Az üzletember szerint a hagyományos földi fegyverzetek; a tankok, a tüzérség és az aknavetők drága, lomha és használhatatlan fegyverek a modern háborúkban, míg az olcsó és tömegesen gyártható drónok már sokkal nagyobb pusztításra képesek.
HIRDETÉS
A telekommunikációs gigász korábbi vezérigazgatója már megalapította saját dróngyártó üzemét, és teljes szemléleti váltást sürget a Pentagontól is. Eric Schmidt szerint a világ vezérkarai még mindig 'elbűvölt rabjai' a 2. világháborús katonai szemléletnek, amely a nagy szárazföldi frontokon a páncélosok és a tüzérség tömeges bevetésére épült. „Pedig a modern háború már nem olyan, hogy elindítasz tízezer tankot és letarolod velük Adolf Hitlert” – illusztrálta a változásokat Schmidt.
Az új háborúkban a hagyományos fegyverzet egyre inkább 'drága ócskavassá' értékelődik le. Ukrajnának például legalább tízszer ennyi páncélosra volna szüksége egy sorsdöntő áttöréshez, Izrael pedig azért nem tudta használni tankjait a városi csatákban, mert az sokszorosára növelte volna a civil áldozatok számát.
Ezzel szemben egy csúcstechnológiával vezérelt drón több száz kilométer távolságban lévő célokat is el tud érni, amire a páncélosok képtelenek. „Amerikának több tízezer tankja van szerteszórva a világban, és nem megy velük semmire, hiszen legalább a felük arizonai vagy wisconsini bázisokon rozsdásodik” – mondta Schmidt egy szaúd-arábiai konferencián, ahol a jövőtervezés volt a téma.
Washingtonnak és szövetségeseinek meg kell tapasztalnia, hogy az ukrajnai fronton egy személygépkocsinál olcsóbb drón el tud pusztítani egy ötmillió dollárt érő páncélost. Eközben viszont a páncélosok csak nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem képesek dróntámadások kivédésére.
A világ 56. leggazdagabb embereként nyilvántartott Schmidt úttörő vezette a Google térnyerését a mesterséges intelligencia frontján. Tízéves vállalatvezetői munkája mellett politikai szerepet is játszott Barack Obama kampányában, de nem utasította el Donald Trump felkérését sem, hogy vállalja el az USA Mesterséges Intelligenciát Vizsgáló Nemzetbiztonsági Bizottságának vezetését.
Schmidt vezetésével készült el az a 2021-es amerikai törvénycsomag is, ami a mesterséges intelligencia használatáról és felügyeletéről szól. Erre a jogszabályi alapra építve kezdett bele saját dróngyártó vállalkozásába is.
Viharos változások zajlanak már most, de a nagy rendszerek még nem alkalmazkodnak ezekhez
A szaúdi plénumon a tech-mágnás olyan víziót mutatott be, amely szerint a mesterséges intelligencia alá rendelt drón-haderők fogják meghatározni a jelenlegi és a lehetséges újabb háborúk sorsát, a Közel-Kelettől Tajvanig és a Kaukázustól az Északi-sarkig. Schmidt nem kérdőjelezi meg a rakéta- és légierők valamint a hadiflották további stratégiai szerepét, de a földi fegyverzetekben teljes szemléletváltást javasol.
Példaként említette Tajvan felkészülését egy esetleges kínai invázióra. Ennek során a szigetország páncélosai csak korlátozott szerepet tudnának játszani, viszont a drónok tömeges bevetésével eleve meg lehetne akadályozni a kínai csapatok partraszállását, elpusztítva a partraszállító hajókat. (Erre a logikára mutat a jelenleg zajló tajvani belső hadgyakorlat és szimuláció is.)
„A változások olyan sebesek, hogy Ukrajna és Oroszország dróntaktikája egyaránt három-hat hetente lép magasabb szintre, és mindkét hadviselő a technológiai fejlesztésekre koncentrál” – mondta Schmidt. A kezdeti értetlenkedés után a kijevi kormány is gyorsan felismerte a drónfejlesztések fontosságát, és Oroszország is ütemesen tanulja a technológiát.
Ezt a folyamatot gerjeszti, hogy a fegyverzeti autonómia, vagyis a földi bázisoktól független eszközök ára rohamosan csökken, némelyik már ezer dollár alatt jár, ezért a modern hibrid háború egyre kevésbé fog igényt tartani a tankokra, tüzérségre és az aknavetőkre – tette hozzá. A felhasznált eszközök csökkenő ára Oroszországnak is rendkívül előnyös, mivel Moszkva is csak nehezen tudja pótolni páncélosainak veszteségeit az ukrajnai frontokon.
Ugyanakkor az Alphabet vállalat ura borúlátó abban, hogy a nyugati kormányok és a fegyveres erők gyorsan fognak alkalmazkodni a harci körülményekhez. Szerinte az egész rendszer alkalmatlan az új forgatókönyvhöz, és hiába változik a helyzet a csatatereken, a szervezeti és politikai struktúrák a régiek maradnak.
„A katonai akadémiák tankönyveit szinte teljesen át kellene írni és még éveket várni, amíg a rugalmasabban gondolkodó és a napi változásokat érzékelő parancsnokok új nemzedéke megjelenik” - tette hozzá keserűen.