Fenyegetést jelentenek a belső és külső biztonságra. Nehéz leleplezni őket. Ezért német politikusok azon töprengenek, hogyan védekezhetnénk ellenük. A stratégia most kezd először formát ölteni.
Az "eldobható ügynökök" bevetése az orosz hibrid hadviselés részét képezi, a katonai, politikai, gazdasági és kibertechnológiai eszközök kombinációja, amely elmossa a háború és a béke közötti határokat.
Október közepén Friedrich Merz német kancellár "új, átfogó cselekvési tervet" jelentett be a hibrid fenyegetések elhárítására, amelyet a Nemzetbiztonsági Tanács fog megvitatni. A tervről további információk még nem állnak rendelkezésre.
A védelmi intézkedések meghozatala előtt először tisztázni kell, mely cselekmények számítanak hibrid hadviselésnek. Dietmar Pichler osztrák dezinformációs elemző hangsúlyozza, hogy az olyan eseményeket, mint a tűzesetek, robbanások, balesetek, támadások, oroszbarát rendezvények vagy a közterületeken elhelyezett graffitik, egyre inkább meg kell vizsgálni, hogy ilyen intézkedéseknek minősülnek-e.
Mindazonáltal azt a problémát látja, hogy minél tovább vár a védelem, annál nagyobb az ellenállás. "Ha itt nem kommunikálnak, és nem jutnak el a stratégiai kommunikációhoz - például ha nem magyarázzák el, hogy a védelmi képességről és nem támadásról van szó -, az hatalmas problémákhoz vezethet az információs háborúban" - mondja Pichler.
Rugalmasság a reflexszerű tüzelés helyett
Az elmúlt hetek drónrepülései jól példázzák ezt. Miután az első átrepülésekről beszámolt a média, egyre több drónt észleltek. Erre válaszul Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter "a biztonságot fenyegető fokozott veszélyről" beszélt Németországban, és bejelentette egy új drónvédelmi központ létrehozását.
A Financial Times szerint a NATO-szövetségesek "határozott válaszlépést" vitatnak meg Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre provokatívabb fellépésére. Ez magában foglalja a drónok védelmét, például egy "drónfal" felállítását a NATO keleti szárnya mentén, vagy a pilótákra vonatkozó korlátozások enyhítését, hogy tüzet nyissanak az orosz repülőgépekre.
Bár az intézkedésekről tárgyalnak, egyelőre nincs hivatalos menetrend vagy kötelező érvényű hatálybalépés. Több tagállam, köztük Németország és Franciaország óvatosságra int, hogy elkerüljék a közvetlen katonai eszkalációt Oroszországgal.
"Nem csak béke és háború van, van valami a kettő között is" - ismerte el Dr. Peter Neumann terrorszakértő az idei berlini békepárbeszéd alkalmával a védelmi minisztériumban.
Ennek ellenére a védelem nem mindig a "szemet szemért" elve szerint működik Neumann szerint, aki kifejtette, hogy nem szabad mindig ugyanazzal az intézkedéssel büntetni. Ehelyett az elrettentésnek úgy kell működnie, hogy Oroszország eleve ne támadjon, mert a megtámadott társadalom és infrastruktúra olyan gyorsan helyreáll, hogy a támadások hatástalanok maradnak. Neumann szerint a reziliencia azt jelenti, hogy rendelkezünk az ilyen jellegű támadások elrettentésére és kezelésére alkalmas eszközökkel.
Ezért kritikusan viszonyul egy repülőgép lelövéséhez: "Előbb más intézkedésekre van szükség, például az oroszok kiberműveleteinek megbénítására vagy valami hasonlóra. Én mindezt megtenném, mielőtt lelőnék egy repülőgépet".
Neumann szerint egy repülőgép lelövése "mindig magában hordozza az eszkaláció lehetőségét". Az oroszoknak ekkor újra reagálniuk kell, mondja Neumann, ami további eszkalációhoz vezethet.
