Irakban, Iránban és Afganisztánban is jelentősen csorbultak a nők jogai az utóbbi években. Terítéken a korai házasság, az intézményes erőszak és az egészségügyi ellátás hiánya.
HIRDETÉS2021. augusztus 15-én az amerikai haderő kivonulását követően a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, az utóbbi három évben pedig lépcsőzetesen fosztották meg az afgán nőket a jogaiktól. A Human Rights Watch (HRW) közlése szerint mindez annak árnyékában történik, hogy az országot a világ egyik legmélyebb humanitárius válsága gyötri. Milliók akarják elhagyni Afganisztánt, de erre igen kevés az esélyük, ráadásul afgánok tízezreit toloncolják vissza szülőhazájukba a szomszédos Pakisztánból.
A tálibok nők jogait tipró intézkedései bejárták a világsajtót, a rendeletek sora hosszú, a teljesség igénye nélkül felsorolunk párat:
- A lányok maximum a hatodik osztályt végezhetik el az iskolákban, további tanulmányokra nem jogosultak, noha az amerikaiak jelenléte során egyetemre is járhattak.
- Korlátozták a nők szabad mozgáshoz való jogát,
- eltiltották őket a foglalkoztatás számos formájától,
- megszüntették a nemi alapú erőszakot elszenvedő nők és lányok védelmét,
- akadályokat gördítettek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük előtt,
- sőt eltiltották őket a sportolástól,
- de még a közparkok látogatásától is.
Az ENSZ afganisztáni különmegbízottja, Richard Bennett szerint a tálibok az emberi méltóság sárba tiprásával kirekesztik a nőket a társadalomból, míg Fereshta Abbaszi, a HRW afganisztáni kutatója szerint "a tálibok erőszakos uralma alatt az afgán nők és lányok a legrosszabb rémálmaikat élik át." Abbaszi szerint minden kormánynak támogatnia kell a tálib vezetés és az Afganisztánban elkövetett bűncselekményekért felelős személyek felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseket.
A pénztelenséget nyögő országban a segélyek elosztásának módszere is aggályos. Az ENSZ szerint a lakosság több mint fele, tehát 23 millió ember éhezhet az élelmiszersegélyek igazságtalan, nők és lányok számára hátrányos elosztása miatt.
Abbasi szerint a tálibok hatalomátvételének harmadik évfordulója komor emlékeztető az afganisztáni emberi jogi válságra, de egyben felhívás a cselekvésre. Úgy véli, hogy a tálibokkal együttműködő kormányoknak következetesen emlékeztetniük kell őket arra, hogy a nők és lányok, valamint az afgán társadalom egésze ellen elkövetett visszaéléseik sértik Afganisztán nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit. A HRW ezzel kapcsolatban megjegyzi: 2024 januárja óta a tálibok nőket és lányokat tartanak fogva Kabulban és más tartományokban csak azért, mert úgy vélik, nem nem megfelelő módon öltözködtek.
ENSZ-megfigyelők szerint a fogvatartottakat bántalmazzák, egyesek pedig nem beszélhetnek a családtagjaikkal. Minden eset ékes példája annak, ahogy a tálibok a nőket kezelik.
Iránban verés jár a nőknek az öltözködési szabályok megszegéséért
A nők "nem megfelelő öltözködése" Iránban is a hatalom fókuszában áll, többek közt a hidzsáb szabályszerű viselésének ellenőrzésére is hivatott az iráni erkölcsrendészet. Emlékezetes eset, amikor 2022 szeptemberében éppen ezért tartóztatták le az akkor 21 éves Mahsza Aminit, aki pár nappal később meghalt az őrizetben. Az incidens hónapokig tartó országos tüntetéseket váltott ki, melyet a teheráni rezsim végül erőszakkal elfojtott.
Amini esete felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét az országban élő nők elnyomásával kapcsolatos problémákra, de ettől még a szabályok nem változtak, az erkölcsrendészet pedig szigorúan dolgozik. Múlt héten például széles körű felháborodást váltott ki egy, az X-en terjedő videó, melyen látható, ahogy a rendészet tagjai megvernek két tinédzser lányt, amiért nem viseltek fejkendőt Teheránban.
Az egyik áldozat, a 14 éves Nafas Haji Sharif édesanyja az Ensaf Newsnak elmondta, hogy lánya fejét a letartóztatáskor a villanyoszlopnak ütötték, a bántalmazás pedig a rendőrautóban is folytatódott. Az édesanya feljelentést tett, de azon túl nem ment vele semmire, hogy egy katonai ügyész engedélyt adott neki, hogy hozzáférjen az incidensről készült felvételekhez. A nő elmondta, hogy lánya az erkölcsrendészet fogságából arcsérülésekkel és megduzzadt ajkakkal, nyaki zúzódásokkal és szakadt rubában tért haza, ráadásul beszédzavarral küzdött.
