Dearborn tulajdonképpen a köztudottan rasszista és antiszemita autógyárosnak, Henry Fordnak köszönhetően lett arab város. Ford szívesen alkalmazott Detroitban közel-keleti bevándorlókat, akik a jó állás reményében utaztak a tengerentúlra. Mára celebek sokasága találta meg lelki békéjét az iszlámban.
HIRDETÉS„A vallások és Istenhez való kapcsolódás különböző módjai között ástam át magam. És végül az iszlámnál kötöttem ki” – vallotta magáról a meglett férfi, aki Mahershalalhashbaz Gilmore néven született, de így senki sem ismeri. Az édesanyja, Willicia, egy keresztény lelkész lánya mellett nőtt fel, aki maga is ezt a hivatást választotta. Ennek ellenére a fiút – szavai szerint – egy ideig megviselte, hogy a kereszténység révén került kapcsolatba az Úrral.
A kétezres évek elején tért át az iszlámra, a Bibliából származó keresztnevét – Mahershalalhashbaz Izsák próféta második fia volt, Ábrahám unokája – megkurtította, a Gilmore vezetéknevet pedig Alira cserélte.
Mahershala Ali néven – első muszlimként – azóta két Oscart nyert, a New York Times szerint pedig bekerült a 21. század 25 legragyogóbb színészének szűk mezőnyébe.
A színész egyike az Egyesült Államokban élő muszlimoknak, akiknek a számát a Pew Intézet 2017-ben 3,45 millióra becsülte. Népességarányosan a lakosság egy százalékát alkotják, kevesebben vannak az Amerikában élő zsidóknál, az előrejelzések szerint azonban az évszázad közepére számuk meghaladja a 8 milliót, és 2050-ben a muszlimok aránya az USA-ban eléri az összlakosság 2,1 százalékát.
„Megtérése” után Mahershala Ali édesanyja természetesen ideges lett, sok barátja pedig „udvariasan zavarodott”. Ezen még túltette magát, a szeptember 11-i terrortámadás azonban gyökeresen megváltoztatta életét. A reptéri biztonsági kapuknál minden alkalommal félreállították. A felesége, aki gyakorló muszlim, felhagyott a fejkendő utcai viseletével.
A hidzsáb
A 2001-es pusztítás következményei még inkább megviselték Dearborn közösségét. A michigani város – a térképen Detroit egyik kerületének tűnik – az amerikai iszlám vallásúak, és egyáltalán az arabok kulturális, gazdasági és politikai központja. Itt található az Egyesült Államok legrégebbi és legbefolyásosabb mecsete, az Arab-Amerikai Nemzeti Múzeum, valamint több tucat, ikonikussá vált arab cukrászda és étterem.
A lányok itt hidzsábban kosaraznak.
Dearborn tavaly óta az első arab többségű város az Egyesült Államokban. A népszámláláson 110 ezer lakosának 54,5 százaléka vallott közel-keleti vagy észak-afrikai felmenőkről.
Az al-Káida terrorját követően a városka az arabellenes rasszizmus és iszlamofóbia, a kormányzati megfigyelés és a zaklatás célpontjává vált. Rendszeressé vált a Korán égetése, a helyi mecseteket felgyújtással fenyegették, a muszlimellenes tüntetéseken pedig kopjára tűzött disznófejet hordoztak körbe. Ez a (gusztustalan) szokás azóta is megmaradt.
Ennek ellenére az amerikai arab közösség Dearbornban tovább gyarapodott – kivált az Irakból, később pedig a Szíriából menekülők érkezésével.
A sportolók
Az amerikai muszlimok számának növekedéséhez nemcsak a tengerentúlról érkezett migránsok járultak hozzá, hanem azok az amerikaiak is, akik – Mahershalalhashbaz Gilmore-hoz hasonlóan – keresztényként tértek át az iszlám hitre. A celebek közt egyenesen divat volt a „megtérés”, a leghíresebb közülük pedig minden bizonnyal az elsők egyike, a legendás nehézsúlyú bokszbajnok Muhammad Ali volt, aki még Cassius Clay-ként született Louisville-ben, Kentuckyban.
