A magyarországi korrupció mély aggodalomra ad okot – áll a jelentésben, amelyet Trump lobogtatott, amikor minden országra emelt vámot vetett ki. A megállapítást Szijjártó Péter szerint a volt nagykövet diktálta, a Fehér Ház szerint azonban közgazdászok írták. David Pressman jogász, nem közgazdász.
HIRDETÉS
„Mondom én önöknek, ezek az országok felhívnak bennünket, a seggemet csókolgatják. Mindenre készek, hogy alkut kössenek” – utalt Donald Trump irodalminak nem mondható szókincsével az általa kirobbantott kereskedelmi háború „veszteseire”, akik szerinte a kegyeire várva hajbókolnak előtte. Gunyorosan, parodizálva még idézte is őket a republikánusok adománygyűjtő konferenciáján. „Kérem, uram, kössünk alkut! Mindenre hajlandó vagyok, mindenre készen állok, uram!” – szórakoztatta az illusztris társaságot.
Az amerikai elnök szerint a külföldi vezetők a jóindulatáért esedeztek, hogy csökkentsék az országukra kiszabott vámot. „Tudom, hogy mi teszek. Ezért szavaztak rám” – jelentette ki dacosan, majd másnap egy 180 fokos hátraarccal közölte, hogy három hónapra felfüggeszti a magasabb vámok bevezetését, Kína kivételével. Riválisa esetében 125, majd 145 százalékra növelte a sarcot, majd egy újabb fordulattal az elektronikai eszközöket – köztük a telefonokat és számítógépeket – mentesítette az importadó alól.
Egy héttel korábban, a Fehér Ház előtt, a Rózsák Kertjében egy vaskos dokumentumot lobogtatva jelentette be, hogy az Egyesült Államok a világ összes országára és térségére példátlan léptékű importadót vezet be.
A bejelentése utáni valamivel több mint 24 óra leforgása alatt az őt támogató vagyonosok – köztük Elon Musk, Mark Zuckerberg, Jeff Bezos, Bernard Arnault és Warren Buffett – több tucat milliárd dollárt buktak.
A globális pénzügyi piacokon becsült veszteség több ezer milliárd dollárra tehető. A tekintélyes Goldman Sachs befektetési bank napokkal később 45 százalékos esélyét látta annak, hogy az Egyesült Államok gazdaságára recesszió vár az elkövetkező 12 hónapban – jelentette a Wall Street Journal.
A magyar korrupció
A Trump kezében tartott, a Külkereskedelmi akadályok címet viselő 397 oldalas dokumentum részletesen és országokra lebontva indokolja, hogy miért kell az Egyesült Államoknak különböző léptékű vámokkal reagálnia külkereskedelmi mérlegének javítása érdekében.
A jelentés kitér a magyar közbeszerzésekre is, amelyek – amerikai cégek szerint – nem mindig átláthatóak, és rendre helyi vagy EU-n kívüli szereplőknek, például Kínának kedveznek.
– szó szerint ez áll a tanulmányban.
A magyar külügyminiszter azt állította, hogy márciusban közzétett jelentés még Joe Biden elnöksége alatt született. „A Magyarországra vonatkozó részeit David Pressman diktálta”, aki „gyakorlatilag a magyar ellenzék vezetőjeként viselkedett” – mondta Szijjártó Péter.
A Fehér Ház gyakorlatilag cáfolta a magyar külügyminisztert.
„Nincs mit hozzátennünk a kormányzat által összeállított vám- és nem vámjellegű akadályok listájához, amelyet hazánk legkiválóbb közgazdászai készítettek annak érdekében, hogy kereskedelempolitikánk Amerika érdekeit szolgálja” – ezt válaszolta a Telex megkeresésére Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes szóvivője.
David Pressman jogász, nem közgazdász.
Egy jeles bécsi kutatóintézet egyébként kiszámolta, hogy mely autógyártó országok exportját érinti a leginkább a személygépkocsik importjára kivetett 25 százalékos amerikai vám. Az új vámszabályozás hatodik legnagyobb vesztese Magyarország – Mexikó, Kanada, Japán, Szlovákia és Dél-Korea mögött.
A pingvinek és fókák
Sehol a Földön nincs biztonság – így reagált a meglepett ausztrál miniszterelnök arra, hogy az országa külterületének számító Heard-szigetet és a McDonald-szigeteket 10 százalékos vámmal sújtotta az amerikai elnök.
A Világbank adatai szerint az Egyesült Államok 2022-ben 2,2 millió ausztrál dollár értékű „gépeket és elektromos cikkeket” importált innen.
A számok minden bizonnyal tévesek, mert a távoli szigeteken emberemlékezet óta nem él ember – csak pingvinek és fókák, amelyek köztudottan nem gyártanak gépeket.
A térség kizárólag hajóval közelíthető meg. Ausztráliából nagyjából kéthetes az út, a szigetek ugyanis körülbelül félúton vannak Ausztrália és Dél-Afrika között, az Antarktisztól nagyjából 1600 kilométerre északra. Legutóbb tíz éve látogattak kutatók a Föld egyik legtávolabbi pontjára.
