Fiatal lányokat, köztük 16 éveseket is letartóztattak az afgán fővárosban, Kabulban múlt héten amiatt, hogy a tálibok szerint nem viselték megfelelően fejkendőjüket, ráadásul angol órára jártak - írja a brit The Guardian napilap.
HIRDETÉSA lányokat – akiket bevásárlóközpontokban, osztálytermekben és piacokon vettek őrizetbe – azzal vádolták, hogy "rossz fejkendőt hordtak, és másokat is erre biztattak", valamint sminket viseltek.
Amióta 2021 augusztusában a tálibok ismét átvették a hatalmat Afganisztánban, tovább korlátozták a nők oktatáshoz, foglalkoztatáshoz és a közterületekhez való hozzáférését. 2022 májusában elrendelték, hogy a nők tetőtől talpig takarják be magukat, úgy, hogy csak a szemük látszódhat ki.
Ezt többféle viselettel is el lehet érni: a burka, ami az első tálib uralom idején vált megszokottá, olyan viselet, ami az egész testet, a fejet, az arcot, a hajat is elfedi, csak egy kis lyukon lehet rajta kinézni.
Ennek eggyel kevésbé konzervatív változata a fekete színű nikáb, amiből csak a szem látszódik ki, ehhez a konzervatíz muzulmán nők általában kesztyűt is húznak.
A teljes test eltakarását ugyanakkor el lehet érni hosszú ruhával, fölötte köpennyel, valamint úgynevezett hidzsábbal (fejkendővel) és egy maszkkal is. Ez némi szabadságot ad a nőknek, mivel könnyebben elmozdíthatóak a részei, mint a hagyományosabb nikábé vagy burkáé, de a tálibok nem preferálják azzal együtt sem, hogy a test eltakarása parancsának megfelel ez az öltözet.
Egy 16 éves, Lalénak nevezett lány azt nyilatkozta a Guardiannak, hogy a tálibok számos más lánnyal együtt letartóztatták őt is egy angol nyelvórán, és beszállították egy rendőrségi teherautóba. Elmondása szerint azokat a lányokat, akik szembeszálltak a férfiakkal, és nem voltak hajlandóak elmenni velük, megverték. Míg ő nem állt ellen fizikailag, próbált amellett érvelni, hogy hadd fejezzék be az órát, ezért őt is bottal ütötték a lábán. Édesapját később csúnyán megverték, mondván, hogy „erkölcstelen lányokat nevelt”.
„Az öltözékem szerény volt, és még egy arcmaszkot is viseltem – ezt az óvintézkedést a tálib hatalomátvétel óta alkalmazom” – mondta Lale. "De így is megvertek, és ragaszkodtak ahhoz, hogy az öltözékem nem megfelelő."
Lalét két napon és éjszakán át tartották fogva, miközben a tálibok többször is szidalmazták őt és társait, "hitetlennek" nevezve őket, amiért angolul tanulnak és külföldre vágynak.
Csak azután engedték ki, hogy a közösség öregebb tagjai közbeléptek, és miután aláírt egy dokumentumot, amelyben megígérte, hogy nem hagyja el otthonát a kötelező fejfedő nélkül. Attól is eltiltották, hogy angolóráira járjon.
„A tálibok 2021-es átvételekor kitiltottak az iskolából, és most még magánórára sem járhatok” – mondta. „Már nem tudok mást elképzelni a jövőmmel kapcsolatban, mint otthon maradni és férjhez menni."
"Láttam, milyen csúnyán megverték apámat, mert elmentem a tanfolyamra. Féltem, hogy elveszítem. Ezek után nincs motivációm tanulni. Nem akarom újra ezt az élményt."
Zabihullah Mujahid, a tálibok szóvivője a Guardiannak küldött hangüzenetben azt állította, hogy az őrizetbe vett nők családjai miatt léptek közbe, hiszen azok fejezték ki aggodalmukat az erkölcsrendészetnél, mondván: attól tartanak, hogy lányaikat külföldi csoportok támogatják a „rossz hidzsáb” népszerűsítése érdekében.
Mujahid azzal védekezett, hogy később a lányokat óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és az ilyen letartóztatások nem a szokásos ügymenet részei.
Az ENSZ értesülései szerint nők már nem dolgoznak az igazságszolgáltatásban vagy a bűnüldözésben, nem foglalkozhatnak a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos bűncselekményekkel, és csak akkor vehetnek részt a munkában, ha erre férfi felettesük kéri őket.
Mielőtt a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat, Afganisztánban 23 olyan államilag támogatott védelmi központ működött, ahol a nők elleni erőszak áldozatai menedékre lelhettek. Ma már egyetlen ilyen központ sem működik - áll az ENSZ jelentésében.
A tálib kormányzat korábban közölte az ENSZ afganisztáni segélymissziójával, hogy nincs szükség ilyen menedékhelyekre, mert szerintük ezek nyugati elképzeléseken alapulnak.
A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta a nők és lányok egyre inkább otthonukba zárkóznak. A hatodik osztályosnál idősebb lányokat az egyetemistákkal együtt az oktatásból, a közparkokból és a legtöbb munkahelyről is kitiltották. A 72 km-t meghaladó utakra férfi kísérőt kell magukkal vinniük, és megszabott öltözködési szabályokat kell követniük.
Jogvédő csoportok arra figyelmeztettek, hogy a tálibok uralma teret enged a nők és lányok elleni erőszaknak, és jelentősen korlátozza a számukra biztosított jogi védelmet.