valószínűleg alkotmányellenesnek nyilvánítják. Ezt követően a Fehér Ház jelentős győzelmet aratott a múlt héten, amikor egy szövetségi fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte az előző rendelkezést.
A háromtagú bírói testület úgy találta, hogy Khalil ügyét át kellett volna engedni a bevándorlási bírósági rendszeren, mielőtt jogi úton megtámadhatta volna.
Közvetlenül az ítélet kihirdetése után McLaughlin arra sürgette Khalilt, hogy „most önként hagyja el az országot, mielőtt letartóztatják, kitoloncolják, és akkor soha többé nem kap lehetőséget a visszatérésre”. Egyelőre nem világos, hogy a szövetségiek mikor próbálják meg őrizetbe venni az aktivistát.
Khalil, aki az ellene felhozott vádakat „alaptalanoknak és nevetségeseknek” minősítette, ragaszkodik ahhoz, hogy a történet „közvetlen következménye annak, hogy éltem a szólásszabadsághoz való jogommal, miközben egy szabad Palesztináért és a gázai népirtás befejezéséért küzdöttem”. A hatóság szerint viszont a szólás joga nem terjed ki a gyűlöletkeltésre és terrorszervezetek támogatására.