Becslések szerint a világon mintegy 40,8 millió ember él HIV-vel, és a fertőzés tavaly körülbelül 630 000 ember életét követelte világszerte.
1988 óta minden évben december 1-jén a világ tudósai, orvosai, családjai és aktivistái megemlékeznek az AIDS világnapjáról, hogy emléket állítsanak a HIV/AIDS-járvány áldozatainak, és előmozdítsák a járvány felszámolására irányuló erőfeszítéseket.
A válság kezdete óta világszerte mintegy 44,1 millióan haltak meg a HIV-hez köthető okok miatt (a HIV, azaz az emberi immunhiányt okozó vírus, az AIDS-et okozza). Mintegy 91,4 millió ember fertőződött meg HIV-vel.
Az elmúlt évtizedek jelentős tudományos előrelépései ellenére a globális egészségügyi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jómódú országok friss forráscsökkentései az erősen érintett térségekben újbóli fellángoláshoz vezethetnek.
A 37. AIDS világnapon íme nyolc, a küzdelem szempontjából meghatározó fejlemény az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa ellen.
1981: Az első esetek bejelentése
Júniusban az amerikai egészségügyi hatóságok egy rejtélyes betegséget jelentettek, amely fiatal, korábban egészséges meleg férfiak egy csoportját érintette, és végül mindannyian meghaltak. Hamarosan további több száz esetet azonosítottak, többek között droghasználók, hemofíliások és vérátömlesztést kapott betegek körében.
Európában az AIDS első járványügyi megfigyelését 1984-ben vezették be, és 1985 végére az Egyesült Királyságban elérhetővé vált a HIV-teszt.
Ez volt annak a kezdete, ami később HIV/AIDS-járványként vált ismertté, és amely évtizedekre lekötötte a tudományos közösség és az egész világ figyelmét.
1996: Új kezelés visszaszorítja az AIDS miatti halálozásokat
Évekig tartó próbálkozások után a kutatók megállapították, hogy a három gyógyszerből álló, nagy aktivitású antiretrovirális terápia (HAART) rendkívül hatékony kezelésnek bizonyult az AIDS ellen.
A HAART a vírus elnyomásával helyreállítja az immunrendszert, és lassítja a HIV AIDS-be való előrehaladását. Az antiretrovirális terápiák a HIV-diagnózist halálos ítéletből kezelhető krónikus betegséggé változtatták, de csak azok számára, akik meg tudták fizetni.
Ennek eredményeként azokban az országokban, ahol hozzáfértek a kezeléshez, jelentősen csökkent az AIDS-hez köthető halálesetek száma. Eközben a HIV-vel élők száma nőtt az egyre szélesebb körű tesztelés és diagnózisok, valamint a vírus további terjedése miatt.
2003: A PEPFAR létrehozása
Az Egyesült Államok bejelentette az Elnöki Sürgősségi Tervet az AIDS enyhítésére (PEPFAR), amely kezdetben egy 15 milliárd dolláros (13 milliárd eurós), ötéves terv volt a HIV/AIDS elleni küzdelemre a súlyosan érintett országokban.
2025-re világszerte 50 országban több mint 26 millió élet megmentését tulajdonítják neki, ezzel minden idők legnagyobb, egyetlen betegségre fókuszáló globális egészségügyi programja.
2011: Kiderül, hogy az antiretrovirális szerek megelőzik a HIV terjedését
Egy római konferencián a tudósok bejelentették, hogy az antiretrovirális gyógyszerek nemcsak a HIV kezelésében hasznosak, hanem jelentősen csökkentik annak kockázatát is, hogy a fertőzött személy továbbadja a vírust nem fertőzött szexuális partnerének.
2012: Az első PrEP-gyógyszert jóváhagyják a HIV-fertőzés kockázatának csökkentésére
Az amerikai szabályozó hatóságok jóváhagyták a Truvada használatát megelőző profilaxisként (PrEP), majd 2016-ban követte őket az Európai Unió.
A PrEP egy napi szedésű tabletta a magasabb HIV-fertőzési kockázatnak kitett csoportok, például meleg és biszexuális férfiak, transznemű emberek, valamint szexmunkások számára, és csökkenti annak esélyét, hogy megfertőződjenek a vírussal. Vizsgálatok szerint a szexuális úton történő HIV-fertőzés kockázatát mintegy 99 százalékkal, az injekciókhoz kötődő kockázatot pedig körülbelül 74 százalékkal mérsli.
Együttesen az antiretrovirális szerek és a PrEP megváltoztatták a HIV-járvány lefutását a tehetős országokban. Az Egyesült Királyságban például a meleg és biszexuális férfiak körében az új HIV-diagnózisok száma 2015 és 2020 között kétharmaddal zuhant.
2020: Nehézségek a HIV-megelőzés és -kezelés felfuttatásában
Az Egyesült Nemzetek HIV/AIDS-ügyi programja (UNAIDS) 2014-ben azt a célt tűzte ki 2020-ra, hogy világszerte a HIV-vel élők 90 százaléka tisztában legyen a státuszával, antiretrovirális kezelést kapjon, és a vírusterhelése elnyomott legyen. Az ENSZ Közgyűlése két évvel később elfogadta ezeket a célokat, amelyeket 90-90-90 néven ismerünk.
A UNAIDS szerint e cél elérése lehetővé tenné, hogy a világ 2030-ra véget vessen a járványnak.
Svédország volt az első ország, amely 2016-ban elérte ezeket a célokat. 2020-ra azonban világszerte mindössze 19 ország érte el teljes mértékben vagy majdnem teljesen a 90-90-90 célokat.
2024: Forradalmi, félévente adható PrEP-injekció
Tanulmányok kimutatták, hogy az antiretrovirális lenacapavir egyetlen injekciója védelmet nyújt a HIV ellen hat hónapon át, szemben egy korábbi szerrel, amely két hónapos védelmet adott.
Az EU a következő évben jóváhagyta az oltást, és a nemzetközi csoportok gyorsan összefogtak, hogy a gyógyszer megfizethető generikus változatait alacsonyabb jövedelmű országokba 2027-ben eljuttassák.
2025: A forráscsökkentések veszélybe sodorják a haladást
A HIV-ellátások idén sok országban akadoztak, mivel az Egyesült Államok hirtelen befagyasztotta vagy visszavonta a külföldi segélyeket. Európai országok, köztük az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, idén szintén megvágták a globális egészségügyi finanszírozást.
Globális egészségügyi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezek a megszorítások alááshatják a HIV/AIDS és más, hosszú távú egészségügyi válságok, például a malária és a tuberkulózis (TB) elleni küzdelemben végzett évek munkáját.
Ma becslések szerint világszerte 40,8 millió ember él HIV-vel, és a vírus tavaly mintegy 630 ezer ember halálát okozta. A leginkább érintett kontinens Afrika, az összes eset több mint kétharmada itt fordul elő.