A Tett és Védelem Alapítvány kutatásából az derül ki, hogy az október 7-i terrortámadások óta a magyarok jobban szimpatizálnak a zsidókkal, ugyanakkor a kétállami megoldásban hisznek. Egymásnak ellentétes dolgokat állítanak, ha egyáltalán hajlandók megnyilvánulni a témában.
HIRDETÉS
Évszázadok óta a Közel-Kelet számít a világ egyik legtöbb konfliktusával terhelt szegletének, az izraeli-palesztin területi vita pedig ezen belül is az egyik legösszetettebb és legrégebbi kérdés. Kibékíthetetlen ellentétek feszülnek egymásnak, melyen csak ront, hogy a nagyhatalmak proxy háborút vívnak a térségben.
A színfalak előtt vallások és ideológiák csapnak össze, míg a hattérben az egész világot átszövő érdekek feszülnek. Nem csoda, hogy mindenkinek van véleménye Izraelről vagy éppen Palesztináról, de sokszor inkább megtartja magának, hiszen az álhírek korában szinte képtelenség letenni a garast az egyik, vagy a másik fél mellett.
Szimpátiából...
Azt gondolhattuk, hogy a közvélemény a XXI. századra beárazta ezt a konfliktust. ,,Ott mindig háború volt és az is lesz” - így lehetne összefoglalni a többség vélekedését, csakhogy 2023. október 7-én valami olyan történt, amely még a politika iránt kevésbé érdeklődőket is kirántotta az apátiából.
A Hamász terroristái fényes nappal több mint 1200 embert mészároltak le kibucokban és egy zenei fesztiválon, valamint közel 250 embert hurcoltak el túszként a Gázai övezetbe. A terroristák anyákat erőszakoltak meg és csecsemőket fejeztek le, a hétköznapi emberek pedig legtöbbje pedig világszerte, vallástól és meggyőződéstől függetlenül elítélték a bestiális cselekményt. Néhány napra konszenzus lett, ez az áldásos állapot azonban nem tartott sokáig.
Az Izraeli Hadsereg (IDF) néhány megelőző rakétacsapást és felderítő akciót követően október 27-én vonult be a Gázai övezetbe, a cél pedig egyértelmű volt: a Hamász megsemmisítése. A feladat nehéz, ugyanis a szervezet politikai szárnya ott van minden közigazgatási szervben, munkahelyen, sőt családban is, így az IDF számára egy üveget szorongató gyerek is ellenséggé válhat. Jelentések szerint a gázai háború egy éve alatt körülbelül 40 ezer palesztin vesztette életét (a hivatalos adatokról számos vita folyik, és az sem világos, hogy a halottak között hány terrorista volt), és százezrek voltak kénytelenek menekülni az övezet szűkös területén belül.
Izrael azóta kiterjesztette megtorló háborúját Jemenre (a húszik területére) és Libanonra, illetve többször lecsapott Iránban, például ott iktatta ki a Hamász egyik vezetőjét, Iszmail Hanijét július végén. Kijelenthető: a Közel-Kelet helyzete destabilizálódott.
...antipátia
Az ellentámadás sohasem látott módon ösztönözte pálfordulásra a közvéleményt. Azok, akik egy héttel korábban még Dávid-csillagos profilképet állítottak be a közösségi médiában, hirtelen kiposztolták, hogy #freepalestine. Eleinte csak szimpátiatüntetések kezdődtek a palesztinok mellett, majd a nyugati világban hosszú idő után először, újra fellángolt az antiszemitizmus.
Németországban és az Egyesült Királyságban egy év alatt megduplázódott a zsidók elleni erőszakos bűncselekmények száma, az online térben pedig négyszer több uszító, antiszemita poszt jelent meg – derült ki a magyar Tett és Védelem Alapítvány legutóbbi kutatásából. A szervezet nemrég 100 millió forintból olyan mesterséges intelligencián alapuló rendszert fejlesztett, amely képes kiszűrni a gyűlöletbeszédet a közösségi platformokon. A TEV ilyenkor jelzi az érintett moderátoroknak, hogy szedjék le a tartalmat.
Magyarországon a helyzet változatlan
Az alapítvány a Milton Friedman Egyetemmel közösen végezett egy kutatást 2023 és 2024 fordulóján. Arra voltak kíváncsiak, hogy Magyarországra is jellemzőek-e a korábban vázolt tendenciák, vagyis hazánkban is terjed-e az antiszemitizmus az október 7-i terrortámadások óta. A kutatócsoport egy ezer fős reprezentatív mintával dolgozott.
Az eredmények ismertetése előtt Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke kiemelte: már az is beszédes, hogy a vizsgált időszakban Magyarországon egyáltalán nem nőtt a zsidókat ért incidensek száma, így az itteni közösség teljesen biztonságban érezheti magát.
