Az Ural légitársaság járata 2019 augusztusában a moszkvai felszállás közben madarakkal ütközött, és mindkét hajtómű megsérült. A gép egy kukoricaföldön landolt. A fedélzeten utazó 233 ember közül senki nem halt meg. Ez a Hudson folyóra szállt amerikai gép esetének orosz megfelelője. Vagy mégsem?
A hőstett
HIRDETÉSAz orosz repülési biztonsági statisztika a legrosszabb a világon 2000 óta. A tavalyi évig összes 1,710 incidens és baleset történt az orosz légiközlekedésben. Ezzel Oroszország messze megelőzi pl. Indonéziát is, ahol hírhedten rossz a repülésbiztonság. Ezért is volt szenzáció, hogy 2019. augusztus 15-én Oroszország a sok rossz hír után csodára ébredt.
Az Ural légitársaság Szimferopolba, az annektált Krím-félszigetre tartott, amikor felszállás közben madárrajjal ütközött. A fedélzeten 233 ember utazott, akik döbbenten látták, ahogy a sirályok becsapódnak az Airbus 321 típusú gép hajtóműveibe. A gép baloldali hajtóműve felmondta a szolgálatot, és csak alapjárati teljesítményt adott. A modern utasszállítókat úgy tervezik, hogy egy hajtóművel is képesek legyenek biztonságosan felszállni, majd visszatérni a repülőtérre, de itt a másik teljesítménye is csökkent. A pilóták erejüket megfeszítve küzdöttek, hogy a levegőben tartsák az Airbust. Amikor azonban a jobboldali hajtómű akadozva kezdett működni, már lehetetlen volt a tartós repülés, kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk.
Az Airbus méltóságteljesen magasra emelt orral, az utolsó pillanatban behúzott futóművekkel végül egy kukoricásban ért földet, ahol hason csúszott, átugrott egy vizesárkot, majd egyre lassult, és végül megállt. A gép törzse a csodával határos módon nem tört darabokra, és nem is gyulladt ki. Az utaskísérők azonnal megkezdték a kiürítést, kinyitották az ajtókat, felfújták a vészcsúszdákat, és megafonon adták az utasítást az utasoknak, hogy ne távolodjanak el a géptől a magas kukoricaszárak között, mert a mentők nem fogják őket megtalálni.
Közben a pilóták, akik észrevették, hogy működik az áramellátás, a kukoricásból jelentették az irányításnak, hogy a mezőn landoltak.
A kényszerleszállás után percekkel már megjelentek az utasok videói és fotói a hasán álló gépről az orosz közösségi médiában, és az egész ország ámulva figyelte a szürreális jeleneteket. Az utasok nyugodtan sétálgattak az Airbus körül, szelfizgettek, sőt, sokan azonnal vissza akartak menni a csomagjukért, hogy mihamarabb visszatérhessenek a repülőtérre, és elutazhassanak egy következő járattal a Krímbe nyaralni.
Valóban a csodával határos, hogy mindenki túlélte a balesetet, sőt, mindössze hat utast kellett kórházban tartani, de az ő sérüléseik sem voltak életveszélyesek.
Az elnöki kitüntetés
Az orosz sajtó joggal lelkendezett. Egy orosz pilóta még aznap azt nyilatkozta a Novaja Gazetának, hogy csillagos ötöst érdemel a személyzet.
"Mindent gyorsan és pontosan hajtottak végre. Az, hogy nem csak mindenki túlélte a balesetet, de a gép is szinte tökéletesen ép maradt, az ő hozzáértésüket és szakmai felkészültségüket mutatja."
Az esetet azonnal ahhoz az emlékezetes kényszerleszálláshoz hasonlították, amikor 2009-ben a Hudson-folyón landolt az amerikai US Airways 1549-es járata. Ott is madarakkal történt ütközés okozta mindkét hajtómű leállását. Damir Juszupov kapitányt az orosz Sully-nak nevezték – Chesley Sully Sullenberger volt az amerikai Airbus kapitánya a szenzációs vízre szállásnál.
