A két orosz pilóta szélsőséges körülmények között kényszerült landolásra.
HIRDETÉSKözvetlenül felszállása után sirályokkal ütközött az Ural Airlinesnak a Moszkva melletti Zsukovszkij reptérről Szimferopolba induló gépe.
A nagy testű madarak kioltották a repülő mindkét hajtóművét. A 48,5 tonnás Airbus – 234 utassal és a legénységgel a fedélzetén – gyakorlatilag siklással ért földet a reptértől nem messze, a Ribinszkoje falu melletti kukoricásban.
A közösségi média hősként élteti Damir Juszupov kapitányt és Georgij Jurzov másodpilótát.
Volt ellenkező példa is – emlékeztet egy alig néhány hónappal ezelőtti tragédiára Vadim Lukasevics, független légügyi szakértő. Május 5-én a seremetyevói reptéren 41 utas égett halálra, miközben a körülmények sokkal nyugodtabbak voltak. Működtek a gép hajtóművei, a gép teljes rendszere kifogástalan volt. A pilóták mégsem tudtak megbirkózni a kényszerleszállással.
Az Ural gépe nem érte el a megfelelő magasságot, a pilóták nem manőverezhettek. Viszont szerencséjükre olyan mezőn landoltak, amelyen nem voltak épületek.
– Ilyen szélsőséges körülményekkel még képzésük során sem találkoznak a szimulátorokban. A gyakorlatban szinte nem fordulhat elő, hogy felszállás után azonnal le kell ereszkedni, ráadásul hajtóművek nélkül – mondja a szakértő. Súlyosbító körülmény volt, hogy teli tankkal indult, egyszóval minden körülmény csak keserítette a munkájukat.
Ennek ellenére a pilóták tökéletes munkát végeztek: a gépet simán letették, nem ütköztek semmivel, nem zúzták össze a gépet. Nem fordultak fel annak ellenére sem, hogy a gép tele volt kerozinnal. Az utasak pánik nélkül, higgadtan hagyták el a gépet. Ilyen esetben néhány karcolás mit sem számít. Az utasok második élete kezdődött augusztus 15-én.
Védekezés a madaraktól
A repülőgépek védettek a madaraktól. Eleve ilyenre tervezik őket – mondja a szakértő. Ha azonban a madarak bejutnak a hajtóműbe, akkor azok végletes körülmények között akár le is állhatnak. A hajtómű a veréb- és cinege méretű madarakat simán „beszippantja”. Itt azonban az Airbus nagy testű sirályokkal ütközött, így motorja feladta.
A madarak elriasztása a reptér feladata – szerte a világon. A madarakat általában különleges jelekkel – hanggal vagy frekvenciával próbálják elűzni a kifutópályák környékéről. Sőt, akár ragadozómadarakat, sólymot vagy aranysast is bevetnek.
A Zsukovszkij mellett – talán egy kilométerre a kifutópályától – sok a háztartási szemét, hulladék. Ott gyülekeznek a sirályok, a „szárnyas patkányok”. Ők okozták a balesetet, szerencsére halálos áldozat nélkül.
Ha egy madár vagy bármilyen más idegen tárgy berepül a hajtóműbe, az rendkívüli eseménynek számít. Emlékezetes a 2009-es New York-i baleset – épp az idén volt a 10. évfordulója – amikor szintén madarakat szippantott be a turbina. A kapitány a Hudson-folyóra volt kénytelen letenni az utasszállítót. A szerencsés kimenetelű balesetet mind a mai napig „hudsoni csoda”-ként emlegetik.
A szakértő egyébként emlékeztet arra, hogy az orosz légi közlekedés balesete statisztikája világviszonylatban is nagyon rossz. A balesetek száma a megtett táv és utasok számának függvényében sokkal-sokkal rosszabb, mint az Egyesült Államokban, Európában, sőt Kínában. Az orosz légi biztonság rendszerprobléma – véli Lukasevics.
Moszkva negyedik reptere, a Zsukovszkij mellesleg így néz ki a Google térképén. Érdekesség, hogy a repülőtér közelében, alig 2 kilométerre található, a Moszkva folyó másik kanyarulata mellett a német és magyar hadifoglyok kegyhelye.