A ma hatvanas éveikben járó pilótákat azzal vádolja az ügyészség, hogy vadászgépeikkel menekülő szerb civileket lőttek 1991 augusztusában. Egyik vádlott sem jelent meg a legfelsőbb bíróság pénteki tárgyalásán Belgrádban.
HIRDETÉS
Szerbiában megkezdődött annak a négy horvát pilótának a pere, akiket a délszláv-háború idején elkövetett háborús bűntettekkel vádolnak. Az ügyészség szerint 1995 augusztusában rakétákat lőttek ki a petrovaci úton menekülő szerbek konvojára. Ez a bosznia-hercegovinai hadsereg 5. hadtestével közösen végrehajtott, kétnapos "Vihar hadművelet" része volt. A MiG-21-esekről indított támadásokban 13 civil halt meg, közülük hatan 13 év alatti gyerekek voltak. Több mint huszan megsebesültek.
A pilóták ellen távollétükben indult eljárás a szerbiai legfelsőbb bíróságon, mert egyikük sem áll a szerb igazságszolgáltatás rendelkezésére. A most 68 éves Vladimir Mikac, a 70 éves Zdenko Radulj, a 69 éves Željko Jelenić és a 64 éves Danijel Borović a 2021-ben kezdődött nyomozás során sem volt hajlandó együttműködni a szerb hatóságokkal.
A horvátországi háború
Jugoszlávia felbomlását évekig tartó véres háború kísérte. A horvátországi háború a függetlenségi referendum után robbant ki. 1991. június 25-én a horvát parlament hivatalosan is kikiáltotta Horvátország függetlenségét. Válaszul a Szerb Krajinai Köztársaság (RSK) bejelentette, hogy elszakad Horvátországtól, és csatlakozik a Szerb Köztársasághoz, amit a horvát kormány felkelésnek minősített.
Az RSK fegyveres erői és félkatonai alakulatai megkezdték a horvátok és más nemzetiségek kiűzését az ellenőrzésük alatt álló területekről. Ezzel párhuzamosan a horvát városokban a szerbeket kezdték zaklatni vagy kifejezetten üldözni.
1995. augusztus 4-én a horvát hadsereg a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság hadseregének 5. hadtestével együttműködve megindította a "Vihar hadműveletet", amelynek célja a szerbek által megszállt horvát területek visszaszerzése és a horvát határ közelében fekvő boszniai Bihać város felszabadítása volt.
A harcok mintegy 200 ezer szerbet kényszerítettek menekülésre. Miközben konvojuk áthaladt Dvor városán, tüzet nyitottak rájuk. Augusztus 7-én a horvát légierő két MiG-21-es vadászgépe több rakétát is kilőtt a menetre a petrovaci úton. Másnap, augusztus 8-án Svodna falu közelében egy másik menekültkonvojt is célba vettek. A két támadásnak összesen 13 halottja volt.
Máig nincs nyugalom a Balkánon
Leginkább Szerbia és Koszovó, illetve Bosznia-Hercegovina és Szerbia között fenyeget robbanással a feszültség, de Horvátország és Szerbia viszonya is fagyos. Tonino Picula, a horvát Szociáldemokrata Párt képviselője, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült Belgrádban a közelmúltban. Aleksandar Vučić szerb elnök kitért a találkozó elől, de más állami tisztségviselők tárgyaltak a horvát politikussal, aki nyíltan bírálja a szerb kormányt a hónapok óta tartó tüntetéshullámmal összefüggésben. Szerinte Szerbiában szükségállapot van, csak nem hirdette ki senki.
A szerb külügyminisztérium visszahívta horvátországi nagykövetét, Jelena Milićet a múlt héten. Milić hetek óta a figyelem középpontjában állt, a helyi média támadta is őt nem egyszer. A horvát sajtó szerint a szerb vezetés azért hívta vissza őt, mert tudta, hogy ellenkező esetben a horvát hatóságok napokon belül persona non gratának nyilvánítanák.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök 2016-os miniszterelnöki kinevezése óta csak egyszer látogatott Szerbiába, és az sem volt hivatalos állami látogatás. legutóbb 2023-ban járt Szabadkán a Szerbiai Horvát Nemzeti Tanács meghívására. Ott röviden találkozott Ana Brnabić akkori miniszterelnökkel, de az államfővel nem. Aleksandar Vučić legutóbb 2018-ban járt Zágrábban, az akkori horvát elnök, Kolinda Grabar Kitarović meghívására.
2022 júliusában a horvát kormány nem engedte, hogy a szerb államfő magánlátogatást tegyen Jasenovacon - a második világháborús usztasa koncentrációs tábor áldozatainak emlékhelyén -, ahol szerbeket, zsidókat és romákat gyilkoltak meg. A horvát vezetés provokációnak minősítette Vučić útitervét hozzátéve, hogy minden horvátországi utazását hivatalosan be kell jelentenie előre. Szerbia külügyminisztériuma tiltakozó jegyzékkel válaszolt a horvát kormány döntésére.