A tömegturizmus negatív hatásai elleni tiltakozás hulláma söpör végig Spanyolország legnépszerűbb üdülőhelyein. Az Euronews riportere, Valérie Gauriat Mallorcára, a Baleár-szigetek legnagyobbikára utazott, hogy meghallgassa a lakosokat, akik úgy érzik, hogy a jövőjüket veszély fenyegeti.
HIRDETÉS" Menjetek haza!" - kiáltja egy fürdőruhás férfi, aki kétségbeesetten integet a Caló des Moro, Mallorca egyik leghíresebb és legfestőibb strandja felé igyekvő, zavart turisták csoportjának. Ő egyike annak a több tucatnyi lakosnak, akik vasárnap kora reggel érkeztek, hogy elfoglalják a helyet, tiltakozásul a tömegturizmus ellen, amely szerintük pusztító hatással van a szigetükre és az életükre.
"Minden nap vannak hajókirándulások, több ezer emberrel. Minden percben van egy repülőjárat. Autók, környezetszennyezés. A strandok, az éttermek tele vannak az utcák tele vannak emberekkel. Elegünk van," sorolja Joana Maria Estrany Vallespir, az "SOS Residents" tiltakozó kollektíva tagja.
"Megöl minket a turizmus"
"Egy nap alatt akár egymillió ember is eljön ide. Ez elviselhetetlen!" magyarázza Sara, egy fiatal tüntető. "Kitörlik az identitásunkat, kiszorítanak minket, mert mindent megvettek. Azt mondják, Mallorca a turizmusból él? Nem, a turizmus él belőlünk, és ez megöl minket."
Mallorca, a szigetcsoport legnagyobb szigete, alig kevesebb mint egymillió lakosú. Idén mintegy 20 millió látogatóra számít. Ez az eddigi rekord. A turizmus a Baleár-szigetek GDP-jének közel felét teszi ki. Egy gazdasági szélkakas, amely nem mindenkinek kedvez.
A nagy szállodaláncok all inclusive csomagjai, vagy a komptársaságok, amelyeknek óriási hajói minden nap kikötnek a főváros, Palma de Mallorca kikötőjében, a helyi kereskedelem egy része számára még az ellenkező hatást is kifejtik.
"Sokan vannak, de a járvány óta sokkal kevesebb az anyagi lehetőségük," mondja Kristina, aki egy belvárosi büfében dolgozik. "Több az all inclusive szállodai ajánlat, több az üdülőbérlés. Az emberek inkább lakásban laknak és maguknak készítik el az ételt. Legfeljebb egy bárba mennek egy italra vagy egy sangriára, néha még azon is megosztoznak". Vele szemben Cecilia Peña Rosselló, a "Humus" nevű fenntartható ruházati boltot vezeti. "Szinte már csak franchise üzletek vannak," sóhajt fel. "Csak ők tudnak túlélni a főutcákon. A város elveszíti az identitását, mert a hagyományos kereskedelem már nem tud megélni".
Lakókocsikba menekülnek, akik nem tudják fizetni a lakbért
Az életminőség romlása mellett a lakások hiánya is súlyosan érinti a lakosokat. Az ingatlanárak ugrásszerű növekedése miatt a közszolgálati alkalmazottak elmenekülnek. A turizmus által vezérelt gazdaságban a legtöbb munkahely szezonális Mallorcán.
Diego Villa turistabusz-vezetőként több mint 2000 eurót keres havonta. De nehezen boldogul, és most egy lakóautóban él. Nem engedheti meg magának sem a bérleti díjat, sem az ingatlanvásárlást.
"A lakások külföldieknek épültek, és az árak is külföldieknek szólnak, megfizethetetlenek. Többször gondoltam arra, hogy elhagyom Mallorcát emiatt a helyzet miatt," meséli a férfi.
Diego lánya, Flore egy másik autóban lakik közvetlenül apja mellett. Ezt az életet jobban szereti, mint a közös lakást, amely lehetőség az egyetlen módja annak, hogy egyre több fiatal munkavállaló engedje meg magának a lakhatást a szigeten.
"Pincérnőként dolgozom, és nagyon jól keresek Spanyolország más helyeihez képest. De még így is, lakást bérelni egy személynek megfizethetetlen. Itt pedig nagyobb függetlenségem van, mint egy közös albérletben," mondja Flore.
Neus Truyol szociológus, volt baloldali önkormányzati képviselő a növekvő bizonytalanságért nagyrészt a nemzetközi spekulációt és a sziget új jobboldali többségét okolja.
"Gazdag emberek vagy nagy tőkével rendelkező cégek jönnek ide befektetni, házat vásárolni; tudják, hogy a lakások ára minden évben emelkedik, és ez egy nagyon jövedelmező spekulációs üzlet. A lakásárak és élelmiszerárak - hiszen a friss élelmiszerek 80%-a importból származik - olyan magasak, hogy a dolgozó családok nem tudnak megélni," magyarázza. "Az elmúlt években születtek olyan intézkedések, amelyek megtiltották a lakások turisztikai célú bérbeadását Palmában, vagy korlátozták a városban engedélyezett szálláshelyek számát, de most ezeket a kezdeményezéseket leállították". A lakosság növekvő dühével szembesülve a helyi hatóságok azonban új intézkedéseket ígértek a tömegturizmus visszaszorítására.
"Az összeomlás felé vezető út"
Ez nem elég - mondja Margalida Ramis, Mallorca fő környezetvédő szervezetének, a GOB-nak a vezetője, aki szerint a klímaváltozás sürgőssé teszi a sziget gazdasági modelljének radikális reformját és diverzifikálását.
"Mallorca településeinek több mint felében nincs ivóvíz. Több településen vízkorlátozás van érvényben, de ez soha nem vonatkozik a szállodaiparra," mondja.
"A termőföld és a vízkészletek védelmének stratégiai kérdésnek kellene lennie a gazdaságpolitika szempontjából, és ez nem így van.A valóság az, hogy jelenleg a palmai repülőtér működési kapacitásának bővítését és a palmai kikötő bővítését tervezik. Van egy törvényrendelet is, amely lehetővé teszi a turisztikai helyek növelését a vidéki területeken. Nyilvánvaló, hogy felgyorsítjuk az összeomlás felé vezető utat," teszi hozzá. Becslések szerint a turisták száma Spanyolországban 2024-ben várhatóan rekordot dönt.