A beiktatási ünnepség időpontjáról ezután döntenek majd - tudtuk meg az Alkotmánybíróság sajtóosztályától.
HIRDETÉSSulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét a fideszes többségű Országgyűlés február 26-án választotta meg államfőnek. A Fidesz és a KDNP közös jelöltje 134 igen szavazatot kapott, öt képviselő szavazott nemmel. A DK, a Jobbik-Konzervatívok, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd frakciója kivonult a teremből a voksolás előtt.
Sulyok jelölését a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok Balatonalmádiban tartott kihelyezett frakcióülése után jelentette be. "Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a legmegfelelőbb jelölt erre a tisztségre" – fogalmazott Kocsis Máté.
Sulyok Tamás a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Nem először került alkotmánybíró az államfői székbe, a tavaly októberben elhunyt Sólyom László 1989 és 1998 között volt az Alkotmánybíróság tagja, 1990-től pedig a testület elnöke.
Sulyok az Alkotmánybíróság weboldalán szereplő adatok szerint 1956-ban született Kiskunfélegyházán. 1980-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. 2014-ben választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává. 2015-től elnökhelyettes, 2016 óta a testület elnöke.
Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, de volt a kiskunfélegyházi termelőszövetkezet jogtanácsosa, a szegedi önkormányzat jogi képviselője, 2000-től alkotmánybíróvá választásáig pedig Ausztria tiszteletbeli konzulja Szegeden.
2005 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
Az államfői szék a pedofilbotrány következményeként üresedett meg idő előtt. Novák Katalin előző köztársasági elnök február 10-én mondott le, miután kiderült, elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. A férfit azért ítélték el, mert arra kényszerítette az otthon több kiskorú lakóját, hogy vonják vissza a később pedofíliával elítélt igazgató ellen tett vallomásukat.
Az ügybe a kegyelmi döntést ellenjegyző akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit szintén belebukott.
A most előkerült, ellentmondásos kolozsvári nyilatkozat
Sulyok tavaly nyáron, még AB-elnökként egy kolozsvári könyvbemutatón adott interjút az Erdélyi Krónikának. Arról (is) beszélt, hogy apját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, főleg azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan nő ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Sulyok azt állította, hogy apja csak úgy tudott megmenekülni, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált.
Karsai László történész március elsején a hvg.360-on megjelent "Az elnök apja és a népbíróság: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik" című írásában viszont a következőképpen fogalmazott:
A frissen megválasztott köztársasági elnök "apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata." (...) "Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Édesapját, Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra."
Ungváry Krisztián történész Telexen megjelent véleménycikkében pedig azt emelte ki, hogy vajon "mennyire életszerű, hogy a magyar alkotmányosság őre, akinek családjában szinte mindenki jogi karriert futott be, ennyire téves információkkal rendelkezik a saját apjáról, akit saját bevallása szerint jól ismert, mivel egy háztartásban élt vele. "Lehetetlen másra gondolni, mint arra, hogy Sulyok valótlanságai egyúttal tudatos hazugságok is" – fogalmaz Ungváry.