Frank-Walter Steinmeier Sopronban beszélt erről, ahol a Páneurópai Piknik 35. évfordulója alkalmából megbeszélést folytatott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel.
HIRDETÉS"Kiemelt fontosságú Németország és Magyarország egymáshoz való viszonya szövetségesi és stratégiai szempontból is" - ezt a magyar államfő mondta kettejük találkozója után. Sulyok Tamás hozzátette: annak ellenére, hogy bizonyos kérdésekben véleménykülönbségek vannak a két ország kormányai között, "nekik, államfőknek lehetőségük van arra, hogy áthidalják ezeket".
A köztársasági elnök szólt arról, hogy a Páneurópai Piknik az európai történelem sorsfordító eseménye volt, "tulajdonképpen a német egyesítés trójai falova". Sulyok hangsúlyozta: Steinmeierrel egyetértettek abban, hogy fontos politikai és gazdasági partnerként tekint egymásra a két ország, a legtöbb európai ügyben pedig egymás szövetségesei, közös céljuk a baráti viszony megőrzése és a jó kapcsolatok erősítése.
Sulyok Tamás arról is beszélt, hogy a német vállalatok a legaktívabb magyarországi befektetői csoporttá váltak és folyamatosan bővítik tevékenységüket. Az oktatás, a kutatás és az innováció területén kimagasló a két ország közötti intézményközi konföderáció, a kapcsolatok erősítésében pedig fontos összekötőként tekintenek mind a Magyarországon élő német nemzetiségű polgárokra, mind a Németországban élő magyarokra.
Frank-Walter Steinmeier azt emelte ki, hogy a Páneurópai Piknik nemcsak a német egységhez vezető út volt, hanem Európa megosztottságának a vége is, hiszen az esemény, amelyen 600 NDK-állampolgár jutott Ausztriába, nagymértékben járult hozzá a határok nélküli Európához. Mint mondta, Sopron különleges módon képviseli a két nép közötti barátságot, ahogy fogalmazott, a nyugat-magyarországi város az európai szolidaritás, a szabadság és az egység szimbóluma.
"Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyarországnak nagy felelőssége van, különösen az orosz-ukrán háború tekintetében" - figyelmeztett a német államfő. Mint mondta, a jelenlegi geopolitikai kihívások során fontos, hogy az EU egysége és cselekvőképessége megmaradjon. Magyarország nagy felelősséget és szerepet visel abban, hogy erősítse az EU egységét, mert Európa erejének kulcsa az egységben van.
1989. augusztus 19., a Páneurópai Piknik napja
A páneurópai piknik az osztrák–magyar államhatár magyar oldalán, Habsburg Ottó és Pozsgay Imre fővédnökségével megrendezett békedemonstráció volt. Augusztus 19. hajnalán kiürült a budapesti NDK-turisták menekülttábora és délután a határon összegyűlt, de érvényes útlevél nélküli keletnémet állampolgárok a piknik eseményeit kihasználva áttörtek a határkapun. A szolgálatban lévő fegyveres határőrök azonban tanúbizonyságát adták annak, hogy a szolgálati előírások fölé helyezhető az emberiesség. Az esemény jelentősen befolyásolta az NDK állami létének jövőjét is. Alig két héttel később, szeptember 4-én Lipcsében tömegtüntetések kezdődtek. Szeptember 10-én, Horn Gyula akkori magyar külügyminiszter A Hét című tévéműsorban bejelentette: "Az itt-tartózkodó NDK állampolgárok saját, tehát NDK úti okmánnyal eltávozhatnak abba az országba, amely befogadja őket. Ez 0 órától lép érvénybe." Már rögtön a bejelentést követően éjfélkor több ezer NDK-polgár hagyta el Magyarországot a hegyeshalmi határátkelőnél. A magyar politikai vezetés az NDK-vezetéssel való egyeztetés nélkül hozta meg döntését. 1989. szeptember 30-án a varsói NSZK-követségre bejutott keletnémet polgárok szintén szabadon elutazhattak nyugatra. A tömegnyomás odáig fokozódott, hogy a berlini fal is leomlott.