Az augusztus 6-án kezdődött ukrán betörés a kurszki körzetbe lebénította a helyi katonai és polgári hatóságokat. Országos szinten viszont akár kedvezhet is a Kremlnek, mert növeli az Ukrajnával szembeni ellenérzéseket és erősíti a nemzeti egységet.
HIRDETÉS„Mindenkinek magáról kell gondoskodnia" - mondják a The Moscow Times által megkérdezett civilek, akik szerint a saját országuk elfelejtette őket. Az ott élők legtöbbje csak nagyszüleitől hallott arról, hogy legutóbb Adolf Hitler 6. hadserege állt Kurszk alatt 1941 októberében, aminek megismétlődését egyszerűen elképzelhetetlennek gondoltak.
Az évtizedek óta hangoztatott szovjet katonai doktrína teljes mértékben kizárta, hogy idegen bakancs léphessen valaha is orosz földre, ami azzal járt, hogy sem a hatóságok, sem az infrastruktúra nincs felkészítve egy ilyen helyzetre.
Az ukránok betörése eddig 31 személy halálát követelte, 92 település elfoglalását eredményezte, 130 ezer ember kitelepítését kényszerítette ki, és (ukrán közlés szerint) többszáz hadifoglyot adott ellenséges kézre.
A Carnegie Center orosz kutatója, Tatjana Sztanovaja elemzése szerint a kurszki régió lakosai jó ideig nem számíthatnak egy orosz felszabadító lépésre. Nyilvánvalónak látja, hogy Moszkvának nincs hatékony vagy gyors katonai megoldása a helyzetre.
A csapatok átirányítása az (ukrajnai) fő frontról azt jelentené, hogy egy jól felállított csapdába esnének. (Megjegyzés: az ukrajnai csapatok harapófogóba kerülhetnek, ha hátraarcot csinálnak és Kurszk védelmére sietnek.)
Sürgős mozgósítás meghirdetése és az újoncok azonnali harcba küldése nem kivitelezhető, és konfliktushoz vezetne a társadalommal. „Nem vagyok benne biztos, hogy Putyin készen áll erre. Ez pedig azt jelenti, hogy az ukrán jelenlét az orosz határmenti régiókban hónapokig, ha nem évekig fennmaradhat, és végül az emberek megszokhatják„ – mondja az elemző.
„Az emberek senkit nem érdekelnek”
A helyi lakosok egyaránt kifejezik haragjukat Ukrajna ellen, de orosz társaikat és saját kormányukat is hibáztatják, mert magukra hagyták őket, és megpróbálják kisebbíteni a behatolás jelentőségét.
Egy Anna nevű nő szerint „Oroszország szemében mi csak egy darabja vagyunk a térképnek. Az ukránok számára Putyin rezsimjét támogató ellenségek vagyunk. Mindenki magára maradt”. A lakosok a Senki Földjére szorultak, aminek jelenleg nincs olyan felelős gazdája, aki gondoskodna a létfeltételekről.
Oroszország szövetségi szintű vészhelyzetet hirdetett a kurszki területen, a jótékonysági szervezetek pedig kampányokat indítottak a humanitárius segélyezés megszervezésére. A helyi tisztviselők viszont azon dolgoznak, hogy a behatolást lábjegyzetté tegyék az össznemzeti diskurzusban.
Vlagyimir Putyin elnök eddig nem szólt a nemzethez erről az ügyről, viszont látták almát kóstolni a Kabard-Balkari Köztársaságba tett látogatása során, és hogy augusztus 19-én Bakuban találkozott Alijev azerbajdzsáni elnökkel.
Rá egy nappal Ramzan Kadirov csecsen elnökkel találkozott az orosz vezető, de az ukrán betörésről - legalábbis hivatalosan - köztük sem esett szó. E kép szerint Putyin mellékesebb ügyekkel igyekszik fenntartani az autoritás és a magabiztosság látványát, leértékelve az ukrán veszedelmet. Mintha ez a helyzet nem is létezne, csak mint egy pattanás a birodalom hatalmas testén.
Az orosz állami média a behatolást a háborúpárti narratíva továbbfejlesztésére igyekszik felhasználni, azt állítva, hogy megnövekedett az önkéntesen jelentkezők száma a toborzóirodákban, és hogy a behatolás láthatóan egyesíti az országot.
