Pretoria halogató lépése mintegy kilenc hónappal azután várható, hogy az ország keresetet nyújtott be a zsidó állam ellen a Gázában elkövetett állítólagos népirtásért. Dél-Afrikának október 28-ig kell bemutatnia végleges bizonyítékait, de megpróbálja ezt a határidőt több hónappal kitolni.
HIRDETÉSDél-Afrika nem vonja vissza beadványát Izrael ellen, hanem annak körülbástyázására törekszik. A lépés szokatlan, mert a vádlók (feljelentők) az eljárások gyorsítását szokták követelni, és hogy a döntés a már benyújtott bizonyítékok alapján szülessen meg. Ezzel szemben a védők határozathozatal lassítására törekednek és ők szoktak további időt és erősebb bizonyítékokat követelni.
Legújabban 50 dél-afrikai jogász, köztük egy ügyész, az eljárás kiterjesztését javasolja az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ellen is.
Pretoria halasztási igényének oka az, hogy eddig bemutatott érvelése nem látszik elégségesnek a vádemeléshez, de a dél-afrikai kormány reméli, hogy további forrásokból még be tud szerezni adatokat. Ez jelentős időt igényel, aminek tartama nem látható előre. Az eddigi peranyagban jórészt az ENSZ, az UNWRA és a Hamász közlései szerepelnek bizonyítékként.
A hivatalos pretoriai médianyilatkozat szerint a panasztevő be fogja nyújtani a végső vádjavaslatot a bíróság októberi ülésén.
Több bizonytalansági pont van az eljárásban
Maga a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICJ) tétovázó állapotban van, miután májusban - az Egyesült Királyság indítványára - több kormány is bejelentette Izrael melletti álláspontját, köztük Magyarország is. Ugyanakkor más kormányok Dél-Afrika indítványához csatlakoztak, köztük Törökország, Spanyolország, Mexikó és Kolumbia.
A testület időt adott a nemzetközi egyezményben résztvevő további államoknak (Római Satútum), hogy ők is bemutassák nézeteiket az üggyel kapcsolatban, aminek határideje augusztus vége volt. A beérkezett kormányzati vélemények kiértékelése hónapokat vehet igénybe.
A dél-afrikai vád bizonytalanságának jele az is, hogy a bíróság nem adott helyt a testületi főügyész, Karim Khan beadványának, amely elrendelte volna Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Yoav Gallant védelmi miniszter, valamint a Hamász fővezéreinek nemzetközi elfogatóparancsát. Utóbbiak közül kettő, Iszmáil Hanije Hamász-elnök és Mohammad Deif katonai parancsnok azóta életét vesztette, Jahja Sinwar gázai főparancsnok holléte pedig ismeretlen.
Izrael ellenlépésekre készül Dél-Afrika ellen
Az Axios hírportál beszámolója szerint Izrael arra készül, hogy súlyos árat fizettessen meg a Dél-Afrikával a diplomáciai színtéren, amiért vádjaival komoly károkat okozott a zsidó államnak a nemzetközi politikai kapcsolatokban és a közvéleményben. Az izraeli külügyminisztérium az elmúlt hetekben több lépést is tett annak érdekében, hogy akadályozza Dél-Afrika haladását az ügyben, és meggátolja a vád benyújtását.
A bizalmas belső távirat címzettjei Izrael washingtoni nagykövetsége és konzulátusai voltak, amelyek New Yorkban, Chicagóban, Houstonban, Atlantában, Miamiban, San Franciscóban és Bostonban működnek.
A szöveg arra szólítja fel az izraeli diplomatákat, hogy haladéktalanul lépjenek kapcsolatba az amerikai törvényhozókkal szövetségi és állami szinten, a kormányzókkal, valamint a zsidó gazdasági és kulturális szervezetekkel, és gyakoroljanak nyomást Dél-Afrikára, hogy változtassa meg Izraellel kapcsolatos politikáját. A diplomaták tegyék világossá a legfőbb szövetséges előtt, hogy Dél-Afrika Hamász-párti politikájának és bíróságok terhelése Izrael-ellenes ügyekkel nagy árral és komoly következményekkel fognak járni.
Izrael politikai és jogi pozícióját erősíti, hogy Rafah határváros bekerítése óta nagymértékben csökkentek a korábbi vehemens katonai akciók és a nagyobb légitámadások, amelyek sok civil áldozattal jártak. Ezek száma pontosan nem állapítható meg, mert a Hamász nem tesz különbséget a fegyveres és civil áldozatokat illetően, és nem közöl adatokat a nők és gyermekek arányáról. Ezzel kapcsolatban az ENSZ korábban azt állapította meg, hogy a terrorszervezet vonatkozó közleményei hamisak, és vizsgálatot rendelt el egy pontosabb összkép megállapítására.
Javíthat az izraeli vitapozíción az is, hogy tavaly júniusban új és példátlan többpárti koalíciós kormány alakult Dél-Afrikában, minek folytán a Cyril Ramaphosa vezette ANC (Afrikai Nemzeti Kongresszus, Nelson Mandela pártja) elvesztette 30 éven át tartó meghatározó többségét. Mivel 71 mandátumot át kell adnia az ellenzéknek és az új szereplők nem mindegyike gondolkodik úgy Izraelről, mint az ANC, ezért ebben a politikában történhetnek változások.
Dél-Afrika beadványát decemberben jegyezték be az ICJ-nél, azzal vádolva meg Izraelt, hogy megsértette az ENSZ népirtásról szóló egyezményét (1948).
A bíróság január végi közleménye felszólította Izraelt a népirtás elkerülésére, de nem vádolta meg annak elkövetésével. A határozatban a Hamászt is utasították a fogságában tartott túszok haladéktalan elengedésére, de erre azóta sem került sor.
Izrael határozottan visszautasította a felszólítást, és hangsúlyozta, hogy hadseregének katonai akciója kifejezetten az iszlamista Hamász ellen irányult a Gázai övezetben. Egyben kifejezte felháborodását, amiért a bíróság egy kalap alá vette a térség egyetlen demokratikus államát egy terrorszervezettel.
HIRDETÉSA Hamász nem közölt hivatalos reakciót, de más közleményeiben azóta is a nemzeti felszabadító küzdelem részének nevezi az októberi terrortámadást és a túszejtést. Emellett népirtásnak tartja Izrael túsz-szabadító akcióit is, amenyiben azok során civilek is áldozatul esnek. Az ilyen esetek megítélése azért nehéz és ellentmondásos, mert a Hamász vezetői köré szőtt emberi gyűrű alkalmasint többszáz ártatlanból is állhat.
Május 6-án a hivatal a Hamász adatai alapján még azt állította, hogy a harcok idején elhunyt nők száma 9500 volt, a gyermekeké pedig 14500. Két nappal később ezeket a számokat 4959-re és 7797-re mérsékelték.
Májusban az ICJ arra utasította Izraelt, hogy állítson le minden olyan katonai műveletet Rafahban, amely „egészben vagy részben” elpusztítja a gázai arab népet, azaz megtiltotta egy szélesebb katonai offenzíva megindítását.
Izrael a felszólításnak eleget tett. A bíróság a továbbiakban nem is kötelezte az IDF-et, hogy vonuljon ki Gázából, vagy hogy fejezze be ottani katonai műveleteit. Ennek folytán az izraeli hadsereg jelenléte Gázában a nemzetközi jog szerint továbbra is legitim.
HIRDETÉS