A neonáciktól a baloldali csoportokig - Oroszország ideológiai átfedéseket és dezinformációs kampányokat használ arra, hogy káoszt, megosztottságot és bizonytalanságot gerjesszen Németországban.
Körülbelül egy hónappal a Hamász 2023. október 7-i izraeli terrortámadása után, amelyben több mint 1200 embert öltek meg és több mint 250-et elraboltak, kék Dávid-csillagok jelentek meg a párizsi épületek falain.
Franciaországban kezdetben "csak" antiszemita indítékot feltételeztek, a nyomozás során azonban kiderült: bizonyítékok vannak arra, hogy az üzenet egy orosz dezinformációs kampány része.
Két moldovai házaspár nyilvánvalóan egy külföldi személy utasítására fújta fel a Dávid-csillag graffitiket házfalakra a francia fővárosban egy kisebb összegért. Az antiszemita üzenet célja az volt, hogy zavart és bizalmatlanságot keltsenek.
Putyin-mémek és kis munkák
Németországban is felbérelnek embereket, hogy kisebb szabotázs- és kémkedési akciókat hajtsanak végre külföldi szereplők számára. A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND), a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA), az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) és a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) feltételezi, hogy Oroszország felelős az úgynevezett "eldobható ügynökök", más néven "alacsony szintű ügynökök" felbérléséért.
Az eldobható ügynökök olyan emberek, akiket gyakran a közösségi médián keresztül bérelnek fel kis összegért kisebb munkák elvégzésére, például kritikus vagy katonai infrastruktúrák filmezésére, gyújtogatásokra vagy graffitikre. "Néha ideológiai alapon is toborozzák őket" - magyarázza Dietmar Pichler osztrák dezinformációs elemző.
"Megnézzük: Benne vannak-e valamilyen csoportban [a közösségi médiában]? Már radikalizálódtak? Esetleg elkeseredettek? Itt Nyugaton gyakran olyan emberekről van szó, akikről köztudott, hogy Putyin képeit kedvelik vagy mémeket osztanak meg. Ezután felveszik velük a kapcsolatot, és megpróbálják megnyerni őket maguknak, és lassan felépíteni őket" - mondja Pichler az Euronewsnak adott interjújában.
A politikai nézetek itt nem számítanak, mivel "Oroszország minden szélsőséges törekvést támogat Németországban és egész Európában" - magyarázza Dr. Hans Jakob Schindler terrorizmus-szakértő, a Counter Extremism Project (CEP) vezetője.
Szerinte Oroszország számára nem fontos, hogy a csoportok baloldali vagy jobboldali szélsőségesek, esetleg iszlamisták. Csak az a fontos, hogy mekkora zavart tudnak okozni. Schindler szerint csak az számít, hogy a hibrid hadviselés részeként - azaz csoportként vagy hálózatként - nem feltétlenül okoznak közvetlen károkat, de megosztottságot és bizonytalanságot teremtenek.
A neonáciktól a sztálinistákig
Joggal következtethetünk tehát arra, hogy Oroszország a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás miatt szabotázsakciókkal és kémkedéssel próbál kárt okozni Ukrajnának, de a Nyugat elleni hibrid hadviselés célja elsősorban a káosz, a bizonytalanság és a megosztottság megteremtése.
Sinan Selen, az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke az RTL hírműsorában elmondta, hogy "a megközelítés nem korlátozódik egyes személyekre vagy pártokra. De szembetűnő, hogy a törekvés különösen erős a politikai peremvidékeken" - mondta Selen. "A bal- és a jobboldalon egyaránt próbálnak itt kapcsolatokat teremteni, mert reménykednek a sikerben".
Dr. Johannes Kieß, a jobboldali szélsőségesség kutatója az Euronewsnak szintén megerősíti, hogy számos szélsőséges csoportnak vannak ideológiai kapcsolatai Oroszországgal.
Kieß szerint a szélsőjobboldalon vannak olyan áramlatok, amelyek klasszikus szlávellenes eszméket vallanak - amiket a nemzetiszocialisták is hirdették. Ami azonban az elmúlt évtizedekben megfigyelhető volt, hogy az Új Jobboldal bizonyos mértékben eltolódott ebben a tekintetben. Az ellenségkép a klasszikus faji doktrínától az etnopluralizmus felé tolódott el.
Kieß hozzáteszi, hogy Oroszország megtalálta a helyét az Új Jobboldalon. Az etnopluralisták meg vannak győződve arról, hogy minden "etnikai csoportnak" vagy kultúrának szüksége van saját életterére és identitására, és hogy a különböző csoportoknak külön kell maradniuk, hogy megőrizzék "kulturális tisztaságukat".
Kapcsolatok Oroszországgal
Kieß kutatásai során, amelyek elsősorban a szélsőjobboldali szélsőségekre, de más antidemokratikus mozgalmakra is összpontosítanak, többször talált bizonyítékokat. Ezek azonban a szakértő szerint nem elegendőek ahhoz, hogy azt lehessen állítani, egy adott párt vagy csoport közvetlenül Oroszország irányítása alatt áll, érdekegyezés vagy átfedések azonban vannak.
