Budapesten Szijjártó Péterrel és Bóka Jánossal is tárgyalt Yossi Dagan, a Szamáriai Regionális Tanács elnöke. A likudos politikus néhány héten belül már másodszor folytatott megbeszéléseket Budapesten. Érdekes, hogy a telepek témáját Szijjártó meg sem említette Facebook-bejegyzésében.
HIRDETÉS
Néhány héten belül ismét Budapesten tárgyalt Yossi Dagan, a Szamáriai Regionális Tanács elnöke, hogy európai támogatást szerezzen Izraelnek a Júdea-Szamária (Ciszjordánia) feletti izraeli szuverenitás kiterjesztéséhez, tehát a terület részbeni annektálásához - számolt be a Jewish News Syndicate (JNS) hírportál.
Dagan magyarországi látogatásának másik célja az, hogy megerősítse az EU által a zsidó állam ellen esetlegesen bevezetendő szankciók elleni ellenállást - írja a lap.
A beszámoló szerint Dagan - aki a kormányzó Likud párt politikusa, szervezete mintegy 35 ciszjordániai izraeli települést képvisel - több találkozót is tartott a magyar fővárosban, mielőtt az ENSZ-ben a hónap végén bekövetkezik az úgynevezett "diplomáciai szökőár", amikor is több EU-tagállam is bejelenti, hogy hivatalosan elismeri a palesztin államot Ciszjordániában és a Gázai övezetben.
A JNS szerdán még csak arról számolhatott be, hogy Dagan Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel tárgyalt, aki közölte: "Támogatásom és szolidaritásom üzenetét szeretném eljuttatni Izrael népéhez és államához. Magyarország Izrael barátja és stratégiai partnere. Kapcsolataink nagyon szorosak, napról napra erősödnek, és nehéz időkben is megmaradnak." Arról, hogy az annektálás kérdéséről mit gondol, nem szól a tudósítás (ezzel kapcsolatos kérdésünket megküldtük a miniszternek, amint válaszol, frissítjük cikkünket).
Csütörtökön Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésben tette közzé, hogy tárgyalt Yossi Daggannal - aki egyébként néhány héten belül immár másodszor tárgyal Budapesten a kormány vezetőivel -, de nem említette az esetleges ciszjordániai annektálás kérdését. A külügyminiszter csak annyit írt: "Áttekintettük a közel-keleti biztonsági helyzetet, és sajnálattal állapítottuk meg, hogy Európa nyugati felén továbbra is erős Izrael-ellenes érzések vannak jelen."
Szijjártó megígérte, hogy Budapest továbbra sem fogadja el "Brüsszel folyamatos Izrael-ellenes intézkedéseit", hozzátéve azt is, "egyetértettünk abban, hogy a térségben élő ősi keresztény közösségek védelme és biztonságuk garantálása fontos közös feladatunk.
Bóka János ugyanakkor - ellentétben augusztus 19-i posztjával, amikor beszámolt Dagannal folytatott megbeszéléseiről - most Facebook-oldalán meg sem említi a találkozót. Így azt sem, hogy a telepes mozgalom vezetője térképeket mutatott be, amelyek a lap szerint "hangsúlyozták Szamária stratégiai és történelmi jelentőségét Izrael biztonsága szempontjából, különösen a Hamász 2023. október 7-i, Gázából indított határon átnyúló támadása után."
Orbán Viktor kormánya többször is megvétózta az Izraelt bíráló uniós nyilatkozatokat, ellenezte Brüsszel Izraellel szemben ellenséges intézkedéseit, miközben támogatta Jeruzsálem önvédelmi jogát és a kétoldalú kapcsolatok bővítését - idézi fel a JNS.
A jeruzsálemi kormányfői hivatalban csütörtökön tartanak szűk körű miniszteri megbeszélést Ciszjordánia (pontosabban: a Palesztin Hatóság területét nem érintő C zóna) Izraelhez történő annektálásának lehetőségéről.
A vita közvetlen előzménye, hogy több nyugati ország – köztük Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada – jelezte: kész egyoldalúan, a leginkább érintett Izraellel való egyeztetés előtt elismerni egy palesztin államot az ENSZ-ben.
A kormány radikális jobboldali koalíciós partnerei, élükön Betzalel Szmotrics pénzügyminiszterrel, most úgy érzik: történelmi lehetőség nyílt Izrael szuverenitásának kiterjesztésére a terület 82%-ára. Az Egyesült Arab Emírségek azonban éles hangú üzenetben utasította el az elképzelést, mondván, ha Jeruzsálem nekilát ennek, azzal "halálos csapást mér" a térség békefolyamataira és véget vethet a történelmi normalizációs folyamatnak.
A zsidó állam az 1967-es hatnapos háborúban aratott győzelme után foglalta el Ciszjordániát. A nemzetközi szervezetek jó része a nemzetközi joggal ütköző "megszállt területeknek" nevezi a térséget, amely álláspontjuk szerint egy jövendőbeli palesztin állam alapját képezné.
Izraelben általában "vitatott területeknek" hívják Ciszjordániát, mivel nem egy létező államtól foglalták el, a 242-es ENSZ-határozat szerintük nem vonatkozik az összes elfoglalt terület visszaadására, ezt - akárcsak a végleges határok kérdését - egy majdani béketárgyaláson kell rendezni Jeruzsálem álláspontja szerint.