Úgy tűnik, a koppenhágai kétnapos megbeszélések során - köztük a telefonok és tanácsadók nélküli zárt ülésen - megkeményedett néhány európai vezető álláspontja a folyamatos dróntámadásokkal, szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal és a szankciók kijátszásával kapcsolatban.
Európának agresszívebb megközelítést kell alkalmaznia Oroszországgal szemben, és le kell lőnie az európai légtérbe behatoló drónokat, valamint fel kell szállnia az árnyékflotta illegális olajszállító hajóira, hogy megfossza Moszkvát a háborús bevételektől - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök.
A koppenhágai csúcstalálkozón Macron és más európai vezetők több szankciót sürgettek Oroszországgal szemben, különösen az energiaágazat ellen. Azt is hangsúlyozták, hogy Ukrajna az Európa elleni, egyre szélesedő hibrid háború frontvonalában áll.
Macron felszólította az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján részt vevő több mint 40 vezetőt, hogy egyszerűen védjék meg érdekeiket anélkül, hogy jeleznék szándékaikat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
"Azt hiszem, a fő válasznak a kiszámíthatatlanságnak és a stratégiai kétértelműségnek kellene lennie" - mondta.
"Nagyon fontos, hogy világos üzenetet közvetítsünk: a drónok, amelyek megsértik a területeinket, nagy kockázatot vállalnak. Meg lehet őket semmisíteni, pont" - mondta. "Nem azért vagyunk itt, hogy teljes körű értesítést adjunk. Megtesszük, amit meg kell tennünk".
Macron hatékony cselekvési módként utalt a francia hatóságok azon döntésére, hogy az Európai Unió árnyékflotta-szankciós listáján szereplő olajszállító hajót megállították, és a legénység két tagját őrizetbe vették.
Haditengerészeti szakértők szerint a hajót feltehetően dániai katonai létesítmények és repülőterek feletti drónrepülések indítóállásaként használták.
Macron szerint Oroszország "a háborús erőfeszítések 30-40%-át" ezen a homályos tulajdonosi hátterű, öregedő tankhajókból álló árnyékflottán keresztül finanszírozza.
A hajók lefoglalásával egy-két hétre "teljesen megtörjük a szervezet hatékonyságát. Tehát az árnyékflotta nagyon jó célpont, ha javítani akarjuk a hatékonyságunkat, hogy csökkentsük ezeket a kapacitásokat" - állította a francia elnök, aki szerint márciusban ugyanezt a hajót ellenőrizték az észt hatóságok.
Oroszország mindannyiunk számára fenyegetést jelent - mondja Frederiksen
Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki napokkal a dán repülőtereken és katonai bázisokon történt drónos incidensek sorozata után adott otthont a csúcstalálkozónak, azt mondta: "Most már mindenki számára világosnak kell lennie, hogy Oroszország nem fog leállni, amíg nem kényszerítik rá".
Oroszország - mondta - "nemcsak Ukrajnára, hanem mindannyiunkra nézve fenyegetést jelent. Ma egy nagy feladat áll előttünk. Olyan erőssé kell tennünk közös Európánkat, hogy az ellenünk irányuló háború elképzelhetetlenné váljon, és ezt most kell megtennünk".
Frederiksen figyelmeztette partnereit, hogy Európa "nem lehet többé naiv. A háború soha nem csak Ukrajnáról szólt. Hanem Európáról. Minden nemzetünkről, minden polgárunkról, értékeinkről és szabadságunkról".
Friedrich Merz német kancellár a találkozót követően kijelentette: "Putyin ne becsülje alá az eltökéltségünket. Valóban nagyon erős az egység, és nagyon szilárd az elhatározás, hogy közösen szálljunk szembe ezzel az agresszióval, és ezért rendkívül hálás vagyok".
Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra szólította fel a vezetőket, hogy hagyjanak fel az orosz szándékokkal kapcsolatos "illúziókkal". Elmondta, hogy Lengyelország állandó áldozata az orosz megfélemlítésnek, leginkább a múlt hónapban történt jelentős drónbehatolásnak.
Az a behatolás arra késztette Varsót, hogy aktiválja a NATO-szerződés 4. cikkelyét, hogy lehetővé tegye a szövetségesekkel való konzultációt. Azóta Lengyelország megfogadta, hogy lelövi a légterébe behatoló orosz drónokat.
"Az első illúzió az volt és az, hogy nincs háború" - mondta Tusk, utalva azokra, akik az ukrajnai háborúról "teljes körű agresszióként" beszélnek, vagy más eufemizmusokat használnak. "Nem, ez háború. Egy új típusú háború. Nagyon összetett, de háború".
Tusk szerint egy másik illúzió az, hogy "lehetetlen Ukrajna és mindannyiunk számára megnyerni ezt a háborút. Ez abszurd. Az egyetlen orosz előny, az egyetlen, a mentalitás. Mi sokkal nagyobbak vagyunk náluk", a gazdasági hatalom és a népesség tekintetében - mondta. Tusk, akinek országa Belarusszal és Ukrajnával is határos, hozzátette:
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint fontos, hogy fokozzák a gazdasági nyomást Putyinra.
"A gazdasági nyomás hatással van, és ezt folytatnunk kell. Nyomást kell gyakorolni további szankciókkal, különösen az energiaágazatra és az árnyékflottára" - mondta Starmer, aki szerint az is létfontosságú, hogy "Ukrajnát a lehető legerősebb helyzetbe hozzuk, és ez azt jelenti, hogy többet kell fordítani a légvédelemre, a nagy hatótávolságú (rakétákra) és a drónok elleni képességekre", amelyeket a negyedik éve háborúban álló Ukrajnába kell küldeni.