Az Europion felmérése a Barátság csővezeték ukrajnai szakasza ellen elkövetett orosz támadás fejleményeivel kapcsolatos kérdésekre keresi a választ.
Január végén orosz támadás érte a Barátság kőolaj-vezeték ukrajnai szakaszát, emiatt nem érkezik orosz olaj Magyarországra. Felmerül a kérdés, hogy a magyarok mennyire követik az ezzel kapcsolatban zajló eseményeket, közvélemény-kutatásunkból pedig kiderül, hogy a teljes népességet 15 százaléka egyáltalán nem követi az ezzel kapcsolatos híreket, 46 százalék csak a szalagcímek szintjén, míg 39 százalék elmélyül a témában. Az olajjal kapcsolatos hírekre leginkább a 60 pluszos korosztály figyel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Orbán Viktor miniszterelnök többször is azt mondta, hogy Ukrajna politikailag zsarolja Magyarországot az olajszállítás leállításával, ezért megvétózta az Ukrajnának nyújtandó, 90 milliárd eurós értékű EU-s hitel folyósítását. Olvasóinktól azt kérdeztük, hogy egyetértenek-e, vagy inkább nem értenek egyet a miniszterelnök vétójával? A teljes népességet tekintve 29 százalék nem ért egyet a vétóval, 21 százalék viszont támogatja azt. Korcsoportokat tekinve: az 50-59 éves korosztály a 29 százaléka nem ért egyet a vétóval, míg a 16-29 éveseknek csak a 10 százaléka gondolja így. A vétóval egyetértők
- 23 százalékának nincs gimnáziumi érettségije,
- 18 százalékuk diplomás,
- 13 százalékuk lakik a fővárosban,
- 25 százalékuk községben,
- 1 százalékuk a Tisza párta szavazott a 2025-ös EP-választáson,
- míg 58 százalékuk a Fideszre.
Orbán Viktor múlt héten jelentette be, hogy "megtámadtak minket", épp ezért elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra fokozott védelmét. A teljes népesség 47 százaléka hallott erről, és mélyen követi az ezzel kapcsolatos fejleményeket, míg a teljes népesség 19 százaléka sosem hallott az említett kormányzati döntésről. A diplomások 60 százaléka követi a vészhelyzeti rendelkezésekkel kapcsolatos eseményeket, a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezőknek pedig a 44 százaléka.
A kutatásban megkérdeztük, hogy "mennyire tart valós veszélynek egy ilyen típusú ukrán szabotázsakciót Magyarország ellen?" A teljes népesség 37 százaléka egyáltalán nem, míg 11 százaléka nagyon is valós veszélynek tartja, a 60 pluszosok körében viszont 42 százalék nem tartja annak – náluk a legmagasabb ez a százalék. Ukrajna tőlünk keletre van, ebben azt orzságrészben a lakosok 14 százaléka fél egy esetleges szabotázsakciótól, Magyarország középső részén ez 5-, míg nyugati részén 13 százalék. A tavalyi EP-választáson a Fideszre szavazók 31 százaléka tart egy esetleges beavatkozástól, a Tiszára szavazóknak pedig csak 1 százaléka. Visszatérve a teljes népességre: 23 százalék tartja "valószínűnek, meg nem is valószínűnek" az ukrán szabotázsakciót.
Közvélemény-kutatásunkban még arra voltunk kíváncsiak, hogy "ön szerint mi az elsődleges oka az ukrán-magyar konfliktus kiéleződésének az elmúlt időszakban?" A válaszokból kiderül, hogy a teljes népeséget tekintve
- az 52 százalék gondolja azt, hogy ez a választási kampány miatt van,
- 22 százalék véli úgy, hogy az ukrán vezetés magyarellenessége van a háttérben,
- 13 százalék az orosz-ukrán háború történéseivel magyarázza a jelenséget,
- míg 13 százalék szerint egyéb okok rejtőznek mögötte.
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026 február 28.-án vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1500 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti, kisebb százalékos eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,6 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.