Rosszul hangzik, hogy Isten fia – vélte sajátos gondolkodásával Thomas Hauser életrajzi regénye szerint. Az ember nemz, Istennek azonban nincsenek utódai, hisz Isten teremt „minden embert, bármilyen vallású is” – hangoztatta Ali, aki szerint a jó keresztényt és a jó zsidót is megilleti Isten áldása.
Muhammad Ali a hatvanas években tért át az iszlám szunnita ágára, Mekkába is elzarándokolt, a nemzetbiztonság pedig a vietnámi háború ellenzőjeként a Minaret fedőnevű műveletben felügyelet alá helyezte.
„Az iszlám a béke vallása” – ezt hirdette a szeptember 11-i terrortámadások után, és dühös volt, amiért a világ az iszlám követőinek csak egy szélsőséges csoportjára figyelt fel, amely a „pusztítást elkövette”.
A másik öklöző, az egykor „a bolygó legrosszabb embereként" elhíresült Mike Tyson első dubaji látogatására egy imakalapban érkezett, Koránnal a kezében, és arra számított: olyan társadalmat talál, amelyet szigorú konzervatív erkölcsi szabályok irányítanak. Vélhetően szaúd-arábiai élményei vezérelték, ahová – amint azt az iszlám vallás megköveteli – ő is elzarándokolt megtérése után. A kilencvenes években a börtönben lett muszlim hívő, ahol nemi erőszak vádjával a büntetését töltötte.
Római katolikusként nőtt fel a New Yorkban született Lew Alcindor, aki 24 évesen tért át az iszlám hitre, majd Kareem Abdul-Jabbarként ő lett a Lakers legendás centere, és minden idők legeredményesebb kosarazója. A békés egymás mellett élésnek nem követelménye egyetlen vallás – érvelt az al-Dzsazíra televízióban, majd hozzátette: nem könnyű muszlimnak lenni Amerikában, ő mégis a lelki átalakulást választotta.
A kosárlabda másik nagy csillaga Shaquille O’Neal volt, akitől 2010-ben megkérdezték, ki volt minden idők legjobb centere. „Egy muszlim testvérem, Hakeem Olajuwon” – vágta rá kapásból a legendás játékos, aki ezután arról is beszélt, hogy tervei között szerepel a haddzs (mekkai zarándoklat). A felvétel később eltűnt a közösségi médiából, így nem világos, hogy O’Neill gyakorolja-e még hitét.
A diszkrimináció
Dearborn felvirágzását az autóipar úttörőjének, Henry Fordnak köszönheti, aki a tőszomszédságban, River Rouge-ban kezdte építeni 1917-ben autógyárát. Az amerikai Dél vándormunkásai, valamint az európai és arab országokból érkező bevándorlók tömegesen telepedtek le a környéken, hogy a Ford-művekben dolgozzanak.
HIRDETÉSA nagyiparos a feketékkel szemben köztudottan rasszista, a zsidókkal szemben antiszemita volt, így tárt karokkal fogadta a Közel-Kelet bevándorlóit, akik özönleni kezdtek a jól fizető munka reményében.
A húszas évek elején a híres Ford T-modell gyártósorán túlnyomórészt arab országokból érkezett munkások dolgoztak. Az arab bevándorlók zöme keresztény volt. A dél-libanoni muszlimok valamivel később érkeztek.
Az autógyári munkások az ötvenes és hetvenes évek között szembesültek a tömeges leépítések fenyegetésével. A fehérek és keresztények könnyebben költöztek el, hisz másutt is voltak templomaik, ahol imádkozni tudtak, a muszlimokat azonban idekötötték a mecsetek és számukra nélkülözhetetlen bazárok.
A jemeni polgárháború és a palesztin területek 1967-es megszállása elől menekülő bevándorlók új életet leheltek Dearborba. Csoportos pert nyertek a város ellen, ami megmentette a környéküket.
A libanoni polgárháború idején, a hetvenes években menekültek újabb áradata érkezett, akik a hangjukat is hallatták.
HIRDETÉS
A lakáspiacon és az állami iskolákban az arab amerikaiak gyakran szembesültek diszkriminációval. Ez azonban nem szegte kedvüket: a vállalkozók az elhanyagolt kereskedelemet virágoztatták fel, miközben új mecsetek épültek.