Vlagyimir Putyin elnök a Kremlben fogadta a két pilótát, és személyesen adta át nekik az Oroszország Hőse kitüntetést. Az öt stewardess a Bátorságért érdemérmet kapta. Oroszország a hősüket ünnepelte, akik megmentettek 233 embert.
Szakszerű és alapos vizsgálat – csak eltitkolták az eredményét
A baleseti vizsgálat azonnal megindult. A Független Államok Közösségében az Államközi Légiközlekedési Bizottság (orosz betűszóval MAK) felel az ilyen esetek kivizsgálásért. A független MAK nem az orosz kormány alá tartozik, vagy az állami Roszaviacija, az orosz légügyi hatóság alá, amely 2016 óta háborút folytat a MAK ellen. Ekkor Putyin megfosztotta a MAK-ot az orosz repülőterek működési engedélyének kiadásától, illetve az orosz repülőgépek típusengedélyének kibocsátásától, és azt átadta a Roszaviacijának. A háború egy másik bizonyítéka, hogy a Roszaviacija vezetői gyakran szivárogtatnak ki idő előtt információkat a MAK egyes vizsgálatairól, vagy adnak szándékosan téves tájékoztatást egy-egy balesetről.
Az Államközi Légiközlekedési Bizottság szakértői a baleset három vonatkozására fókuszáltak: a madarak jelenlétére a repülőtéren, az Airbus 321 működésére és a villámgyorsan kitüntetett személyzet tevékenységére.
A vizsgálat részletes, pontos és szakszerű volt, de a részleteit nem ismerhették meg az orosz légiközlekedés szereplői vagy a közvélemény, mert a kormány titkosította. Mint kiderült, azért, mert a szakértők fényt derítettek a hősnek kikiáltott és a Putyin által kitüntette pilóták drámai hibáira. 2022-ben aztán a jelentést kiszivárogtatták orosz újságíróknak és bloggereknek, akik a közösségi médiában terjeszteni kezdték a tartalmát, és az végül nyugati szakírókhoz is eljutott.
Mit állapított meg a MAK a titkosított jelentésben?
Az nagyon hamar kiderült, hogy legalább 15 ezüstsirállyal ütközött össze az Airbus. Ebből három került a baloldali hajtóműbe, és egy a jobboldaliba. A madarak jelenlétéről fásultan számolt be a vizsgálóknak a Zsukovszkij repülőtér személyzete, akik szerint akármit is tesznek, a repülőtér környéki illegális szemétlerakók miatt a madarakat nem lehet elijeszteni.
A MAK vizsgálói számára ennél is lényegesebb volt azonban, hogy mit tettek a pilóták az ütközés elkerülésére. A két hős pilóta azt állította a tanúvallomásában, hogy láttak madarakat a felszállópálya közelében, és épp az ütközés veszélye miatt vártak a felszállással. A feketedoboz felvételei szerint azonban mindössze tíz másodpercig tartott a várakozás. A gyorsítás közben is láttak madarakat a beton felett, ezért mindketten káromkodtak. A másodpilóta ezt kiáltotta:
HIRDETÉS"Ебаный в рот, блять!"
Ennek a finomított fordítása az lehet, hogy az „isten verje meg”. Amikor a kapitány megszólalt, a gép sebessége 60 csomó volt, ami alig 111 km/h-nak felel meg. Ez bőven az ún. V1 sebesség alatt volt. A V1 azt a sebességhatárt jelenti, ami alatt meg lehet szakítani a felszállást, mert még van annyi hátra a felszállópályából, hogy biztonságosan lefékezhessen a repülőgép. V1 sebesség fölött akkor is folytatni kell a felszállást, ha műszaki hiba történt. Itt egyik pilótának sem jutott eszébe, hogy nem kellene folytatni a felszállást, hanem ezt gondolták:
"Biztos nem fogunk összeütközni a sirályokkal."
Amikor a gép elérte a 140 csomós V1 sebességet, ez 260 km/h, az utasok épp a pálya melletti fűből felszálló sirályok tömegét videózták a mobiltelefonjaikkal. A négy madár akkor repült bele a hajtóművekbe, amikor az Airbus elemelkedett a talajtól.
