Az iraki kormány 2026-ig szeretné megszüntetni az amerikai katonai jelenlétet az országban, de ez az iszlamista befolyás újjáéledésével járhat.
HIRDETÉSA bagdadi vezetés úgy gondolja, hogy itt az ideje az amerikai csapatok távozásának, két évtizeddel azután, hogy George W. Bush bejelentette a „nagy harci műveletek végét” a főváros elfoglalása után.
Irak most azt állítja, hogy készen áll az amerikai csapatok távozására, és a keletkező űr feltöltésére, amiben viszont sokan kételkednek.
Az USA és az Egyesült Királyság vezette nemzetközi katonai koalíció 2003-ban támadta meg és foglalta el Irakot, megsemmisítve Szaddám Huszein elnök uralmát. A hadműveletek csúcspontján százezernél több szövetséges katona tartózkodott Irakban, köztük egy magyar logisztikai törzsegység is, amely a lengyel hadosztály alárendeltségében működött.
Azóta a szövetséges nemzetek mindegyike elhagyta Irakot, kivéve az Egyesült Államokat, amely körülbelül 2500 katonát állomásoztat az országban. Ez a magva a 2014-ben megalakult újabb nemzetközi koalíciónak, amely az ISIS elleni harcot célozza. A radikális és hiperpuritán iszlamista csoport nem csak kegyetlenkedéseivel vált rettegetté a világon, de jelentős katonai erőt is felmutatott, ami évekig lehetővé tette számára Irak és Szíria összefüggő területeinek megszállását.
Irak miniszterelnöke, Mohammed Shia Al-Szudani szerint az ISIS mostanra nagyrészt vereséget szenvedett, és országának nincs szüksége amerikaiakra a megmaradt harcosok leküzdésére. Ezt a nézetet sok elemző kételkedve fogadja, mivel az elmúlt években sorozatos jelei mutatkoztak annak, hogy a szélsőséges szunnita sereg újjászerveződik, és kiterjeszti csápjait más országokra is, így elsősorban Afganisztánra az ISIS-K csoport képében, és továbbra is jelen van Szíriában, Marokkóban, a Sinai-félszigeten, sőt már Afrika déli részén is.
Az ISIS (Daesh, Kalifátus) megmaradt erejét jelzi az is, hogy több kisebb iszlamista szervezet vagy magánszemély továbbra is fölesküszik az Iszlám Államra, és a nevében követ el terrorcselekményeket.
„A 2024-es Irak nem ugyanaz, mint a 2014-es Irak” – mondta a miniszterelnök vasárnap Bagdadban a Bloomberg TV-nek adott interjújában, amelyben az OPEC+ olajkartellben való részvétel előnyeiről is beszélt. "A háborúkból a stabilitás felé haladtunk", tette hozzá.
Irak 2026-ig teljes kivonulást akar, de a Fehér Ház és több amerikai politikus továbbra is óvatos
Elemzők szerint a Fehér Ház emlékezetében élénken élhetnek az Egyesült Államok kaotikus kivonulásának hatásai Afganisztánból 2021-ben, és attól tartanak, hogy az ISIS "visszacsoportosulhat", ha távoznak. A kivonulás lehetővé tenné Iránnak, hogy tovább növelje befolyását Irakban, a szomszédos síita többségű országban, melyet amúgy is már a csatlósának tekintenek.
Iránnak jelenleg nagy befolyása van több iraki politikai párt felett, és támogatja azokat a fegyveres csoportokat, amelyek a gázai háború óta megtámadták az amerikai támaszpontokat Jordániában, Irakban és Szíriában.
Ennek legsúlyosabb esete idén januárban az a támadás volt Jordániában egy amerikai támaszpont ellen, amikor Irakból érkezett drón végzett három amerikai katonával.
Al-Szudáni azt mondja, végrehajtható a kivonulás anélkül, hogy az sértené a Washingtonnal fenntartott kapcsolatokat. Azt is állítja, hogy hogy felhasználná Irak és az USA mély kapcsolatait, hogy enyhítse az Iránnal fennálló feszültségeket. A miniszterelnök szerint ez fontos ahhoz, hogy a Közel-Kelet túljusson azon a veszélyes szakaszon, amelybe a gázai háborúval lépett.
Ellenben ha ennek az ára az, hogy a legradikálisabb terrorszervezet visszaépül az iraki társadalomba, azt az ajánlatot aligha lehet elfogadni.