A hírre, miszerint a Heard-sziget és a McDonald-szigetek is felkerültek az elhíresült vámlistára, mémek tucatjai születtek.
Az egyiken pingvinek tiltakoznak tömegesen megsarcoltatásuk ellen, a másikon azzal fenyegetőznek, hogy a vámszabályozás miatt még több fentanillal árasztják el Amerikát. Tiltakozásul felgyújtottak egy Tesla Cybertruckot, egy pingvin pedig egy baseballsapkát húzott a fejére, amelyen azt írja: MAGA, Make America Go Away, azaz Takarodjon innen Amerika!
A pingvinek mellesleg – a tiszteletet megadva, frakkban – népes küldöttséget menesztettek Washingtonba a kereskedelmi háború lezárására.
Ugyanakkor a Norfolk-szigetet – Ausztrália egy másik külbirtokát, félúton Új-Zéland felé, keletre – az anyaországra a fókák szigetére kivetett vám majdnem háromszorosával, 29 százalékkal büntették. Valamivel több mint kétezren élnek itt, és amerikai adatok szerint tavalyelőtt jobbára lábbelit értékesítettek az Egyesült Államokban. George Plant, az ausztrál kormány helyi képviselője azonban vitatta az információt, és azt állítja: a Norfolk-szigetről semmilyen kivitel irányul az Egyesült Államokba.
Ezek után jegyezte meg Anthony Albanese, az ausztrál kormányfő: nem biztos abban, hogy Norfolk-sziget veszélyes riválisa az Egyesült Államok óriási gazdaságának, ami csak azt bizonyítja, hogy „a Földön sehol sincs biztonság”, sehol sincs menekvés az amerikai vámszabályozás elől.
A bizonytalanság
„A protekcionizmus eleve rossz, a bizonytalan protekcionizmus pedig még rosszabb” – így értékelte a Straits Times szerint a szingapúri miniszterelnök a Donald Trump által bejelentett, és azóta többször módosított vámcsomagot.
„A mély bizonytalanság környezete recesszióba taszíthatja az Egyesült Államokat és a világgazdaságot egyaránt” – figyelmeztetett Lawrence Wong a parlamentben. Mindenki másnál szakszerűbben értékelte a kereskedelmi háború lehetséges következményeit, elsőként pedig saját honfitársait tájékoztatta közérthető módon arról, hogy mire is számíthatnak.
A törvényhozók előtt azonban sokkal terjedelmesebben fejtette ki, hogy Washington a Kereskedelmi Világszervezet egyik legfontosabb sarokkövének tekintett szabályozás, a legnagyobb kedvezményezettek elvének, az MFN-nek a felrúgásával a nagy és kis országokat egyaránt veszélyezteti.
Az MFN elve régóta a multilaterális kereskedelmi rendszer alapja, amely „egyenlő versenyfeltételeket biztosít, megakadályozza a diszkriminációt, és lehetővé teszi, hogy az országok méretüktől függetlenül tisztességesen versenyezzenek a globális piacokon” – mondta Wong.
A rendszer felbomlása mindenki számára gondot fog okozni, a kisebb országokra, például Szingapúrra azonban nagyobb nyomás nehezedik, és félő, hogy a feltételeket a nagyhatalmak fogják diktálni.
Arra is emlékeztetett, hogy 1930-ban számos ország tiltakozott az amerikai Smoot-Hawley tarifatörvény ellen, amelyre sokan saját vámokkal vágtak vissza. „Ez elmélyítette és kiterjesztette a világválságot” – figyelmeztetett Wong.
Richard Nixon 1971-ben átmenetileg 10 százalékos többletvámmal sújtotta a német és a japán termékeket, amit csak a márka és a jen leértékelése után szüntetett meg. Ez a büntetőintézkedés csak rövid ideig volt hatályban, most azonban nagyon nehéz lesz csillapítani a globális bizonytalanságot.
Súlyosbító tényező az Egyesült Államok és Kína rivalizálása, miután Peking közölte: készen áll a „vámháborúra, a kereskedelmi háborúra vagy bármilyen más típusú háborúra”.
„Ha a vita elszabadul, és destabilizálja az Egyesült Államok és Kína viszonyát, annak a világra nézve katasztrofális következményei lennének” – mondta a szingapúri kormányfő.
A kínai „parasztok”
Peking mindeddig visszafogottan, egy lépéses hátránnyal válaszol Trump elszabadult vagdalózására. A pillanatnyi eredmény 145:125, azaz a 145 százalékos amerikai vámra az előző amerikai szinttel, 125 százalékkal reagált, bár – Aranyt idézve – „repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?”
Elemzők szerint Kínának nincs is oka meghátrálásra. Igaz ugyan, hogy a vámháború kitörése előtt az Amerikába irányuló kivitel jelentős volumenű volt, az éves értékét 400 milliárd dollárra becsülték, ez azonban a kínai GDP alig 2 százalékának felel meg.
