Egy friss felmérés szerint a többség a tüntető diákok mellé állt Szerbiában: az ellenzék támogatottsága már nagyobb, mint a kormányé. Ha a népesség 3,5 százaléka aktívan részt vesz egy politikai megmozdulásban, a változás folyamata megállíthatatlan – mondja egy harvardi politológus.
HIRDETÉS
„Természetellenes zajt hallottam. Olyan volt, mint a filmekben” – ezt mondta a Balkan Insightnak egy újvidéki tanárnő, aki március 15-én Belgrádban részt vett az eddigi legtömegesebb rendszerellenes tüntetésen. Több százezren tiltakoztak a korrupt és hazug hatalom ellen.
A négy és fél hónapja tartó megmozdulásokat – a blokádot, ahogy a diákok nevezik – az újvidéki vasútállomáson tavaly november 1-jén bekövetkezett tragédia váltotta ki. A felelőtlen felújítás után leomlott az előtető, és 15 vétlen ember, köztük két gyermek életét oltotta ki.
Tizenötödikén a tizenötökért – ez volt a belgrádi nagygyűlés mottója.
Az elhunytak száma időközben 16-ra növekedett, mert csaknem öt hónappal a szörnyű baleset, és hat nappal a belgrádi blokád után után a kórházban belehalt sérüléseibe egy érettségiző diák. Vukašin épp csak hogy elérte a nagykorúságot.
Belgrádban, március 15-én este hétkor – a szokásokhoz híven – 15 perces csenddel adóztak az áldozatok emlékéért. Mindenki máshoz hasonlóan a tanárnő is felemelte világító mobilját. Marija Simin a kegyelet pillanataiban, 19:11-kor hallotta azt a hangot, amely a leginkább egy elsüvöltő sugárhajtású repülőre emlékeztette. A tömeg ijedten szétrebbent, és őt is magával rántották.
A tanárnő hanyatt esett, beütötte a fejét, majd a barátja és mások is rázuhantak. Jelentkezett az orvosnál, de szerencséjére nem szenvedett súlyosabb sérüléseket.
A többiek
Egy másik tüntető, U. M., aki Simintől nagyjából 700 méterre állt, szintén hallotta a fülsértő zúgást. „Körülbelül 10-15 másodpercig tartott, és senki sem tudta, hogy támadás érte-e őket” – mondta. A felesége és mások is a földre buktak.
A helyszínen készült felvételeken hallatszik egy közeledő gyorsvonatra emlékeztető, suhanó hang, amely riadalmat váltott ki. A tömeg szétrebbent, az emberek meghátráltak az örvénylő moraj elől.
„A hirtelen zaj után a körülöttem levők pánikba estek. Az este hátralevő részében szédültem” – így emlékezett vissza a történtekre egy, a Bildnek nyilatkozó szemtanú.
Hasonló tünetekről számolt be Tatjana Ohm, a Welt helyszíni tudósítója, aki belgrádi szállodája bejáratából figyelte a fejleményeket.
A kegyeleti csend 12. percében hallotta a zajt, majd észlelte a pánikot. „A bejárati ajtóhoz szorultam a többiekkel... [] Körülbelül 30 percig nagyon szédültem, és szokatlan belső nyugtalanság vett erőt rajtam, amit a nyomásnak tulajdonítottam. Egyre többen számolnak be hasonló tünetekről, továbbá fülfájásról, bódultságról és alvászavarokról” – írta az újságíró közösségi felületén.
„Mintha egy repülőgép szállt volna el az elnökség irányából közvetlenül felettünk: nem tudtuk, mitévők legyünk. Az emberek azt hitték, valami érkezik az utcán, ezért ösztönösen oldalra menekültek” – így idézte fel az eseményeket Dušan Simin a Telegraphban.
Az elnöki hivatal és a szerb törvényhozás épülete nagyjából egy irányban volt a tiltakozás gócától. A tény a későbbi elemzésben szerepet játszik.
A petíció
Az ijesztő zaj után sokan panaszkodtak hányingerre, fejfájásra és tájékozódási zavarra, csupa olyan szimptómára, amely a hangfegyverek bevetésének következményére jellemző – mondta Dr. Helena Ivanov, egy szerb politikai elemző.
