Bár a titkosított üzenetküldő alkalmazást Franciaországban előszeretettel használják politikusok és újságírók is, ez egyelőre nem úgy tűnik, hogy segítene a Telegram Párizsban őrizetbe vett alapítóján.
HIRDETÉSEmmanuel Macron már első elnökválasztási kampányának kezdete óta Telegram-felhasználó, írja a Politico. Közel egy évtizeddel később, most már széles körben használják az alkalmazást a kabinet tagjai és már pártok politikusai is.
Pavel Durovot, a Telegram orosz származású alapítóját és vezérigazgatóját szombaton vették őrizetbe, amikor magángépével Franciaországban landolt. Durov előzetes letartóztatását azóta meghosszabbították.
A francia hatóságok lépését sokan bírálták, köztük az X és a Tesla tulajdonosa, Elon Musk, valamint orosz tisztviselők, köztük Alekszej Puskov szenátor. Saját Telegram-csatornáján Puskov „liberális diktatúrának” nevezte Franciaországot, amely „nem tűri a szabadságra hivatkozó egyéneket”.
Az X-en hétfőn közzétett bejegyzésében Macron reagált a vádakra, amikor azt írta, Durov letartóztatása „semmiképpen sem politikai döntés” volt. „Franciaország mélyen elkötelezett a véleménynyilvánítás és a kommunikáció szabadsága, az innováció és a vállalkozói szellem mellett. Ez így is marad”.
Durov letartóztatása egy olyan vizsgálathoz kapcsolódik, amely egyebek mellett gyermekpornográfia megosztásában való bűnrészesség, kábítószer-kereskedelemben való bűnrészesség, valamint szervezett bűnözésből származó pénzmosás vádjával indult – áll a párizsi ügyészség közleményében. Ez az eljárás ismeretlen tettes ellen indult, és nem konkrétan Durov ellen irányult.
Egy neve elhallgatását kérő francia igazságügyi tisztviselő szerint a Telegram csalódást váltott ki Franciaországban, mert nem volt hajlandó együttműködni a hatóságokkal bizonyos bűncselekményekkel kapcsolatban.
Durov letartóztatását követően a Telegram egy nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy „betartja az uniós törvényeket”, valamint hogy a vezérigazgatónak „nincs rejtegetnivalója, és gyakran utazik Európában. Abszurd azt állítani, hogy egy platform vagy annak tulajdonosa felelős a platformmal való visszaélésekért.”
Továbbra is fennálló biztonsági aggályok
A hatóságok titoktartási aggályokra hivatkozva megpróbálták korlátozni a Telegram használatát hivatalos körökben. Tavaly novemberben Elisabeth Borne akkori miniszterelnök megtiltotta a minisztereknek és kollégáiknak a WhatsApp, a Telegram és a Signal használatát, hangsúlyozva, hogy „ezek a digitális eszközök nem mentesek a biztonsági hibáktól, ezért nem tudják garantálni a rajtuk keresztül megosztott beszélgetések és információk biztonságát”.
A francia nemzetgyűlésen belül vezető tisztviselők - szintén sikertelenül - arra szólították fel a törvényhozókat, hogy korlátozzák a közösségi médiaalkalmazások és üzenetküldő szolgáltatások, köztük a Telegram használatát. Mindkét esetben arra biztatták a képviselőket és a kabinet tagjait, hogy használjanak kevésbé ismert francia alternatívákat.
Macron saját pártja azonban továbbra is egy Telegram-csatornán keresztül küld nyilvános közleményeket 150 újságírónak, akárcsak a francia belügyminisztérium. Macronnak is van egy nyilvános csatornája, ahol nyilatkozatokat és friss híreket osztanak meg, amelyet több mint 30 000 feliratkozó követ.
A 2017-es elnökválasztási kampányban a francia biztonsági tisztviselők már figyelmeztették Macron körét a Telegram-használattal kapcsolatban. „Azt mondták nekünk, hogy figyelnek minket, hogy fennáll a hekkertámadás veszélye, és hogy óvatosnak kell lennünk a Telegrammal, amely egy orosz alkalmazás,” idézte Macron egyik tanácsadóját a Libération című lap.
Macron körében ugyanakkor megerősítették, hogy a Telegramot azóta is többé-kevésbé folyamatosan használják, mert „ugyan nem a legbiztonságosabb, de nem is a legrosszabb”. Az okok között említették a megszokást, illetve azt, hogy az emberek nem akarják elveszíteni a korábbi beszélgetéseiket.
A Telegram közelít az egymilliárd globális felhasználóhoz, és kulcsfontosságú kommunikációs eszköz az ukrajnai háborúban, illetve bűnözők, sőt, terrorszervezetek is előszeretettel használják.
Pavel Durov vagy Paul du Rove?
A Telegram vezetőjének régi kapcsolata van Franciaországgal. A szentpétervári születésű Durov 2014-ben hagyta el Oroszországot, miután a Majdan téri tüntetések idején megtagadta a demokráciapárti ukrán aktivisták elérhetőségeinek átadását az általa alapított orosz VKontakte közösségi médiaplatformon.
Ezután egy sor más állampolgárságot is szerzett, többek között az Egyesült Arab Emírségekét, ahol a Telegram működik, és Franciaországét, 2021-ben. 2023 áprilisában megváltoztatta a francia útlevelében szereplő hivatalos nevét „Paul du Rove”-ra, a Pavel Durov francia adaptációjára.
HIRDETÉSAz azonban nem egyértelmű, hogy Durov milyen feltételek mellett kapta meg a francia állampolgárságot. A külföldön született személyek állampolgárságának megszerzéséhez általában az szükséges, hogy Franciaországban éljenek, ami a Le Monde tavaly megjelent riportja szerint Durov esetében nem történt meg.
A Le Monde szerint Durov egy különleges eljárás keretében lett francia állampolgár, amelynek értelmében „egy francia anyanyelvű külföldi, aki kiemelkedő munkájával hozzájárul Franciaország befolyásához és nemzetközi gazdasági kapcsolatainak virágzásához”, a kormány kezdeményezésére állampolgárságot kaphat. Ugyanakkor nem derül ki sem az, hogy Durov anyanyelvi szinten beszél-e franciául, sem pedig az, hogy milyen kiemelkedő munkája miatt szerezhette meg az állampolgárságot.
Az Egyesült Arab Emírségek – amelynek Durov szintén állampolgára - kérelmet nyújtott be a francia kormányhoz, hogy sürgősen biztosítsanak számára minden szükséges konzuli szolgáltatást.