Csütörtök este véglegesen lehorgonyozták az amerikai hadsereg speciális tengeri mólóját, amely nagyban segítheti a gázai rászorulóknak szánt segélyszállítmányok kirakodását. A beruházás értéke 320 millió dollár.
HIRDETÉSA Reuters jelentése szerint az első szállítmányok ma reggel 6 órakor átgördültek a mólón, arról viszont nincs biztos információ, hogy ezt követően ki gondoskodik és milyen szervezeti úton a segélyek eljuttatásáról a valóban rászorulóknak.
A hídfőt izraeli utászok alakították ki azért, hogy a Hamász és támogatói ne élhessenek azzal a váddal, hogy amerikai szárazföldi behatolás történt.
Tengeri úton korábban is történtek kísérletek segélyek bejuttatására, de a legtöbb hajó nem volt alkalmas a sekélyvízi kirakodásra. Az amerikai haditengerészet speciális laposfenekű bárkákat fog használni erre a célra. A móló alkotórészeit a General Frank S. Besson szállítóhajó vitte a helyszínre.
A művelet nem veszélytelen abból a szempontból, hogy a Hamász korábban azt közölte, hogy ellenséges célpontnak fog tekinteni bármilyen külföldi katonai jelenlétet.
Mint március elején beszámoltunk róla, az amerikai elnök az Unió helyzetéről szóló kongresszusi jelentésében említette először hivatalosan a különleges parti művelet megkezdését. Az elnök már akkor hangsúlyozta, hogy Izraelnek kell biztosítania, hogy a mólót kezelő humanitárius dolgozók ne kerüljenek kereszttűzbe.
Az alapvető szállítmányok partra juttatását az amerikai hadsereg JLOTS (Joint Logistics-Over-the-Shore) úszó mólója biztosítja. A katonai elemzők kiemelték, hogy mivel egy álló célpontról van szó, a rakodó fokozott védelmét biztosítani kell. Az nem derült ki, hogy a terrorszervezettel bárki egyeztette-e az akciót.
A mólóra való kirakodást nem katonai, hanem kereskedelmi vagy szerződéses hajók számára biztosítják, de megfelelő távolságból két amerikai cirkáló is segíti a biztonságos és folyamatos működtetést.
Különleges veszélyben vannak a szállítmányok
Az ENSZ és a nemzetközi sajtó gyakran hangsúlyozza, hogy a Gázába juttatott segélyek mennyisége nem elég, napi reálértékük pedig folyamatosan csökken. Ez meg is felel a valóságnak, és fő oka az, hogy a Hamász rendszeresen lefoglalja vagy megtizedeli a szállítmányok jó részét, majd a feketepiacon értékesíti azoknak a gázaiaknak, akiknek a segély ingyen járna.
Az arab ügyek elemzésével foglalkozó Ehud Yaari izraeli újságíró az ENSZ adatainak elemzésével jutott arra, hogy a terrorszervezet eddig mintegy félmilliárd dollár értékű gázai segélyt foglalt le (rabolt el), és ezekből katonai célokra szánt profitot generál magának.
A X közösségi portálon több videófelvétel is igazolja, hogy a Hamász gyakran erőszakkal, sőt gázai rászorulók meggyilkolásával szerzi meg a szállítmányokat. Hasonlóan fenyegető eset volt május 10-én a Kherem Shalom átkelőhely elleni Hamász aknavetőtámadás, ami miatt a forgalmat több napra le kellett állítani, így a segélyszállítmányok mennyisége is csökkent.
A The New York Times már a gázai háború kezdetén emlékeztetett, hogy a Hamász éveket töltött égetően szükséges üzemanyagok, élelmiszer, gyógyszer, valamint lőszer és fegyverzet felhalmozásával a Gáza alatt kialakított alagútrendszerben. Ezek a tartalékok azonban a harcok során kezdtek kimerülni, és most a terrorszervezet túléléséhez létfontosságú újabb források biztosítása, főként a segélyszállítmányok eltérítése.
Februárban az ENSZ is figyelmeztetett arra, hogy a Hamász lefoglalja a palesztin civilek számára szánt segélyszállítmányokat Gázában. A világszervezet vészhelyzeti koordinátora arra szólított fel, hogy tartsák tiszteletben a szállítmányok semlegességét és függetlenségét, vagyis ne kezeljék egyfajta hadizsákmányként.
John Holmes elfogadhatatlannak minősítette, hogy a Hamász munkatársai elkobozzák az ENSZ segélyszállítmányait, és azok haladéktalan visszaküldését követelte. Arról azonban nincs hír arról azóta sem, hogy ez megtörtént volna, hanem újabb foglalási incidensekről érkeztek jelentések.
Az amerikai katonai móló üzembe állítása után ezért kulcskérdés lesz, hogy az érkező segélytöbblet hogyan és kikhez jut el.