HIRDETÉSKáosz a pilótafülkében
A bizottság jelentése szerint eddig elfogadható volt a személyzet tevékenysége, bár érthetetlen, miért nem vártak tovább a felszállással, ha látták a madarakat. Ettől a pillanattól fogva azonban szinte semmi nem az előírások szerint történt a pilótafülkében.
A két pilóta között semmilyen együttműködés nem volt, holott ez kulcskérdés, főleg egy vészhelyzetben, és ennek fontosságára már évtizedekkel ezelőtt rájöttek a légiközlekedésben. Murzin elsőtiszt bemondta, hogy a gép emelkedik, de Juszupov kapitány nem reagált erre azzal, hogy a szabályok szerint kérje a futómű behúzását. Az elsőtiszt ezt válasz nélkül hagyta, holott második szempárként fel kellett volna hívnia a kapitány figyelmét a tévedésekre és rossz döntésekre.
A kapitány ezután bekapcsolta a robotpilótát, de nem vette észre, hogy nem szabályosan tette. Hat másodperccel később lekapcsolódott a robotrendszer, addig viszont sokat segített a kapkodó személyzetnek. A gép orra ugyanis túl magasan volt ahhoz, hogy egy alig működő és egy nagyjából működő hajtóművel, plusz a kiengedett futóművekkel meredeken emelkedhessen. A robotpilóta azonnal lejjebb kormányozta a gép orrát, de a sebesség így is csökkent.
A vizsgálati jelentés megállapította, hogy két módon lehetett volna javítani a helyzeten. Ha csökkenti a légellenállást a személyzet, azaz behúzza a futóművet, vagy ha maximális tolóerőt ad a sérült, de még működő jobboldali hajtóműnek. A kapitány egyiket sem tette, hanem ütközésig hátrahúzta a sidesticket, a kormányrudacskát.
HIRDETÉS
Ugyanazt tette, mint az Air France 447-es járatának pilótája az Atlanti-óceán fölött 2009-ben. Ott lekapcsolódott a hibás emberi kormánymozdulatok elleni gyári védelem, a pilóta pedig addig húzta hátra a kormányt, amíg a gép átesett, és belezuhant az óceánba. Az Ural járatának 233 utasa szerencséjére ez a védelem itt aktív maradt, és nem engedte, hogy Juszupov kapitány túlságosan magasra emelje az Airbus orrát.
Hiba volt az is, hogy a túlterhelt kapitány akarta rádión jelezni a vészhelyzetet, holott ez a gépet épp nem vezető pilóta feladata lett volna. Az elsőtiszt azonban lefagyott, és bár a kapitány kérte, hogy figyelje az egyre csökkenő sebességet, nem válaszolt.
Juszupov ekkor teljes gázt adott, mire a még működő, de sérült jobboldali hajtómű akadozni kezdett. A kapitány erre alapjáratra állította a baloldali, szinte nem működő hajtóművet, de a jobboldalit nem.
A föld már erősen közeledett. Ekkor megszólalt az elsőtiszt:
HIRDETÉS"Figyelj a magasságra!"
Mire a kapitány ismét ütközésig húzta hátra a kormányt. Ha az Airbus beépített védelmi rendszere nem akadályozza meg, az adatok szerint olyan magasra emelte volna a gép orrát, hogy az Airbus lezuhant volna 60 méter magasról.
A pilótafülkében ekkor már minden vészhangjelzés megszólalt, és vörösen villogtak a figyelmeztető üzenetek a műszerfalon.
30 méter magasságban Juszupov végre észrevette, hogy a futómű nyitott állapotban van és behúzta azt. Ez azonban már túl későn történt, sőt, ilyen kényszerleszálláshoz kifejezetten az volt az előírás, hogy a futóművekre szálljon le a gép, mert azok is segítenek felfogni az utasteret érő óriási erőket.