A teheráni rendőrség közölte, hogy az incidenst még június 21-én rögzítették, és hogy a lányokat először figyelmezették a hidzsáb hiánya miatt, csakhogy erre trágár módon reagáltak. Elismerték, hogy kollégáik magatartása "mellőzte az elvárt normákat", és közölték, hogy a belső ellenőrzés vizsgálja az esetet.
Az incidens újjáélesztette a vitát Irán szigorú öltözködési törvényeivel és végrehajtási módszereivel kapcsolatban, a közösségi médiában pedig felszólították Maszúd Peszeskján iráni elnököt, hogy tartsa be kampányígéretét, és oszlassa fel az erkölcsrendészetet.
2024 áprilisában az iráni bűnüldöző szervek a Noor néven futó projekt keretében egyre szigorúbban lépnek fel a hidzsábra vonatkozó szabályozok betartása miatt. Rengeteg jelentés érkezett szerte az országból, hogy a hatóságok letartóztattak és erőszakot alkalmaztak a nőkön az öltözködési szabályok vélt vagy valós megsértése miatt.
Kilencéves lányokat adnának férjhez Irakban
Országos tiltakozásokat váltott ki Irakban az a törvénytervezet, mely lehetővé tenné a kilenc évnél fiatalabb lányok házasodását. Nőjogi aktivisták azt mondják, hogy a tervezet elfogadásával a kormány legalizálná a gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszakot, és nagyobb hatalmat adna az egyházi személyeknek.
A The Guardian emlékeztet: a síita mozgalom által befolyásolt iraki vezetés több mint egy évtizede igyekszik aláásni a nők jogait az országban. Ellentétben azonban a szomszédos Szaúd-Arábiával, Irakban (egyelőre) nincs olyan rendszer, amely megköveteli a nőktől, hogy férfi rokon vagy egy férfi gyám segítségével döntsenek olyan kérdésekről, mint amilyen például a házasság.
Az új törvényjavaslat első körben szinte ellenállás nélkül átment az iraki parlamenten. A törvény feljogosítaná a vallási hatóságokat, hogy családi ügyekben döntsenek, beleértve a házasságot, a válást és a gyermekgondozást is. Raya Faiq nőjogi aktivista szerint a rendelet elfogadása a nőkre nézve katasztrofális lehet, amit egy érzékeny példával támasztott alá:
HIRDETÉSIrakban az 1950-es évek óta tiltják a 18 év alattiak házasodását, ezzel együtt az ENSZ kötelekébe tartozó gyermekvédelmi szervezet, az UNICEF azt írta, hogy felméréseik szerint az országban a lányok 28 százaléka már 18 éves kora előtt férjhez megy.
2021 óta az iraki politikai rendszert Iránhoz kötődő frakciók koalíciója uralja, melyek számos aggályos törvényt fogadtak el. Ezek egy részéhez (főleg a nőket érintő rendeletekhez, és éppen úgy, mint Afganisztánban) a saría szolgál alapul, a másik része pedig szimplán megbélyegző vagy kirekesztő, mint például a melegek és a transzneműek kriminalizálása. A törvények részben arra születtek válaszul, hogy a nők szerepe erősödni kezdett Irakban. Nadja Mahmúd, a bagdadi székhelyű Aman Women's Alliance társalapítója szerint a rendszer úgy érezte, hogy a feminista és más női szervezetek veszélyt jelentenek a hatalmukra és státuszukra, ezért kezdték elnyomni őket.
Az iraki parlamentben jelenleg huszonöt női képviselő ül, de ők kevesen vannak ahhoz, hogy megakadályozzák ezeknek a törvényeknek a beiktatását. Alia Nasszif parlamenti képviselő szerint a javaslatot megszavazó férfi képviselők szűk látókörűek, és nem akarják megérteni, mi a baj egy kilencéves lány férjhez adásával. "Nem veszik figyelembe, hogy ők a törvényhozók, akik meghatározzák az emberek sorsát, inkább a magukfajta férfias gondolkodásukat követve elfogadják a javaslatot" – mondta Nasszif.
A tervezetet ellenzők attól tartanak, hogy gyermekeik a sajátjuknál is keményebb jövő elé néznek, már amennyiben a kérdéses törvényt beiktatják. „Egy lányom van, és nem akarom, hogy hozzám hasonlóan még gyerekkorában házasságra kényszerítsék” – mondta a Guardiannek Azhar Jasszim, aki attól tart, hogy a múlt keményebben ismétli önmagát, mint amilyen az valaha volt: neki például azért kellett 16 éves korában abbahagynia az iskolát, mert férjhez adták, a jövőben viszont elképzelhető, hogy ugyanez egy kilenc éves gyermekkel is megtörténik.
HIRDETÉS