Kik azok az "eldobható ügynökök"?
Németországban is tevékenykednek olyan típusú szabotőrök, akiket "eldobható ügynököknek" vagy "alacsony szintű ügynököknek" neveznek. Ők nem klasszikus kémek, hanem általában csak kevés pénzért bérelik fel őket "kisebb" szabotázsakciók végrehajtására.
Ezt követően a külföldi szereplők - feltehetően Oroszország és szövetségesei - "kidobják" őket, és nem használják fel további bűncselekményekre. Több uniós ország, köztük Litvánia és a Cseh Köztársaság hatóságai is hasonló esetekről számoltak be.
Az orosz hírszerző szolgálatokat azzal vádolják, hogy a közösségi hálózatokat, különösen a Telegramot használják "alacsony szintű ügynökök" felbérlésére. Az orosz szereplők nyílt csatornákon keresztül figyelik a felhasználók viselkedését, ahol oroszbarát tartalmakat és összeesküvés-elméleteket terjesztenek: bárki, aki rendszeresen lájkol, kommentál vagy megoszt posztokat, potenciális jelöltként jelölhető meg. Speciális szoftverek segítségével profilok millióit elemzik lojalitás és politikai beállítottság szerint.
A kezdeti kapcsolatfelvétel általában ártalmatlannak tűnő megkereséseken vagy ajánlatokon keresztül történik, mielőtt a kommunikáció titkosított üzenetküldőkre kerülne át. A cél az, hogy a beszervezett személyeket olyan feladatokra használják fel, mint például katonai létesítmények fotózása, járművek felgyújtása vagy politikai jelszavak szórása. Az elkövetők általában képzetlenek, nem csak ideológiai indíttatásúak, és egy-egy művelet után ejtik őket.
Kacper Rękawek, a Nemzetközi Terrorizmusellenes Központ (ICCT) vezető kutatója és programvezetője szerint azonban Oroszország bizonyos mértékig fejlődött a célcsoportot illetően. Ő általában nem civileknek, hanem bűnözőknek nevezné azokat az embereket, akik hagyják magukat beszervezni.
"Olyan embereknek, akik bűnözők, de akiknek előtte talán nem sok közük volt Oroszországhoz, de Európában, Ukrajnában vagy Fehéroroszországban bűnözők lehettek, mielőtt beszervezték őket" - mondja Rękawek.
Ezzel kapcsolatban az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője, Sinan Selen azzal vádolta a "külföldi államokat", hogy "demokráciánkat és biztonságunkat veszélyeztetik eldobható ügynökökkel, akik közül néhányan felelőtlenek és hírszerzésben képzetlenek, gyors pénzkeresésre törekszenek, és akiket a közösségi médián és a hírvivői szolgálatokon keresztül toboroznak". Óva intett attól, hogy "egy külföldi hírszerző szolgálat bábjává váljanak".
Lengyelország is érintett
Lengyelországban a közelmúltban nyolc embert, köztük egy ukrán állampolgárt tartóztattak le. Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a személyeket szabotázscselekmények előkészítésével gyanúsítják. A lengyel média beszámolói szerint a letartóztatásokra 2025 október közepén került sor több városban, köztük Varsóban és Białystokban.
Tomasz Siemoniak, a hírszerző szolgálat koordinátora szerint a katonai objektumok és kritikus infrastruktúrák utáni kémkedés mellett állítólag szabotázsakciók és támadások végrehajtásához szükséges eszközöket is előkészítettek.
A lengyel hírszerző szolgálat, az ABW (Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego) szerint a letartóztatottak oroszországi és belorusz ügyfelekkel álltak kapcsolatban. Varsó azzal vádolja Oroszországot és szövetségeseit, hogy ügynököket küldenek az országba szabotőrök toborzására. Moszkva szokás szerint visszautasítja ezeket a vádakat.