Ezt a jelenséget erősítheti az újabb ukrán betörés ténye is, ezúttal már a belgorodi régióban.
A Rosszijszkaja Gazeta szerintmagában a régióközpont Kurszkban „az élet a szokott módon megy tovább, a nehéz idők ellenére. A boltok polcai tele vannak áruval, az árak nem emelkedtek. Nincs sorbanállás, nincs pánik. A pékségből friss sütemények illata árad. Virágot árulnak, a fodrászok nyitva vannak, az ATM-ek készpénzt adnak ki. Sorok jelentek meg a katonai nyilvántartási és sorozási irodákban – jelentősen megnőtt a szülőföldjüket megvédeni kívánók száma”.
A RIA Novosztyi állami hírügynökség arról számol be, hogy az „Északi Katonai Körzetbe érkező önkéntesek száma meredeken megnőtt – ez a válasz a megfélemlítésünkre szolgáló ukrán lépésekre. Ostobaság megpróbálni jó és rossz hazafiakra osztani minket. A világ határozottan figyelmen kívül hagyja a kurszki régió lakóinak szenvedését, de mi majd kezeljük. A fő feladat most nem az, hogy boszorkányüldözésbe kezdjünk, ahogy azt a 'turbópatrióták' teszik. A háború bekopogott az ajtónkon, és győzni fogunk - ha mindannyian együtt vagyunk”.
HIRDETÉSA helyi lakosság azonban nem teljesen ért egyet, és mindkét félre haragszik
A 32 éves Szvetlana elmondta, hogy alapvetően Kijevet okolja a támadásért, de megkérdőjelezi az orosz fegyveres erők kompetenciáját is. „Hogyan mulaszthattak el észrevenni ekkora számú ukrán katonát a határon és hogyan engedhették át őket?”
„Hogyan oldják meg a hatóságok a bajba került emberek problémáit? Csak hazudnak nekünk, amikor azt mondják, hogy nincs ok a pánikra” – mondta Anna (28). „Az ismerőseim közül, akik ebben érintettek, mindenkit megdöbbent a tisztviselők közönye az emberek felé”.
Mégis - az orosz kormánnyal szembeni csalódottság mellett - az ukrán hadsereg iránti harag is nő. Noha Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a múlt héten azt mondta, hogy a kurszki támadás arra kényszerítheti az oroszokat, hogy gondolják át a háborúról alkotott véleményüket és szélesebb körű vitákat indítson el az agresszió következményeiről, a valóság ennek az ellenkezőjét mutatja.
„Az Ukrajnához való hozzáállás jelentősen romlott. Ha korábban voltak olyan emberek, akik szimpatizáltak velük, vagy semleges álláspontot képviseltek, most heves haragba fordultak” – mondta a kurszki Szvetlana a The Moscow Timesnak.
HIRDETÉSAz egyik helyi lakos szerint „az ukránok jelenleg biztosan nem a barátaink. A retorika a túloldalról az, hogy eddig mi ültünk a pincében, most rajtad a sor. De miben jobbak az ukránpártiak, mint akik orosz oldalról támogatják ezt a baromságot? Azt hiszik, hogy az áldozat nem válhat agresszorrá?”
A már idézett Tatjana Sztajonava szerint az orosz közvélemény érdeklődése a háború iránt a kurszki bevonulás előtt csökkent, és az ellentámadás miatti elégedetlenség is leginkább az érintettekre korlátozódik. „A helyzet túlságosan lokalizált ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon az országos hangulatra” - mondja az elemző, aki szerint még ha emelkedik is az elégedetlenség, például a kiürítési problémák miatt, az országos tendencia a kormányzatnak kedvezhet.
„Mindenki hallgat. Akik pedig nem hallgatnak, azok csak hülyeségeket fröcsögnek. Az ukrán oldalról azt, hogy már elfoglaltuk egész Kurszkot, végetek van. A Kreml-barát oldalról pedig, hogy minden 'ukronácit' felakasztunk!” – mondja az Anna nevű helyi lakos. „És hogy mit érzek? Hát haragot, a saját tehetetlenségem felett” – teszi hozzá.