Izraeli biztonságiak lőttek egy segélykonvojra, az ENSZ a történtek kivizsgálását sürgeti - közölte szerdán Stéphane Dujarric, a világszervezet főtitkárának szóvivője New Yorkban.
HIRDETÉS"Tegnap este tíz alkalommal lőttek izraeli lövészek egy, az izraeli hadsereggel teljességgel egyeztetett konvojban haladó, világosan megjelölt humanitárius ENSZ-járműre" - ismertette a kedden történt incidenst Dujarric.
"Magyarázatot szeretnénk kapni arra, hogy talán az információkat nem adták-e tovább, szándékosan történt-e mindez, vagy esetleg más oka lehetett-e a történteknek" - fűzte hozzá az ENSZ-szóvivő. Mivel páncélozott járműről volt szó, így az utasok nem sérültek meg.
Dujarric egyben aggodalmát fejezte ki az ENSZ-t, illetve a szervezet főtitkárát "démonizáló" retorikával kapcsolatban. Mint mondta, a szavak következményekkel járnak.
A Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i összehangolt támadása és Izrael ennek nyomán Gázai övezetben indított katonai beavatkozása óta egy jelentés szerint az ENSZ csaknem 300 alkalmazottja vesztette életét, mindenek előtt légicsapásokban. Az áldozatok zöme a palesztin menekülteket segítő ENSZ-szervezet (UNRWA) munkatársa volt.
USAID: kezdettől aggályos volt a Gázai övezet partjaitól eltávolított ideiglenes móló működtetése
Mindeközben publikálták az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének jelentését, amely szerint már a tervezés szakaszában fenntartásaikat hangoztatták a Gázai övezet tengerpartján létesített humanitárius célú ideiglenes mólóval szemben - derül ki a szervezet (USAID) belső vizsgálatából.
A keddi keltezéssel nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a szervezet legfőbb aggálya az volt, hogy nehéz lesz a kivitelezés, valamint elvonja a figyelmet a sokkal hatékonyabbnak tartott szárazföldi átkelők megnyitására vonatkozó erőfeszítésről, arról, hogy meggyőzzék Izraelt több határpont megnyitásáról.
Az aggályok ellenére "Joe Biden utasítást adott a katonai létesítmény kialakítására, ezért a szövetségi ügynökség azt megpróbálta a lehető leghatékonyabban használni" a segélyek bejuttatására a palesztin területre - állapította meg a jelentés.
Joe Biden elképzelése szerint a tengerfenékhez rögzített és úszó bárkákkal stabilizált kikötői móló segítségével 90 napon keresztül másfél millió nélkülöző palesztin számára biztosították volna a szükséges alapvető cikkeket. A móló végül kevesebb, mint egy hónapig működött és csupán 450 ezer embert sikerült elérni.
A USAID szerint a létesítmény kialakítása során az Egyesült Államok nem tartotta magát az ENSZ élelmezési programjával kötött megállapodáshoz sem, miszerint a Gázai övezet északi partjára kerül a móló, ahol a legtöbb a rászoruló, ehelyett az amerikai hadsereg egységei azt az övezet partvidékének középső részénél építették fel.
A kormányzati intézmény jelentésére reagálva a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Bizottságának szóvivője azt közölte, hogy a program "valódi hatással" volt a nélkülöző palesztin lakosság ellátására, a móló pedig kritikus időben része volt az amerikai kormányzat "minden követ megmozgató" erőfeszítéseinek.
A védelmi minisztérium közleményben reagált, ami szerint az ideiglenes móló elérte célját a pótlólagos segélyek bejuttatásában, a működtetés kihívásaival pedig előzetesen is tisztában voltak. Az amerikai hadsereg mobil logisztikai rendszere (Joint Logistics Over-the-Shore Systems - JLOTS) a tervezett 90 nap helyett 20 napon keresztül volt működőképes, jórészt a tengeri és időjárási viszonyok miatt, és az azon keresztül partra szállított segélyek szétosztása is nehézségekbe ütközött.
A létesítmény elemeinek helyszínre szállítása, felépítése, majd a működtetés összesen mintegy 230 millió dollárba (85 milliárd forint) került az amerikai szövetségi költségvetésből.
Az éhínség szélére sodródott gázai lakosság humanitárius segélyezésének eszközéül szánt ideiglenes kikötői móló felépítését Joe Biden elnök március 7-én, a Kongresszus két háza előtt tartott évértékelő beszédében jelentette be.