HIRDETÉSA becsapódás
A jelentés megállapította, hogy a kapitány nem mondta meg az elsőtisztnek, hova akar leszállni, nem egyeztették a teendőket. További súlyos mulasztása volt, hogy egyikük sem tájékoztatta az utaskísérőket illetve az utasokat arról, kényszerleszállás következik, mindenki vegye fel a szükséges üléspozíciót.
Az Airbus 136 csomós, azaz 256 km/h sebességgel fogott talajt. A működő hajtómű földgöröngyöket és kukoricaszárakat szívott be, de ennek it már nem volt jelentősége.
A kukoricaföldre szállt gép hajtóműveit nem állították le, így az utasok járó hajtóművek előtt és mögött mászkáltak és videózták a gépet, illetve szelfizgettek. Az, hogy a hajtóművek nem tudták a levegőben tartani az Airbust, nem jelenti azt, hogy nem okozhattak volna életveszélyes sérülést a közelükben bóklászó embereknek.
A Patyomkin-hőstett
A jelentés megállapította, hogy a pilóták nem tartották be az előírásokat a vészhelyzet kezelésében. Ha egy előírt lépést végrehajtottak, azt nem a megfelelő időben tették. A futómű behúzásáról Juszupov azt mondta, hogy ezt egyeztette az eltőtiszttel, de a hangfelvételen egyetlen szó sem hangzott el, erről sem, és arról sem, hogy kényszerleszállás következik. A baleseti vizsgálók azt is leírták, hogy Juszupov túlhúzta az Airbust, amelyet csak az emberi hibák elleni védelem védett meg az áteséstől. A jelentés ezt írja:
HIRDETÉS"A személyzet, főleg a kapitány tevékenységét, az esemény első pillanatától fogva a szervezetlenség, következetlenség és káosz jellemezte."
A jelentés titkosítását nem oldották fel, így hivatalosan senki nem okulhat belőle. A nemzetközi sajtó szerint ennek a magyarázata a Vlagyimir Putyin által kiépített hatalmi működés. Putyin 1999 óta folyamatosan, megszakítás nélkül elnökként vagy miniszterelnökként vezeti az országot. A kezdetni nyugatosnak látszó politikáját azóta felváltotta a nyílt, agresszív birodalomépítés, és ezzel párhuzamosan megjelent nem csak a külpolitikai, hanem személyes bezárkózás is.
Elemzők szerint számos példája van annak, hogy Putyin köré egyfajta modern személyi kultusz épült a jól bevált cári és sztálini hagyományok nyomán. A „mindenki szeretett apafigurája” képet Putyin is a környezete kiegészítette a modern macho, a bátor és rendíthetetlen orosz férfi imázsával, aki félmeztelnül pózol, egyedül vadászik a szibériai vadonban, aki jól becsapta a gonosz nyugati vezetőket. és aki még olyan fricskát is megengedett magának, hogy szándékosan beengedte a dolgozószobába a kutyáját, amikor a közismerten kutyafóbiás Angela Merkel német kancellárral tárgyalt.
Mivel az orosz elnöki kommunikáció szerint Vlagyimir Putyin tévedhetetlen, nem tüntethetett ki gyenge pilótákat. Ha pedig a pilóták igenis hősök, és a csodába illő kényszerleszállás nekik, és nem pedig az Airbus mérnökeinek köszönhető, akkor a baleseti vizsgálati anyagnak mindörökre a széfben kell maradnia. Így festette át egy szerencsés, és nagyon tanulságos baleset körülményeit patyomkini díszletté, operett-kellékké a mai orosz vezetés és az elnök környezete.
HIRDETÉS
A baleset érdekessége, hogy ugyanennek a légitársaságnak egy másik járata 4 évvel később szintén egy mezőre szállt le. Ennél az esetnél az derült ki, hogy a nemzetközi szankciók miatt nincs elegendő megfelelő alkatrész az orosz gépek üzemeltetéséhez. Ez vezetett egy hidraulika-hibához ezen az másik Airbuson, és emiatt szállt le a mezőre a repülőgép. Ezzel az Ural légitársaság tartja azt a szürreális világrekordot, hogy két utasszállító gépe is mezőn landolt, és egyik esetben sem történt katasztrófa.