Véleménye szerint a Szabad Szászország párt szemléletes példa erre. "Köztudott, hogy az elnöknek is voltak orosz kapcsolatai" - magyarázza Kieß.
"Ott tanult, rendszeresen utazott Oroszországba, kapcsolatokat tartott fenn, sőt ügyvédként orosz cégeket képviselt Németországban. Azt azonban nem tudni, hogy valóban pénzt kapott volna Oroszországtól a Szabad Szászország megalapításáért" - magyarázza Kieß, hozzátéve, hogy erre nincs bizonyíték.
"Mindazonáltal ezek a kapcsolatok léteznek, és hasonló stratégiákat követnek. Volt például egy 'szabad szászokból' álló utazócsoport Oroszországba, amikor a háború még nem eszkalálódott. Még a 2015 utáni úgynevezett menekültválság idején is orosz álfiókok és kampányok, különösen Németország oroszlakta területein próbálták kiélezni a konfliktusokat. Ez nem újdonság: már 2015/16-ban is viszonylag egyértelmű bizonyítékok vannak az orosz befolyásról."
Kieß szerint ezután egy második elem is a képbe kerül: a modernitás - a modern társadalom és minden, ami ehhez kapcsolódik, például a feminizmus - elleni folyamatos harc. Ebben a narratívában Oroszország a modernitás, a Nyugat és az USA "ellensúlya".
A szélsőbaloldali csoportok viszont azért utasítják el a NATO-t és az USA-t, mivel "imperialista szereplőknek" tekintik őket, akik - a kapitalizmussal együtt - szerintük felelősek a globális igazságtalanságokért.
A legtöbb szélsőséges csoport számára tehát Oroszország az alternatíva. "Van példa arra, hogy neonácik szolidaritást vállalnak Palesztinával, mert szerintük a palesztin népnek is joga van az önrendelkezéshez - etnopluralista értelemben" - magyarázza Kieß.
"Természetesen ez is provokáció, egyfajta visszavágás a baloldalnak. Ugyanakkor ez az álláspont egyértelmű álláspontot közvetít Izrael, azaz a zsidók államával szemben. Sok minden nagyon gyorsan összekeveredik".
"Alulról jövő" Kreml-propaganda
A "Redfish" ("vöröshal") médiaprojekt erre egy találó példa. A "Redfish" baloldali, alulról jövő hírportálnak adta ki magát, de a Vice 2022 márciusában készült vizsgálata szerint a Kreml propagandaprojektje volt, amelyet az orosz állami irányítás alatt álló Ruptly GmbH "leányvállalatának" neveztek el.
A "Redfish" kifejezetten baloldali és progresszív célcsoportokat célzott meg, és olyan valós témákat használt fel, mint a rasszizmus vagy a gyarmatosítás, hogy hitelesen csomagolja az oroszbarát narratívákat.
Bár a "Redfish" 2023-ban bejelentette, hogy kénytelen bezárni, úgy tűnik, hogy a "Red" formájában gyorsan találtak utódot. Idén júniusban a német külügyminisztérium megerősítette, hogy Oroszország egy dezinformációs kampány részeként szintén a német társadalom megosztására használja az online médiumot.
A "Red"-et idén májusban történt bezárásáig az AFA Medya török médiavállalat működtette, amelynek alapítója, Hüseyin Doğru már szerepel az EU szankciós listáján az oroszországi kapcsolatai miatt. Őket is azzal vádolják, hogy beavatkoznak a németországi demokratikus politikai folyamatokba.
A "Red" egy cikkében bírálta saját bezárását, és tagadta, hogy a Russia Today (RT) "Redfish" projektjének folytatója lenne, és hogy palesztinbarát tüntetéseket szít Németországban. A lap "független, kolonizációellenes médiumnak" tartja magát, amely "Palesztina mellett és az imperializmus ellen tudósít".
Kieß szerint a baloldali csoportok antiszemitizmusát még mindig erősen jellemzi a sztálinizmus. Sztálin az 1950-es években hatalmas mennyiségű, "anticionizmusnak" álcázott antiszemita propagandát terjesztett, és ennek az ideológiának egyes részei a nyugat-európai baloldali mozgalmakba is beszivárogtak.
Populizmus, antiszemitizmus és orosz propaganda
"Mind a jobb-, mind a baloldali spektrumon a végeredmény gyakran egy olyan gondolkodásmód, amelynek középpontjában a "nép" áll - az "elitekkel" szemben. Ez a populista momentum szerkezetében olyan elemeket tartalmaz, amelyek az antiszemitizmussal rokoníthatóak" - magyarázza Kieß, a jobboldali szélsőségesség kutatója.
A különböző oroszbarát politikai táborok ilyen keveredése fogékony az orosz propagandára, ezért szintén a hibrid hadviselés része. Oroszországnak tehát sikerült több apró tűszúrással elbizonytalanítania a Nyugatot.
A hibrid hadviselést a szakértők néha a terrorizmushoz sorolják, és módszereit az úgynevezett "Iszlám Állam" módszereihez hasonlítják. Tudjon meg többet az Euronews sorozatának holnapi, negyedik részében: "Putyin titkos terrorja Németországban"!