A bevándorlótársadalomról nemrégiben készült tanulmány világossá teszi, hogy a különböző csoportok aggodalmai, fenntartásai és tapasztalatai nagymértékben eltérnek egymástól.
A Konrad Adenauer Alapítvány tanulmánya elemezte a német bevándorló társadalom alakulását - beleértve a jobboldali szélsőségektől való félelem megoszlását is.
A tanulmány szerint a bevándorló családdal nem rendelkező németek csaknem háromnegyede aggódik a szélsőjobb térnyerése miatt. A megkérdezettek 74 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy "a németországi jobboldali szélsőségesség megrémíti".
A bevándolró háttérrel rendelkezők 66 százaléka fejezte ki aggodalmát a szélsőjobb térnyerése miatt, vagyis hat százalékponttal kevesebb, mint a migrációs háttérrel nem rendelkező németek.
A Németországban élő külföldiek körében ez az arány 55 százalék.
A tanulmány szerint a törökországi és oroszországi gyökerekkel rendelkezők aggódnak leginkább a jobboldali szélsőségek miatt. Ezzel szemben a lengyel származásúak körében ez az arány lényegesen alacsonyabb.
Különbségek az antiszemita attitűdökben
A tanulmány egyértelmű különbségeket mutat a zsidó emberek iránt érzett bizalomban. A török származású válaszadók mintegy 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bizalmatlan a zsidókkal szemben - 2015-ben ez az arány még 18 százalék volt. A tanulmány lehetséges befolyásoló tényezőként a gázai háborút jelöli meg.
A rendőrségi bűnügyi statisztikák is tükrözik a feszült helyzetet: 2024-ben országszerte 6236 antiszemita indíttatású erőszakos esetet regisztráltak. Az "Izrael" és "Palesztina" altémákhoz rendelt összesen 7 328 politikai indíttatású bűncselekményből 2832-t a rendőrség antiszemita indíttatásúnak minősített. A rendőrség szerint a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos 793 politikai indíttatású erőszakos bűncselekmény nagy része tüntetéseken történt.
A zsidók iránti bizalmatlanság a német nemzetiségű bevándorlók körében is magas, 18 százalék. Ezek olyan hazatelepülők, akik a második világháború után - különösen a Szovjetunió összeomlása után - Kelet-Európából és a volt Szovjetunióból vándoroltak Németországba.
A homoszexualitás elutasítása csökkenő tendenciát mutat
A "Bevándorlótársadalom átalakulása" című tanulmány a homoszexualitással kapcsolatos attitűdökre is kitér. A migrációs háttérrel nem rendelkező németek körében az elutasítás ma már ritka. Bár a migrációs háttérrel rendelkezők és a külföldi állampolgárok körében a tíz évvel ezelőttihez képest csökkent az elutasítás, még mindig 18, illetve 19 százalékos.
A migrációs háttérrel nem rendelkező csoportban hét százalék értett egyet a "nem akarok homoszexuális barátokat" állítással.
A tanulmány szerint az is szembetűnő, hogy mind a megkérdezett muszlimok, mind az ortodox keresztények körében körülbelül egynegyed azok aránya, akik nem akarnak homoszexuális barátságokat.
A tisztelet megítélése: negatív tendencia
Ami a társadalmi tiszteletet illeti, a felmérés negatív tendenciát mutat. A migrációs háttérrel nem rendelkező németek 37 százaléka számolt be arról, hogy "mindig" úgy érzi, hogy tisztelettel bánnak vele. A migrációs háttérrel rendelkezők körében ez az arány 39 százalék. A külföldi válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Németországban "mindig" tisztelettel bánnak vele - ezt az arányt befolyásolhatja a származási országban szerzett tapasztalatokkal való összehasonlítás is.
2015-ben még mindhárom csoportban 56 százalék volt azok aránya, akik úgy érezték, hogy mindig tisztelettel bánnak velük. A jelenlegi adatok tehát csökkenő tendenciát mutatnak.
Mindezek ellenére az általános elégedettség továbbra is magas: a "Mindent összevetve, szeret Németországban élni?" kérdésre a megkérdezett csoportok több mint 90 százaléka válaszolt igennel. A 2015-ös felméréshez képest azonban ez az arány minden csoportban enyhén csökkent.
Mintegy 3000 megkérdezett
A bevándorlótársadalomban való együttélésről szóló reprezentatív kutatáshoz 2024. október eleje és 2025. január vége között mintegy 3000 embert kérdeztek meg Németország-szerte. Ebbe 1007 külföldi állampolgár és 1003 migrációs háttérrel rendelkező személy - azaz olyanok, akik maguk is külföldön születtek, vagy akiknek legalább az egyik szülője külföldön született - tartozott.