A Kreni-Promeni, Indulj-Változtass mozgalom petícióban követelt független nemzetközi vizsgálatot, kiderítendő a hangágyú hatását az egészségre és az emberi jogokra; továbbá azoknak az intézményeknek és döntéshozóknak az azonosítását és elszámoltatását, akik engedélyezték a hangfegyver használatát. Az ENSZ, az Európai Tanács és az EBESZ szakértőitől iránymutatást várnak arról, miként vethető be az akusztikus fegyver békeidőben.
A petíció szervezői arra emlékeztetnek, hogy a 2025. március 15-i belgrádi megmozduláson a hatóságok ismeretlen készüléket vetettek be, amelynek „hatásai megegyeznek a potenciálisan súlyos egészségügyi következményekkel járó, kényszerítő eszközként használt rádióhullám-kibocsátó berendezés hatásával”. A technológia rendkívül hangos és potenciálisan káros hullámokat jelt, amelyek maradandó halláskárosodást, és egyéb súlyos egészségügyi következményeket okozhatnak – áll a felhívásban, amelyben azt is jelezték, hogy a tiltakozók előzetes indoklás és figyelmeztetés nélkül kerültek kapcsolatba az „eszköz” hatásával.
A petíciót rövid idő alatt csaknem 600 ezren írták alá.
A szakértői vizsgálat
Egy szerbiai civil szervezet, a Crta tizenkét, a helyszínen begyűjtött hangmintát küldött el a tüntetés másnapján a brit Earshotnak, amely a nagyvállalatok és államok által bevetett hangfegyverek környezeti hatásait elemzi.
„A minták közül négy olyan hangot tartalmaz, amely megegyezik a Vortex hangágyú által keltett zajjal” – állapították meg a független szervezet szakértői.
A fegyver 300 kilométeres sebességgel lövell ki a gázt a torkolatból, amely ionizált örvénygyűrűket kelt, a hangja pedig sugárhajtóműre emlékeztet.
Az Earshot szerint a hangfelvételek több mint 700 méterre készültek a zajforrástól. „Ilyen távolságon már nem hallatszik a fegyver belső égése”, csak a tömeg felé haladó nyomáshullám kifejezetten sípoló hangja, amely „tömegpánikot okoz” – írták a szakértők.
A terepjáró a parlament tövében
A belgrádi nagygyűlés után az egyik ellenzéki párt alelnöke egy fotót osztott meg a szerb törvényhozás épületéről közösségi oldalán:
A képviselőház előtt, a kép jobb oldalán a diákok és polgárok gyülekeztek, miközben az épület oldalsó falánál a csendőrök sorakoztak fel bevetésre készen, mellettük pedig egy terepjáró állt.
A csendőrség tulajdonában álló Defender motorháztetőjére egy eszközt szereltek, amit egy katonai szakértő LRAD 450XL-ként ismert hangágyúként azonosított. A berendezés – Aleksandar Radić szerint – a száguldó vadászgépnél is zajosabb hang előállítására alkalmas, és csak egyik funkciója a hangos figyelmeztetés.
A tüntetők egyikének egyébként – mint mondtuk – úgy tűnt, hogy a zajtámadás az elnöki hivatal irányából érkezik, amely pont szemben van a parlamenttel, ahol ez a készülék állt.
A nagy hatótávolságú akusztikus eszköz
Az LRAD (Long Range Acoustic Device), a nagy hatótávolságú akusztikus eszköz betűszava. Sok országban használták.
Georgiában (Grúziában) 2007-ben a kormányellenes tüntetéseken alkalmazták, a londoni olimpia előtt pedig a brit haditengerészet gyakorlatozott vele a Temzén.
A görög rendőrség a migránsválság idején, 2021-ben a többi között LRAD-eszközzel járőrözött a görög-török határon.
Az ilyen eszközök egyik rokona a Havanna-szindrómát kiváltó, súlyos egészségügyi károsodást okozó akusztikus fegyver, amelyet a „hallási háborúban” Oroszország vetett be elsősorban amerikai diplomaták ellen.
Az öngól
A szerb belügyminisztérium 2021-ben vásárolt „figyelmeztetésre szolgáló akusztikus berendezéseket” – ismerte el a belgrádi blokád után kényszeredetten a tárcavezető.
Valamivel több mint két éve, 2022 végén Szerbiában visszavonták a belügyminisztérium illetékességéről szóló törvénytervezetet. Az előterjesztésben – a kényszerítő intézkedések között – a hangágyú bevetése is szerepelt.