Ugyanakkor a Kommunista Párt egy olyan időszakban kapott hadüzenetet, amikor odahaza az évek óta tartó ingatlanválsággal, a túlzott eladósodottsággal és a fiatalok tartós munkanélküliségével küszködik.
A kínai vezetés ennek ellenére azt állítja: erős helyzetben van ahhoz, hogy ellenálljon a washingtoni támadásnak, adu a kezében pedig, hogy az amerikai vámok az amerikai gazdaságnak is ártani fognak.
Kínának és az Európai Uniónak „közösen kell ellenállnia a Trump-kormányzat egyoldalú zaklatási gyakorlatával szemben” – ezt mondta Hszi Csin-ping elnök, amikor a spanyol miniszterelnököt fogadta, Pedro Sánchez pedig válaszul tárgyalásos rendezést javasolt a kínai vezetőnek.
A kínai külügy diplomatikusan „tájékozatlannak és udvariatlannak” nevezte az otromba amerikai alelnököt, azok után, hogy JD Vance a Foxon kijelentette: „pénzt kérünk kölcsön a kínai parasztoktól, hogy megvásároljuk azokat a dolgokat, amelyeket ugyanezek a kínai parasztok gyártanak”.
Ugyanakkor a lenézett kínaiak válasza sem maradt el.
Az MI-vel kreált videón mélabús, túlsúlyos amerikaiak dolgoznak az odatelepített fehérneműgyár egyhangú sorozattermelésében – a MAGA zenéjének kínai aláfestésével. Azt a munkát végzik, amit eddig jobbára kínaiak láttak el, és jó kérdés, hogy erre tényleg hajlandók lennének-e.
Egy másikon a Trump-Musk-Vance trió vezetésével készítik elő szállításra a Nike cipőit.
A kinyílt svájci bicska
Svájcban – Kínától eltérően – nem voltak mértéktartóak. Felháborodtak és érthetetlennek tartották, hogy a termékeikre első körben kirótt 31 százalékos vámmal bekerültek a top tízes listára – írta a New York Times.
A berni kormány arra számított, hogy Svájc azon kevés országok szűk listáját fogja vezetni, amelyeket teljesen elkerül az amerikai vámcsapás.
Ennek az ötletgazdája egyébként egy kétes hírű közgazdász, Peter Navarro, aki Trump vejének a közvetítésével került a tanácsadói stábba még az első ciklus idején. A Death by China, A kínai végzet című értekezésével hívta fel magára a figyelmet. Harvardi végzettsége ellenére munkásságát megkérdőjelezi, hogy néha önmagától idézett, ráadásul négy hónapra börtönbe került, mert nem tett eleget egy kongresszusi idézésnek, amikor a törvényhozók a Capitolium ostromának körülményeit vizsgálták – emlékeztetett a HVG.
A hiú Trump – aki elnöki rendeletbe foglalta a zuhany víznyomásának növelését, mert jó tesz, az ő szavaival élve „gyönyörű hajának” – rajongott Navarro elképzeléseiért.
Azokért, amelyek enyhén szólva is visszatetszést váltottak ki Svájcban.
„Az Egyesült Államok saját számításaira támaszkodott, amelyeket Svájc nem tud értelmezni” – jelentette ki Karin Keller-Sutter államfő.
„Az illeték önkényes, mert importadónk nulla százalék” – mondta Jean-Philippe Kohl, az 1400 svájci technológiai gyártót képviselő Swissmem igazgatóhelyettese.
Ráadásul Svájc a legnagyobb amerikai befektetők között a hatodik helyen áll, és az első a kutatási-fejlesztési, mindenekelőtt a gyógyszeripari beruházások terén.
A sajtgyártókat már tavaly sokkolta egy amerikai bírósági döntés, amely kimondta, hogy az ismert és népszerű Gruyère egy sajttípus, nem pedig a svájci cég márkaneve. Az Amerikában keresett, kóser csokoládékat gyártó Chocolats Camille Bloch vezérigazgatója szerint a vámemelés után sok tengerentúli vásárlójuk nem engedheti majd meg magának a különlegesség megvásárlását.
Az luxuscikkeknek számító órák svájci gyártói – a leghíresebb márkák közé tartozik a Rolex, Omega, Patek Philippe, Audemars Piguet, IWC és a Breitling – a teljes svájci export 16 százalékát termelik.
A Breitling vezetője, Georges Kern abban bízik, hogy a felhajtás néhány hónapon belül elcsitul. Annál inkább aggódnak a precíziós szerszámgépeket, orvosi kellékeket gyártó középvállalatok, amelyek kevésbé lesznek versenyképesek Amerikában.
A világhírű svájci bicskákat előállító Victorinox vezérigazgatója ridegen elutasítja azt az ötletet, hogy a vám elkerülése érdekében a külföldiek telepítsék gyáraikat Amerikába.
„A svájci ikon elválaszthatatlanul kapcsolódik a »Made in Switzerland« felirathoz, ami minőséget szavatol” – mondta Carl Elsener Jr.