A munkában részt vett Csepeli György szociálpszichológus, az MTA doktora is. Emlékeztetett: négyezer éve létezik antiszemitizmus, és közölte, hogy a Római Birodalomban a másságuk, az eltérő szokásaik miatt üldözték a zsidókat. Időszámításunk után mint Jézus gyilkosára tekintettek a zsidókra és vallásuk miatt közösítették ki őket. Az antijudaizmus harmadjára akkor lángolt fel, amikor a többségi társadalom elkezdte irigyelni a sikeres zsidókat. A holokauszt is az úgynevezett politikai antiszemitizmus következménye volt, napjainkban Izrael állam léte vált ki egy teljesen újfajta gyűlöletet. Csepeli szerint a jelenlegi kutatás igyekszik az antiszemitizmusnak mind a négy rétegét feltárni.
Örkény Antal szociológus, az MTA doktora a kutatás metodikájáról elmondta: eredetileg 2023 őszén készítették el a felmérést, de az októberi események után, ez év márciusában egy úgynevezett utókövetéses vizsgálatot is csináltak, kifejezetten az izraeli eseményekre fókuszálva.
Teljes a zavarodottság
Az eredmény pedig éppen azért meglepő, mert miközben világszerte vadul egymásnak feszültek a vélemények és lángba borultak a fórumok, addig Magyarországon nem változott szinte semmi.
A magyarok kétharmada egyértelműen elítélte az Izrael elleni Hamász-vérengzést, és mindössze 2 százalék értett vele egyet. A többiek azt válaszolták, hogy az izraeli kormány palesztinokat sújtó politikája is nagyban hozzájárult a helyzet kialakulásához.
Ennél is nagyobb, 77 százalékos volt azoknak az aránya, akik szerint Magyarországon a zsidók teljesen biztonságban vannak, ráadásul úgy vélik, hogy sokkal jobb a helyzetük, mint Európa nagyobbik részében. Az is általános vélekedés, hogy a közel-keleti feszültség nincsen hatással Magyarországra.
Aprócska változás, hogy eddig azok a magyarok, akik nem szimpatizáltak a zsidókkal, inkább a holokausztot relativizálták, míg ma már az izraeli kormányt hibáztatják minden rosszért.
Összességében megfigyelhető, hogy a magyarok véleménye inkonzisztens, vagyis különösebb ellenőrzés nélkül bármit elfogadnak. Erre a legjobb példa, hogy egyszerre vallják, hogy ,,Izraelnek jogában áll megvédenie a területi egységét” és azt, hogy a ,,palesztinokat megilleti egy önálló állam”.
Az elmúlt egy évben azonban jelentősen megnőtt a habozók száma. Ők azok, akik a legtöbb kérdésre kitérő választ adnak.
Grajczjár István szociológus, a kutatást lebonyolító Milton Friedman Egyetem tanszékvezetője szerint ez azért is van, mert az emberek már nem tudják, hogy honnan tájékozódjanak. Rengeteg információ zúdul rájuk és sok a zavaró tényező. A trollfarmok által gyártott álhíreket nem tudják megkülönböztetni a valóságtól, ezért inkább nem is nyilvánulnak meg számos kérdésben.
Erre jó példa, hogy a megkérdezettek 39 százaléka a Hamászt tartja a háború felelősének és mindössze hat százaléka tartja Izraelt, de 40 százalék mindkét felet hibáztatja, 15 százalék pedig úgy véli, hogy a nagyhatalmak közötti konfliktus áll a háború hátterében.
Grajczjár István szerint a magyarok mindig nyitottak voltak a konteókra, és egy elhibázott kommunikáció a habozókat könnyen átfordíthatja egyfajta antiszemita irányba.
Zsidó, magyar két jó barát
Az Euronews kérdésére, miszerint miért csak Magyarországon nem nőtt az antiszemitizmus, a kutatók egyértelmű választ adtak. A kétharmados támogatottságú magyar kormány az első pillanattól azt kommunikálta, hogy Izrael oldalán áll, ráadásul Orbán Viktor jó viszonyt ápol Benjámín Netanjáhú kormányfővel, így a magyarok többsége nem kezdett el szimpatizálni a palesztinokkal. Sőt, a kormány ennél is tovább ment és zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmusra, valamint betiltott minden palesztin-barát tüntetést. Így az indulatokat nem volt, aki becsatornázza.
Örkény Antal még egy indokot említett: Magyarországon nincsen színtiszta antiszemitizmus. Azok a többnyire alsóbb osztályból származó magyarok, akik utálják a zsidókat, ugyanúgy utálják az arabokat és cigányokat is, egyszóval xenofóbok. Sőt, a többségük sokkal kevésbé szeretne egy hithű palesztint a szomszédjába, mint egy izraelitát.
Magyarországon egyszerre növekszik a zsidóság melletti szimpátia és a tőlük való távolságtartás, valamint a zavarodottság. Egyszerűen fogalmazva: a magyarok már azt sem tudják, hogy kit szeressenek és kit utáljanak.