A belügyminiszter szerint emiatt a beszerzett eszközök sosem kerültek rendőrségi állományba. Ennek azonban ellentmond a parlament mellett készített fotó, amelyen az „akusztikus berendezés” mellett csendőrök strázsálnak.
A belügyminisztérium tulajdonában nincs LRAD, Vortex vagy hangágyúhoz hasonló bármilyen más eszköz – állította Ivica Dačić, aki egy héttel korábban azt is kijelentette, hogy az állami televízió belgrádi székházának védelmekor nem került sor rendőrségi beavatkozásra, miközben a rohamrendőrök egyike saját, civilben posztoló kollégáját ütötte le.
A belügyminiszter végül az újságíróknak is bemutatta a beszerzett eszközt, amelyről azt állította, hogy az eBay-en is beszerezhető, és öngólt rúgott: a típusjelzésből kiderült, hogy LRAD, azaz nagy hatótávolságú akusztikus eszköz.
A belgrádi tüntetésre kivezényelt csendőrök egyike elmondta, hogy a blokád idején több ilyen eszköz is a helyszínen állt, bevetésre készen.
A mellette őrködő személyzetet tájékoztatták, hogy „szükség esetén” használni fogják a berendezést, és arról is, hogy ebben az esetben hogyan viselkedjenek – mondta a neve elhallgatását kérő csendőr.
Az FBI és az FSZB
Az ügyészség két nap alatt lezárta a hangágyú használatáról folyatott vizsgálatát, majd a rendőrségtől kapott információk alapján közölte, hogy senki sem használt „hangágyút”.
A lemondott miniszterelnök bejelentette, hogy az amerikai FBI és az orosz FSZB segítségét kéri annak a kiderítésére, eldördült-e az akusztikus fegyver. Miloš Vučević ezzel jelezte, hogy országa jóban van Moszkvával és az új amerikai elnökkel egyaránt, akinek fia, Donald Trump Jr. napokkal korábban a szerb államfő vendége volt.
„Aljas rágalom” – mondta a hangágyú bevetéséről szóló hírek után a köztársasági elnök.
Aleksandar Vučić két nappal a meggyalázott fővárosi kegyeletadás után, figyelemelterelésként, az egyik belgrádi kórházba látogatott, ahol az észak-macedóniai, kocsani diszkótűz néhány sérültjét ápolják.
A hozzátartozók körében felháborodást keltett, hogy miközben ők nem látogathatják szeretteiket, a szerb elnök tizenegy kamera kíséretében a fertőzésre érzékeny rokonaik kórlapját tanulmányozta.
Az elnöknek azonban vissza kellett térnie a szerb hétköznapok valóságába.
Miután a parlament elfogadta a megbuktatott kormány lemondását, a várakozásokkal összhangban előrehozott választásokat kell kiírnia, valószínűleg júniusra.
A 3,5 százalék
Nem áll jó az általa vezetett kormánypárt szénája.
Az egyik, március 20-án közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint az ellenzék támogatottsága először nagyobb a hatalomnál.
Az ellenzéki koalíció népszerűsége elérte a 41 százalékot, szemben a kormánypárt 33 százalékos támogatottságával. Az adatok azt bizonyítják, hogy a választók a lázadó diákok pártjára álltak. A megkérdezettek csaknem 45 százaléka azzal is egyetért, hogy az önszerveződő egyetemisták politikai erőbe tömörülve a választásokon is megmérettessék magukat.
Ha a népesség 3,5 százaléka aktívan részt vesz egy politikai megmozdulásban, a változás folyamata megállíthatatlanná válik – ezt állapította meg a Harvard Egyetem politológusa. Erica Chenoweth 323, 1900 és 2006 között folytatott erőszakmentes ellenállási kampány adatait elemezve jutott könyvében arra a következtetésre, hogy ha egy mozgalom eléri a lakosság 3,5 százalékának ingerküszöbét, a siker elkerülhetetlen.
Egy mozgalmat akkor definiál „sikeresnek”, ha a tevékenységének csúcspontját követő egy éven belül eléri céljait, a változás pedig az aktivitás közvetlen következménye.
Belgrádban 2025. március 15-én az óvatos becslések szerint is 275-325 ezren gyűltek össze. A 6,7 milliós Szerbia lakosságának 3,5 százaléka 234 ezer.
A változás, Chenoweth szabálya szerint, törvényszerűen bekövetkezik.