Az iráni atomlétesítmények nem semmisültek meg teljesen, és Teherán akár néhány hónap múlva ismét képes lehet bombához szükséges uránt előállítani – közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője.
HIRDETÉS
Irán „néhány hónapon belül” ismét képes lehet dúsított uránt előállítani, akár nukleáris fegyver céljára is – erről beszélt Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezetének vezetője a CBS News-nak adott interjújában. A NAÜ főigazgatója ezzel némileg ellentmondott Donald Trump amerikai elnök állításának, miszerint az iráni nukleáris létesítményeket „teljesen megsemmisítették” a közelmúltbeli légicsapások során.
„Őszintén szólva nem lehet azt állítani, hogy minden eltűnt volna, és már semmi sincs ott” – idézte a BBC Grossit szombaton, utalva azokra az amerikai bombázásokra, amelyek három iráni létesítményt – Fordo, Natanz és Iszfahán – értek.
Bár az akciók jelentős károkat okoztak, azok mértéke továbbra is vitatott. Grossi szerint Irán továbbra is rendelkezik azzal az ipari és technológiai kapacitással, amely lehetővé teszi számára, hogy újraindítsa a dúsítást, ha úgy dönt. A Pentagon kiszivárgott előzetes jelentése szerint a támadások csupán néhány hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot.
Az iráni hatóságok ellentmondásos nyilatkozatokat tettek a károkról: míg Ali Hámenei legfelsőbb vezető szerint a csapások „nem értek el semmi lényegeset”, addig Abbász Aragcsi külügyminiszter „súlyos és túlzó károkról” beszélt. Eközben Irán parlamentje megszavazta az együttműködés felfüggesztését a NAÜ-vel, az ügynökséget azzal vádolva, hogy az Egyesült Államok és Izrael oldalára állt.
Aragcsi pénteken közölte: „Grossi látogatási kérelme a bombázott létesítményekhez a biztonsági ellenőrzésre hivatkozva értelmetlen, sőt talán rosszindulatú.” Irán továbbra is visszautasítja az ellenőrzések engedélyezését.
A nukleáris vita a háttérben zajlik, miközben Izrael és Irán között jelenleg törékeny tűzszünet van érvényben. Donald Trump ugyanakkor világossá tette: ha hírszerzési jelentések aggasztó urándúsítási szinteket jeleznek, „mindenképpen” hajlandó lenne újabb bombázásra.
Irán, amely állítása szerint atomprogramját kizárólag békés, polgári célokra használja, már korábban is megszegte a 2015-ös nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit. A Trump-kormány 2018-ban egyoldalúan kilépett az egyezményből, újra bevezetve a szankciókat, mire Teherán fokozatosan újraindította és kiterjesztette dúsítási tevékenységét.
A NAÜ adatai szerint Iránnak 2021-re már elegendő, 60 százalékos tisztaságú uránja volt ahhoz, hogy akár kilenc nukleáris bombához is elégséges hasadóanyagot előállíthasson. Grossi azonban továbbra is reméli, hogy diplomáciai úton megállapodás születhet. „Le kell ülnöm Iránnal, és meg kell vizsgálnunk a helyzetet, mert a katonai csapások után csak egy tartós, diplomáciai megoldás képzelhető el” – mondta.