Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete által javasolt szén-dioxid-kibocsátási adóról szóló döntést 2026-ig elhalasztották. De vajon készen áll-e az iparág a szén-dioxid-mentes jövőre?
A tengeri szállítmányozás kulcsszerepet játszik a gazdaságban: a 2024-es adatok szerint az EU és az EU-n kívüli országok közötti áruforgalom közel 50%-át tengeri úton szállítják.
Ez a szerep csak növekszik: az adatok szerint 2002 és 2023 között a tengeren szállított áruk aránya az import esetében kilenc százalékponttal, az export esetében pedig több mint négy százalékponttal emelkedett.
Mivel azonban az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) megpróbál illetéket bevezetni a tengeri szállítmányozásból származó szén-dioxid-kibocsátásra, felmerül a kérdés, hogy vajon az iparág készen áll-e erre, vagy mindez növekvő költségekkel fog-e járni.
A The Big Question című műsor ezen epizódjában Eleanor Butlerrel Håkan Agnevall, a Wärtsilä vezérigazgatója beszélget a tengeri szállítmányozás fontosságáról és arról, hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni.
Mennyire értékes a tengeri szállítmányozás a gazdaság számára?
A világ egyik leghíresebb hajózási útvonala a Szuezi-csatorna. A 19. század végén épült mesterséges vízi út elkerüli Afrika szarvát, és csökkenti az Ázsia és Európa közötti szállítási időt, költségeket és károsanyag-kibocsátást.
„2021-ben egy nagy konténerszállító hajó, az Ever Given, elakadt a Szuezi-csatornában. A becslések szerint a Szuezi-csatorna leállása naponta 10 milliárd euróba került a világgazdaságnak” – mondta Håkan a The Big Question című műsorban.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint a globális áruk több mint 80%-át tengeri úton szállítják. 1995 és 2020 között átlagosan 22,8 millió embert foglalkoztattak a tengerészeti iparágak, például a hajóépítés, a berendezésgyártás és a tengerészeti K+F.
A hajózás gazdaságra gyakorolt szélesebb körű hatásán keresztül Håkan becslése szerint Európában minden ötödik munkahely az exportipartól függ.
Lehet-e fenntarthatóbbá tenni a tengeri szállítmányozást anélkül, hogy károsítanánk a gazdaságot?
Jelenleg a hajózási ágazat a globális CO2-kibocsátás mintegy 2-3%-áért felelős. Ez nagyjából annyi, mint a repülőgépipar vagy Japán, a világ ötödik legnagyobb szennyezője.
Miközben a kormányok és a globális szabályozó hatóságok, mint például az IMO, új kereteket és kibocsátási célokat dolgoznak ki az iparág számára, a hajózási vállalatok keresik az alkalmazkodás lehetőségeit.
„Körülbelül 100 000 nagy hajó van a világon, és nem tudjuk csak úgy leselejtezni őket” – magyarázta Håkan.
A meglévő globális flotta kibocsátásának csökkentése érdekében a Wärtsilä kifejlesztett egy szén-dioxid-leválasztó technológiát, amely képes kivonni a CO2 mintegy 70%-át a motorok kipufogógázából.
Napjainkban a globális flotta mintegy felét dízel üzemanyag hajtja, 48%-uk pedig felkészült az alternatív üzemanyagokra. Håkan kiemelte, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) alternatív üzemanyagként van besorolva, annak ellenére, hogy fosszilis üzemanyag.
Jelenleg is folyik környezetbarátabb alternatív üzemanyagok fejlesztése, de ezek kínálata még nem elegendő a hosszabb hajóutakon való fenntartható használathoz.
„Ezek a hajók messze a tengeren hajóznak, ezért olyan üzemanyagokat és egyéb dolgokat kell találni, amelyek ilyen körülmények között is képesek működni” – magyarázta Håkan.
„A metanolmotorokat már most is szállítjuk, így a motorok készen fognak állni a bioüzemanyaggal való működésre, amint az elérhetővé válik.”
„A következő lépés az úgynevezett nulla szén-dioxid-kibocsátású üzemanyag. A hajózásban ez magában foglalja az ammóniát is, és már leszállítottuk az első ammóniamotorokat.”
„Aztán itt van a hidrogén. Véleményünk szerint ez az üzemanyag inkább a szárazföldi alkalmazásokra lesz alkalmas, mivel a hidrogén energiasűrűsége nem elég jó a hosszú hajóutakhoz. Sok tankra lenne szükség, ami kevesebb rakományt eredményezne.”
A zöld üzemanyagok jelenleg két-négyszer drágábbak, mint a hagyományos fosszilis üzemanyagok. A szén-dioxid-kibocsátási adó kiegyenlítené a versenyfeltételeket, csökkentve a szennyezőbb és a tisztább üzemanyagok közötti költségkülönbséget.
Az üzemanyagok jövőjét övező bizonytalanság és a közelgő szén-dioxid-adó ellenére az új hajóállományra vonatkozó megrendelések egyre inkább a környezetbarát hajók felé hajlanak.
Håkan azzal zárta, hogy elindult a mozgalom, és úgy látja, egyre gyorsabb lesz. Véleménye szerint a változás pozitív irányú, de arra a kérdésre, hogy elég gyors-e, azt a választ adta, hogy nem.
A The Big Question az Euronews üzleti sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel vitatjuk meg a napirenden lévő legfontosabb témákat.
Nézze meg a fenti videót a teljes beszélgetésért Håkan Agnevallal, a Wärtsilä vezérigazgatójával**.**