„Természetesen foglalkoznunk kell ezekkel a banditákkal, akik behatoltak az Orosz Föderáció területére, különösen a Kurszk régióba, és megpróbálták destabilizálni a helyzetet a határ menti területeken” – mondta Putyin orosz elnök egy iskolában.
HIRDETÉSVlagyimir Putyin elnök hétfőn kijelentette, hogy Kijev behatolása a délnyugat-oroszországi Kurszk régióba nem fogja megállítani Moszkva előrenyomulását Kelet-Ukrajnában, és megígérte, hogy foglalkozik azokkal, akiket ő orosz területen tartózkodó ukrán bűnözőknek nevez.
Ukrajna augusztus 6-i meglepetésszerű behatolása a Kurszk régióba eddig mintegy 130,000 embert kényszerített lakóhelye elhagyására, a kijevi erők pedig több tucat határközeli város és falu felett szereztek hatalmat, hogy megpróbálják elterelni az orosz erőket a kelet-ukrajnai arcvonalról.
Ennek ellenére az orosz erők folytatták előrenyomulásukat a donyecki és luhanszki régiókban
„Az volt a számításuk, hogy megállítsák támadó akcióinkat a Donbász kulcsfontosságú részein” – közölte Putyin egy diákcsoportnak a Tyva Köztársaságban. Szerinte az eredmény ismert, és nem sikerült az orosz hadsereget feltartóztatni a nyugati területeken.
A Kreml főnöke az oroszországi iskolai tanév első napját ünneplő rendezvényen jelent meg, ahonnan tovább utazik a határos Mongóliába.
„Nem kétséges, hogy az emberek nehéz tapasztalatokon mennek keresztül, különösen a Kurszk régióban” – mondta Putyin. „De az ellenség fő célját – hogy leállítsuk offenzívánkat a Donbászban – keresztül húztuk.” Hozzátette, hogy az orosz erők Kelet-Ukrajnában most éppen olyan ütemben haladnak előre, amilyet régóta nem láthattunk.
„A helyzet el lesz rendezve” – biztosította hallgatóságát az elnök, de annak módjára, eszközeire és főként időpontjára nem tért ki. Beszédének lényege az volt, hogy nem áll fenn sürgősség, ezért határidőket sem kell szabni.
Ugyanakkor az orosz vezérkarnak fokozott gondot jelent az erőteljesebb fegyverzet bevetése a körzetben, mert azzal saját lakosságát is kitenné az előre nem kalkulálható veszteségeknek.
Belső moszkvai hatalmi harcok zavarják a gyorsreakciót
A helyzetet bonyolítja, hogy a három fő erőszakszervezetet, vagyis a hadsereg, a titkosszolgálat (FSzB) és a határőrség között már a sztálini kor óta hagyományosan rossz a viszony és kölcsönös a hatalomféltés, amit előbb el kell rendezni ahhoz, hogy egységes fellépést mutathassanak. Jelen állás szerint nem világos, hogy a kurszki területek visszavétele melyik szervezet feladata lesz.
Érdemes arra is emlékezni, hogy a tavasszal elvégzett letartóztatás-hullámokat a vezérkar prominensei ellen nem a katonai titkosszolgálat, hanem az FSzB végezte el, amely súlyos presztízsveszteségét is próbálta kompenzálni a Crocus zenei központ ellen elkövetett áprilisi terrortámadás után, melyet nem jeleztek előre, és nem tettek óvintézkedéseket.
Mindezekhez hozzá kell számolni a területeken élő emberek fokozódó elégedetlenségét és nyugtalanságát, kivált, ha nem kapnak megfogható ígéretet arra, hogy személyes életük mikor rendeződik.
Megoszlanak a vélemények az ukránok szokatlan katonai kezdeményezéséről
Mint megírtuk, Ben Hodges nyugalmazott amerikai altábornagy, aki korábban a NATO európai erőinek főparancsnoka volt, „brilliáns húzásnak” nevezte az ukrán betörést, amely megváltoztatja a konfliktus lendületét. Emellett az akciósorozat (ami azóta a belgorodi területre is kiterjedt), módosíthatja az elkerülhetetlen orosz győzelemről szóló narratívát is. A tábornok nézete szerint ez egy nagyobbra szabott hadművelet, vagyis egy több területre kiterjedő ukrán erőfeszítés nyitánya lehet.
Merőben más véleményen van Andrew Latham, a nemzetközi kapcsolatok professzora, a washingtoni Defense Priorities munkatársa. A kutató a The Hillnek írt véleménycikkében azt állítja, hogy az Oroszországba történt betörés hatalmas stratégiai hiba Kijev részéről. A diplomácia birodalmától való ilyen mértékű eltávolodás stratégiai baklövés, ami jobban emlékeztet egy másodrangú színészhez, mint egy tapasztalt államférfihoz. Ezzel csak eltereli a kritikus erőforrásokat az elsődleges csatatérről, miközben elhanyagolható stratégiai haszonnal jár.
Bár a behatolás felkavarta a híreket és bizonyos mértékű pszichológiai károkat okozott Putyinnak, a felületes győzelmek nem változtatnak a konfliktus alapvető dinamikáján. Annak pedig a lényege Oroszország egyelőre sértetlen katonai arzenálja és és nukleáris elrettentő ereje.
A szerző szerint elképzelhető az is, hogy a behatoló akció nem csökkenti, hanem inkább megnöveli az egyenlőtlenségeket. Ukrajnának nem időleges és drága manőverekbe kellene vágnia, hanem minden erőforrását saját területének felszabadítására kellene fordítania, nagyon koncentrált és gondosan kitervelt módokon, miközben a behatolás inkább improvizációnak tűnik. Ráadásul Ukrajna a védelemre kapta a nyugati fegyverzetet, nem pedig orosz területek kockázatos és időleges megszállására, ami nem célja sem az USA-nak, sem a NATO-nak.