A hajók érkezése alig néhány héttel azután történt, hogy június közepén katonai gyakorlatok keretében egy másik orosz hadihajó-raj, köztük egy nagy teljesítményű, nukleáris meghajtású tengeralattjáró is Kubába látogatott.
HIRDETÉSAz orosz Balti-tengeri flotta három hadihajója kubai vizekre érkezett, ami Moszkva és Havanna közötti kapcsolatok elmélyülését tükrözi, és ez a második ilyen tengeri útja Moszkva és Havanna között.
A haditengerészeti csoport, amely egy kiképzőhajóból, egy őrjáratozó fregattból és egy tankhajóból áll, várhatóan augusztus 30-ig marad a havannai kikötőben.
A hajók érkezése alig néhány héttel azután történt, hogy június közepén katonai gyakorlatok keretében Kubába látogatott egy másik orosz hadihajó-raj, köztük egy nagy teljesítményű, nukleáris meghajtású tengeralattjáró.
Amerikai tisztviselők szorosan figyelemmel kísérték azokat a gyakorlatokat, és azt mondták, hogy a négy hajóból álló csoport nem jelentett fenyegetést. Akkoriban szakértők a hadihajók karibi körútját szimbolikus erődemonstrációnak minősítették, válaszul az Ukrajnának nyújtott folyamatos amerikai és nyugati támogatásra.
A kubai védelmi tisztviselők a hét elején jelentették be a legutóbbi kikötői látogatást, az orosz hadihajók érkezését "történelmi gyakorlatnak" és a "barátság és együttműködés" megnyilvánulásának nevezve.
De sem Havanna, sem Moszkva nem részletezte a legújabb bevetés célját.
A flottilla dokkolása a nagyközönség körében nagy izgalmat váltott ki, a kubaiak szombaton a kikötői sugárúton sétáltak, hogy jobban megnézhessék a hadihajókat, a hatóságok pedig azt mondták, hogy az érdeklődőket vasárnap és hétfőn beengedik a Szmolny nevű orosz kiképzőhajó fedélzetére.
"Ez egy baráti dolog. Egy kötelék Oroszország és a kubaiak között" - mondta Maydelis Perez 29 éves bámészkodó. "Családi kirándulásra megyek".
Oroszország régóta Venezuela és Kuba szövetségese, hadihajói és repülőgépei pedig rendszeresen tettek kitérőket a Karib-tengerre, és kikötöttek Havannában.
Bár Kuba nem kulcsfontosságú szereplője az orosz külpolitikának, szakértők szerint Oroszország stratégiai szempontból fontosnak tartja Kubát, mivel a fejlődő országok között továbbra is nagy befolyással bír.
Kuba és Oroszország, amelyek mindketten súlyos amerikai gazdasági szankcióknak vannak kitéve, az elmúlt években megerősítették politikai és gazdasági kapcsolataikat, különösen mivel Moszkva célja, hogy növelje diplomáciai támogatását az ukrajnai háborúhoz, Havanna pedig minden lehetséges gazdasági segítségre törekszik.
Kuba következetesen tartózkodott az ukrajnai invázióról szóló ENSZ-határozatoktól, és kerülte Moszkva háborújának bírálatát. Oroszország jelentős mennyiségű olajat adott el Kubának, amely a John F. Kennedy akkori elnök által 1962-ben bevezetett washingtoni gazdasági embargó alatt küzd.