A feszültség Dearbornban 1985-ben tetőzött, miután Michael Guido polgármesteri kampányában „arab problémával” érvelt, és a fehér munkásosztály érdekeit az arab migránsokkal ütköztette. Válaszul arabok indultak közhivatali tisztségekért. A republikánus Suzanne Sareini volt az első arab amerikai, akit 1990-ben beválasztottak a városi tanácsba.
Rashida Tlaib 2018-ban azzal írt történelmet, hogy első palesztinként, és az első két muszlim amerikai nő egyikeként bekerült az amerikai képviselőházba. Dearborn és Detroit egyes részei tartoznak körzetébe.
A Dearbornban élő arab lakosság erősödő demográfiai és politikai befolyását tükrözve Abdullah Hammoud lett három éve a város első megválasztott arab-amerikai polgármestere.
A „dzsihád fővárosának” nevezte Dearbornt egy véleménycikkben a Wall Street Journal, ami után fenyegetések özöne zúdult a városra. A helyi vezetők a cikk visszavonására, és bocsánatkérésére szólította fel a szerkesztőségét, de ez elmaradt.
HIRDETÉSHelytelen egy embercsoport felett ítélkezni, néhány ember véleménye alapján – reagált Joe Biden, aki szerint ez váltja ki az iszlamofóbiát és az arabellenes gyűlöletet, aminek „minden formája elítélendő”.
A celebek
A Föld több mint egymilliárd muszlimja közül néhányan sikeresek és híresek lettek az Egyesült Államokban.
Az egyikük egy török származású szívsebész, aki népszerű egészségügyi- és wellness-sorozatok házigazdája. Dr. Mehmet Oz sokat küzdött vallási identitásával, miután apja mélyen jó hívő muszlim volt, anyja pedig világi török. Őt magát a vallásnak a spirituális jellege ragadta meg. Orvosi filozófiájában a nyugati technikát ötvözi az egészséges életmód alternatív megközelítésével, ami szerinte török örökségéből fakad. Dr. Oz egyébként republikánusként indult a szenátusi választáson.
Vallási és családi öröksége kötelezte tiltakozásra – mondta Bella Hadid azok után, hogy 2017-ben maga is tüntetett Trump rendelete ellen, aki hét, jobbára muszlim országból tiltotta meg a menekültek érkezését. „Az apám is menekültként érkezett Amerikába” – emlékeztetett a modell és színésznő, aki büszkén vallja magát muszlimnak.
Ice Cube, a hip-hop előadó „természetes” muszlimnak vallotta magát a kilencvenes évek óta, ami az ő értelemzésében az jelenti, hogy egyedül van Allahhal. Elismerte, hogy mecsetbe nem jár, mára pedig már nem világos, gyakorolja-e hitét.
HIRDETÉS
Dj Khaled Grammy-díjas zenei producer ezzel szemben muszlimként nőtt fel – így nevelte családja. A DJ, aki tavalyelőtt megkapta saját csillagát a hírességek hollywoodi sétányán, azt mondja: a hit áldásban részesítette őt és családját egyaránt.
A Zara Mohamed Abdulmajidként született szupermodell, Iman, muszlim lányként nőtt fel Egyiptomban. Hazáját progresszív helynek tartja, hisz ő és a hozzá hasonló lányok „iskolába járhattak”. A kulturális örökség „messze túlmutat a piramisokon” – nyilatkozta a Vogue arab kiadásának.
Emlékezetes muszlim karaktereket, általában negatív hősöket jelenített meg a többi között a Vasemberben, a Star Trekben és a 24-ben a pakisztáni származású amerikai színész, Faran Tahir, aki elfogadja ugyan, hogy „gonosz fickót” kell alakítani, bár szívesen látná az ellenpólust.
A londoni születésű Jemima Khan ugyan kilóg a sorból, de hollywoodi sorozatok producereként azért különleges az esete, mert Jemima Marcelle Goldsmithként zsidó családban nőtt fel, majd férjhez ment a jeles pakisztáni krikettjátékoshoz, Imrán Hánhoz, aki később az ország miniszterelnöke lett. Az esküvő után a nő áttért az iszlám vallásra, és válásuk után is megtartotta férje vezetéknevét.
Jemima Khan szerepe mind a mai napig elismert a jótékonykodásban és az UNICEF-en belül. Szakmai elfoglaltsága ellenére befolyásos alakja a kulturális szakadékok áthidalásának és a különböző közösségek közötti megértés elősegítésének.
HIRDETÉS